1848-1849 Irományok • [Az 1848. évi julius hó 2-ára összehivott országgyűlés irományai] / [Pest] / [Landerer és Heckenast] / [1848-1849]

1848 / 44. szám

6 raatját kötelesek lesznek a tulajdonosnak évenkint ponto- - sna megfizetni. 32. §.Ha ellenben az illy községek lakosai a bérben ji f birt földek iránti alkunak nem sikeriilése esetében inkább f más telepitvényt keresnének : házaikat, belső telkeiket J azon joggal, mellyel azokat e törvény erejénél fogva is e bírhatnák, szabadon eladhatják , s a pénzügyi minister­­nek gondja leend,hogy az iUy költözni s másutt telepedni i akarók, a mennyire lehet, közállományi javakban kedvező i és állandó feltételek mellett települhessenek. A kisebb kir. haszonvételekről. 33. §. Ha valamelly városi vagy falusi község a korcsmáltatási jogot közösen akarja gyakorolni, joga leend mind azoktól, kiknek eddig a határban korcsmáltatási jo­guk volt, azt elbecsültetni, és igy a jogot kárpótlás mel­lett az egész község egyetemének megszerezhetni. 34. §. A község alatt értetik mind az, ki a helység­ben akár belső, akár külső tartozmányokat bir, ha bár ott nem laknék is; következve azon volt földes úr is, kia helységben vagy annak határában valamelly ingatlan birtokot bír, a községhez számittatik. 35. §. Midőn ?» község b ■*, ... s/.c);. rerinti j többsége a fentebbi 33. §. értelmében a korcsmáltatá« 1 jogot közössé akarja tenni, ha ezt barátság utján eszkö- I zölni nem képes, az illető törvényhatósághoz folyamodik, ] mell;- ' *c.!-ii!.»:ö!eg Lölcsouos kisajátításnak JS~kozie»ere es a czélbavett közösségből származó ter­hek és hasznok arány-kulcsának kidolgozására küldöttsé­get nevez ki, három részrehajlatlan tagból állót. 36. §. Ezen küldöttség a felek kihallgatásával meg- ! becsüli : a) azon tiszta jövedelmet, mellyet a korcsmáltatás eddig a földes úrnak hozott : b) azon tiszta jövedelmet, mellyet a volt jobbágy­község eddig az úrbéri, vagy szerződés szerinti korcs­­máltatásból húzott. 37. §. Ezen becslések az elömutatott szerződések vagy egyéb bizonyítások nyomán — levonva mindig a fen­­tartási, kezelési s egyéb netalán szükséges költségeket — hét évi középszámítással történnek. 38. §. A becsülés által ekkép kiszámított tiszta jöve­delem, húszszorosán véve. teendi a kisajátítási summát, I a küldöttség tehát azt mind a földes úrra, mind a volt job- I bágyság öszszeségére nézve külön megállapítja. 39. §. Kiszámítja továbbá a küldöttség, milly arány- I ban áll a volt földes úrnak határbeli ingatlan birtoka • volt jobbágyok határbeli ingatlan birtokához. 40. §. Ezen számításba a határnak minden használ­ható részei felvétetnek; a minőségre nézve különbség nem tétetik. A víz- vagy posványterületek azonban ide nem értetnek. 41. §. A határnak olly részei, mellyek iránt akár a volt földes ur a mostani birtokosok ellen, akár a volt jobbágyok a volt földes úr ellen követelést forrná- , nak, azon félnek birtokához számíttatnak, a melly fél azo­kat valósággal bírja; olly részek pedig, mellyeket a volt földes úr és a volt jobbágyok közösen bírnak, hacsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom