1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 17. ülés
80 XVII. ülés naplója. December 21-én 1847. ben csak annyiban szóltam, a mennyiben az örökváltsági eszme iránt sympathiát jelentettem ki, mellyet hiszen maga az érdemes követ űr is nyilatkoztatott, s melly a kirá— ( lyi városoknál annyira természetes. Amit ezenkívül mondtam , magam rovására mondtam. Ilont megye kötete Borg Pál. Küldőim szinte megszüntetését kívánják az úrbéri viszonyoknak, és igy az örökváltság létesítését is óhajtják; de azon különbséggel, hogy az adózó népre kényszerítő ne legyen. .Mert a hol számosabb családtaggal ellátott jobbágyok léteznek, ott sokkal könnyebb az úrbéri tartozásokat leróni, mint bár törvényes kamatra kölcsönvett pénzzel az úrbéri telket tejhelni. — Mi a kérdéses Szerkezet utolsó pontját illeti, e részben kezet fogok Pozsony megye érdemes követével; mert a földes urak okvetlenül azonnal megfosztandják majorsági zselléreiket a kezeiknél lévő földektől, mihdyest észreveendik, hogy azoknak elsajátítását a törvén} hozás czólba veszi. Ennek pedig következése, nemzetgazdulkodási szempontból, nem a legjobb leendne; mert például csak megyémben is sok illy majorsági földek, mellyck a földes ut szabad rendelkezésétől függnek, s most dohánytermesztés alá adatnak az illető zselléreknek, emigy annak termesztése alól elvonatván, több ezer mázsa dohánnyal kevesebb terinesztetnék a hazában. Egyébiránt küldőim világos meghagyása következtében, utasítások egyik pontjut szorgalmazni óhajtván, bátor vagyok azt a tekintetes HR. előtt felolvasni. „A megye Kendéi törvény által kimondatni kívánják, hogy az ugyanazon határban birtokos, iöides urak is az adó alá tartozó telkeket megvásárolhassák és bírhassák, minden jobbágyokat illető közterhekben és szolgálatokban részt venni köteleztetvén. “ — .Miután pedig a legközelebb hozott törvények a nem nemesnek is birhatási jogok engednek a nemesi birtokra nézve: köl— isönösség tekintetéből kimondatni kívánják küldőim szinte törvény által, hogy a földes urak is a puszta úrbéri telkeket, az lilető tartozások és adófizetés mellett, bírhassák; s ez kívánatos a nemzeti gazdazság gyarapítása tekintetéből is, mert megyémben is több mint 200 illy puszta telek talállatik, mellyekre vállalkozók egyáltalában nem találtatnak. Az c részben hozandó törvény tehát ezen parlagul hagyott telkeket mivelődés alá vetné, s egyszersmind az adózási alapit is gyarapítaná. Csongrád megye kötele Babarczy Antal. Hogy a jobbágyi tartozások, azon modorban, meliyben azok a törvény értelme szerint lerovandók, sem a föjdesurnak, sem a jobbág} uak jól értett érdekeit kielégíteni nem képesek, sem magának a közállomány igényeinek továbbá meg nem felelnek : eziránt mind inkább szilárdul a köz nemzeti meggyőződés. Midőn e bajon segíteni akarunk, a czél más nem lehet, minthogy épen ezen úrbéri adózások lerovásában rejlő akadályok elhárittatván, a mezei ipar felvirágzásának szabadabb tér nyilassék. E czél elérésére az örökváltságnak kényszerítő törvény általi mtgállapitlásál küldőim sem igazságosnak, sem sikerre vezető eszköznek nem találják; nem találják igazságosnak azért, mert ug} hiszik, hogy a kényszerítő törvény kimondása a tulajdon szentségét sérti, mivel egy részről a jobbágyot olly töke letételére kötelezi, melly reá nézve a nyereség jó— tékonyságával bir, mig más részről a földesurat olly tőke fölvételére kényszeríti, melly neki eddig is kevés munkával elegendő kamatokat nyújtott; — de siker előidéző* * / , nek sem vélik kőldöim ezen eszközt, mert azt hiszik, hogy az örökváltság nem a jóllét előidézésének , hanem csak tovább fejlesztésének eszköze, jóllét fejlesztési eszköz arra, hogy az örökváltság üdvösen és eredméii} teljesen alkalmaztassák; ennek eszközlésére tehát küldőim nem kényszerítő, hanem segítő törvényeket kívánnak alkotni, meghagyván nekünk annak kicszköszlését, miszerint a robotnak, — melly a jobbágynak idejét és tény szabadságát korlátozván leginkább gátolja a jóllétnek előidézését — úgy a dézmának, — melly a restnek kedvezvén, a szorgalmast pedig újabb terhekkel nyomván, az ipart előli, — évenkénti értéke kényszerítő törvény által állapíttassák meg, s e szerint a robot és dézmának természetbeni les/olgálása jövendőben megszüntessék; ezen törvényt pedig úgy kívánják küldőim alkottatni, hogy midőn egy részről, a dézma értékének kényszerítő megváltása iránt alkotandó törvény azonnal foganatba vétetnék, más részről a robot évenkénti értékének meghatározása eszközlésbe csak öt év alatt vétessék, azért, hogy a majorságoknak , mellyeknek egyik fő tényezője a robot erő, ennek szükségéből kibontakozni lehessen, ügy kívánják tehát küldőim e törvényt alkotni, hogy a robot kényszeritőleg öt év alatt váltassák meg, első évben ötödrész és igy tovább; mig öt év alatt az egész robot megváltható leend. Küldőim véleménye szerint ez, az örökváltságot nemcsak nem hátráltatja, sőt tetemesen elősegítené, mert e szerint öt év múlva az úrbéri tartozások mennyisége számszerint meg lenne határozva. Ezen értelemben az izenctct, nem annyira magával az örökváltságnak mint az abban megállapított örökváltságot kényszerítő modornak szempontjából, nem pártolhatom; ha azonban c nézetem a KK. és RR. többségét megnyerni szerencsés nem lenne: úgy hozzá szólok azon javaslati szerkezeihez, melly többek részéről felhozatott, az utolsó §-t illetőleg; én c §-t azért nem akarom megtartani, mert megvagyok győződve, hogy magának az örökváltság létesítésének eszköszlésében a rokonszenvet nem ébresztené, hanem gátolná, következőleg Sopron és Pozson megyék követei által előterjesztett nézeteknél fogva e §-t kihagyatni kérem. Győr megye kötete Szerdahelyi Ferencz. A szőnyegen lévő kérdés huzamosabb ideig tárgyaltalván, rövid kívánok lenni. A hitelbank iránt s a papi tized megváltására nézve küldőim is elláttak utasítással; azonban ezek iránt pontonként bővebben elő adandó észrevételeimet akkorra tartom fen, midőn a választmány benyujtandja munkálatát. Az utósó §-t illetőleg, miután Pozsony és Nyitra megyék követei által előadott okok nézeteimmel megegyeznek, és küldőim utasítása szellemével is öszhangzásba vannak, annak kihagy áfásához járulok. Baranya megye kötete Somssieh Pál. Az örökváltság eszméjét küldőim is iidvözlik, de kényszeritőleg életbe léptetni nem akarják, segéd kezeket kívánnak azonban a népnek nyújtani c czélnak ininélelöbbi elérésére. Mi az utósó §-t illeti: talán még inkább fog neheztelni Szabolcs megye követe, ha felszólalok ellene, mert kerületi ülésben én voltam bátor e szerkezetet javasolni. De a dolog úgy áll, miszerint mi azt hittük, hogy az indítvány még roszszabb alakban fog az izenctbc bemenni; inéit Moson megye követe hozzá járulván, azt véltük, hogy többséget kap, s hogy kényszerítő modorban jön belé; bátor voltam tehát akkor a kél rósz közül a kissebb roszal választani.
