1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848

1847 / 1. ülés

4 I. ülés naplója. November ll-én 1847. Ti.s/.telgő vá­lasztmányok. O Felségénél i isztelkeden­­do küldöttség szónokai állal elmondandó beszéd iránti Határozat Örs*, irat 2. szám. Tarnet a ná­di >ri eskü for­ma iránt. Orsz. irat 3. szám. Izrnet a ná­­dorválasztás tárgyában. Orsz. irat. 4. szám. Pest, Vidoss Jósef \ áss, Pazmándi Dienes Komárom, Som­­sics Pál Baranya, Gr. Széchényi István Mosony, Gr. An­­drássy Gyula Zemplén, Bernáth Sigmond Ungh, Bükk Zsig­­mond Borsod, Gr. Andrássy Manó Torna, Babarczy Antal Csongrád Tomcsányi Jósef Békés, Bolius János, Arad, Szabó Antal, Temesmegyék követeit. Jász—Inni kerületek részéről: Szluha Imrét. Jelen nem lér ők köretei közül: Gr. Batthyányi László, Gr. Szirmay Bódog, Domokos László és Schényi Gábor urakat. Szab. kir. városok részéről: Komlóssy László Debrc­­czen, Csausz Iszván N. Bánya, Türnbök János Buda, Ba­ranyai István Kassa, Martiny Fridrik Soporony, városok Tármezei köret: Joziporich Antal. Azok az urak, a kik olt fen a Horvátországi követek helyén ülnek, nem Morvát országi követek, s addig is, inig ezen tárgyban a KK. és RB-nck felvilágosítás végett hiteles adatokkal szolgálhatnék, most csak röviden azt mondom ki, hogy azon urakat Horvátország követeinek el nem fogadom s c tekin­tetből jelenleg óvást teszek. Elnök: Úgy hiszem e kérdést sem a KK. és RR. sem a Turmezei követ ur nem kívánják most tanácskozás tár­gyává tenni, legalább a mai ülés ünncpélyesb teendője azt igényli, s kérésem is oda járul, hogy halasszuk el mostan­iéi (hellyes). Horrálh ország körete: Osegorics Metéli. 3Iéltósá— godnak kegyes intése következtében azon óvás ellen melly itt kijelentetett, csak röviden víszonti ellen óvással köte­lességemnek tartom nyilatkozni.' Pozsony tár. körete: Olgyay Titus. Mint kerületi el­nök kérem .Méltóságodat, hogy a fololvásott királyi leirat­nak úgy a directoriumnak is kinyomatását elrendelni mél­­tóztassék. Elnök: Meg fog történi, most fel fog olvastatni a KK. és RR-nek izenete és határozata. Országbírói itélőmester Hubay Jósef olvassa az ő Felségénél tisztelkcdendő küldöttség szónoka által el­mondandó beszéd iránti határozatát a KK. és RRnck, melly az irományok 2-ik száma alatt feltalálható. Elnök: A KK. és RR-nek végzése ugyan rcáin nézve teljes kötelező erővel bir, s ha a melleit a KK. és RR-ek megmaradnak minden igyekezetemet oda fordítom, hogy annak megfeleljek, hanem méltózlassanak megengedni a KK. és RR-ek, hogy miután ugyan ezen határozatnak első részében benne van az, hogy diplomaticai erővel az illy beszédek smmi ecsetre nem bírnak, bátor vagyok megkérni a KK-at és RR-ct, hogy az utolsó részétől elállani mél­­tóztassanak. (maradjon) Ha marad, akkor állal fog vitetni a mélt. Főrendekhez. Kir. Személynöki Itélőmester Kopácsy Jő'sef. Olyassá a KK. és RR-nek a nádori eskü forma tárgyábani izenetcj (mely feltalálható az irományok 3-ik sz. alatt, maradjon.) Olvastatik ugyan azon Ítélőmester állal izenete a KK. és RRnck a inéit. Fő RRekhez a nádorválasztás tárgyá­ban — (maradjon) lásd az irományok között (4.) szám alatt. — Somogy tármegye körete Szegedi Sándor. Előre tud­tam már azt, hogy ennek felolvasását egy hatalmas ma­radjon fogja követni, éreztem én ennek varázs erejét, mert az 1840-ki országgyűlés alatt nekem is ugyan en­nek paizsa alatt sokszor sőt számtalanszor volt szeren­csém a többséget kisérni, — és hiszem istenemet, hogy ezen országgyűlés folyama alatt is a többséggel fogok szavazni, mert a nemzeti érdek közös tárgyában s alkot­mányos kérdésekben megyém magát hátramaradónak ta­pasztaltaim soha nem fogja, (tetszés). E tárgyra vonat­kozólag azonban engedjék meg a KK. és RR. hogy a teg­napi kerületi ülésben előadott, de kisebbségben maradi indítványomat s kivánatomat egyedül küldőim előtti iga­zolásom tekintetéből előterjeszthessem. Küldőim, — va­lamint tegnap mondottam, úgy most is kijelentem, — hogy valamint egy részről a mcgdicsőült ország nádora emlékezetének fiúi kegyelettel áldoznak: úgy fenséges cs. kir. Főherczeg István, jelenleg kir. Helytartónak valósá­gos nádorrá leendő választatását óhajtják, s ezt legfőbb s egyedüli kivonataik közé tűzik. Azonban ezen remény közepelte nem akarnak megfelejtkezni egyszersmind al­kotmányos jussaikról: sem szabad választási igazaikról: ugyanazért kötelességünkké telték, hogy a KK. és RR. előtt a királyi kijelölés átvételét s ennek szabad választás előtti felbontását szorgalmazzam. — Borsod tsárm. körete Szemere B. Részemről szintén Borsod megye nevében kénytelen vagyok kijelenteni, mi­kép a felolvasott izenethez nem járulhatok; mennyiben azon izenetben a törvényes választás elmellöztetik. Oka pedig az izenethez nem járulhatásomnak igen egyszerű, t. i. az: hogy az élő törvényt, — akár kedvező az néze­teinknek akár sem — mind addig, míg ellenkező törvény által el nem töröltetik meg kell tartani. Előttem tehát nem érdemel semmi figyelmet az, hogy a kijelölés által a nem­zet joga megszorittalik, valamint az sem, hogy a kijelö­lés által a nemzet joga tágittatik, mert itt nem uj törvény hozataláról, sem nem a régi törvény megváltoztatásáról, hanem egy már meglevő s élő törvénynek megtartásáról van szó. A keserű tapasztalás bizonyítja, hogy nemze­tünk fényoldalai közé nem tartozik a törvény tisztelete, épen azért óhajtottam volna azt, hogy mi épen törvény­hozók a törvény meg nem tartására példát ne adtunk vol­na, mind a haza, mind a kormányt illetőleg. Borsod ren­déi azt mondották: hogy cs. kir. Főherczeg István akkor lesz leginkább megtisztelve, ha mi őt törvényes kijelölés mellett választ amijük meg. Borsod rendéi nem féltek azon eredménytől mellyel István Eöhcrczegnck kikiáltás utjáni nádorrá lett elválasztatása fogna szülni; de még is az al­kotmányos élet legszebbikének tekintik, ha a fejedelem törvényes kijelölése s a nemzet akarata által ültcttetik be István kir. Főherczeg a nádori székbe, honnan tőle, mi­kép az összes haza, úgy Borsod is sokat reményi és vár. Azon nem csodálkozom, hogy az István ő cs. kir. Főhcr­­ezegsége iránti lelkesedés rohanó árként emelkedik, de csak azt akartam volna, hogy azon lelkesedés, küldőim akaratán túl ne terjeszkedett volna. Küldőim tehát István Főherczegct akarják nádorrá választatni, nem magas szü­letéséhez képest, hanem mivel annyi reményt köt hozzá a haza, mennyit három század óta nem kötött egy éleihez sem. S ugyan ekkor adtuk volna az alkotmányos életnek azon jelét, miszerént alkotmányos országban a törvény­nek olly szentnek s megtörhetetlennek kell lenni, hogy annak úgy a királyi vér mint az egyszerű polgár hódolni tartozzék. — így gondolták küldőim a nemzet lelkese­dését s a törvényt összeegyeztethetőnek. Ungh ránn. körete Tabódi Pál. Küldőim szinte for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom