1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 1. ülés
2 1. iilés naplója. November SÍ-én 1847. Megnvi üdvözli! szedek. <•> t:* Közjóiét eléréséért föláldozni vagy csonkíllalni kivánhal’ ,lL ná. Sőt valamint az idegen ajka lakosok közt mindinkább helyet fog azon méltányosság érzete, miszerint az ország nyelvét sajátukká tenni kötelesek: úgy általában az alkotmányos intézvénycink mikép tökélyesülnek, jótéteményeiket szélesebb alapokon terjesztik, azon arányban növekszik irántuk a közhajlam és rokonszenv. Nincs, ki egyrészről azon kapcsolatnak, mellyel Magyarország alkotmányunk lényegében gyökerezett alaptörvényeink és szerződéseinknél fogva a’ birodalom tartományaihoz csatoltatik, szükségét és üdvös voltát be nem látná; nincs, ki mélyen ne érezné, miszerint nemzetiségünk, alkotmányunk megőrzése, fcntarlása, virágzása biztosan egyedül ezen kapcsolatban rcménylhctő: de más részről nincs ollyan is, ki ezen kapcsolat mellett az országnak az 17'JOki 1 Óik törvényczikkcly állal biztosított függetlenségét teljes törvényes erejében fentartani ne kívánja. 31 időn tehát mindannyinak óhajtása; igyekezete, fárodozása ugyan azon eredmény ellőidézésére szentelvék, midőn hazánk jóllétének, boldogságának, alkotmányos utón leendő előmozdítása azon végezél, mellyben szili- és vélemény-külömbség nélkül mindegyikünk buzgó törekvései központosulnak: nem nyujtanak-e mindezen egyesülési pontok elegendő ösztönt és óvszert, hogy bár mennyire legyenek is eltérők, sőt ellenkezők a kérdés alatti vélemények — mit a különböző meggyőződés és a tanácskozások természete tesz szükségessé, — az meghasonlást, visszavonást e testületbe hozni soha ne bírjon, de föltéve mindenkiről a’ szándok tisztaságát — és szem előtt tartva, miszerint mindannyian egy honnak szülöttei vagyunk, közlünk ezen kapcsolat, mellyct a’ haza közérdeke szentesít — a’ különböző nézetek legmelegebb vitatásában is soha meg ne szakadjon. Visszatekintve a’ legközelebbi országgyűlések folyamára, nem lehet elhalhatnom azon reményteljes óhajtásomat, miszerint azon okok, mcllyck az újabb hazai törvényhozások több eredményeit akadályzták, a jelen országgyűlésen minélinkább mcllőztethessenck. Azon régibb országgyűlések alatt is divatozott modor, miszerint a kivánatok magasra fokoztaltak csak azért, hogy azok lejebb szállithatásával az alkudozásnak ut és tér nyittathassák, nemcsak tetemes idővesztésscl jár, de a tapasztalás útmutatása szerint nem is czélra vezető. 3Iinek bebizonyítására lehetne az újabb időből példát fölidézni, midőn épen az, mi a munkálatban alkudozás utján kihagyásra vagy megváltoztatásra volt szánva, egy résznél idegenséget gerjesztett a munkálat iránt, más részről pedig azokat, mint utasítás által helyeseiteket, változtatni többé nem lehetett, s a munkálat létrehozása meghiúsult. Egyébiránt is a törvényhozás magas tekintélyével inkább megegyező, ha komoly átgondolás után a kiviteli lehetőség méltánylása mellett minden tartalékgondolat nélkül tisztán a meggyőződésen alapul annak megállapodása, mcllytöl csak olt és annyiban tér cl, a mennyiben az eltérés kölcsönös értekezés utján szükségesnek vagy tanácsosnak bizonyul be. — Tapasztalásból merített teljes meggyőződésem szerint óhajtóm továbbá. miszerint egy absolut jónak felállítása azért, mert az egész kiterjedésében kivihetőnek nem mutatkozik — részletes üdvös javítások létesítését soha ne veszélyeztesse,— mert miután az országgyűlési tárgyalás természenél *"®'a eg) es nézetek és javaslatok eredeti minőségükben változatlanul közvégzéssé nem mindig alakulhatnak át„li nincs baj, mi az országgyűlések eredményére károsab—< ban hatna, mint az, hogy az egész egyébként sürgetőül szükségü tárgy elmaradjon inkább, semhogy a javaslat—! nak egyik vagy másik része változást szenvedjen. Alert co honban, hol olly roppant a teendők száma, sikeres esc-lekvésre és eredményre van főképen szükség, hogy a ci-vilizált nemzetekkel lépést tartva haladhassunk, hogyy azok soraiban fcnállhassunk. Ezek azon köztekintetek, mcllyckrc reményemet és fc bizodalmamat építem, és a mellyekre annálinkább szűk-séges támaszkodnom, minél kevesebb minden tekintetben n az, mit személyemre nézve igényelhetek. Érdemeim, köz- - szolgálatim sokkal csekélyebbek, semhogy ezek méltány- - lása tekintetéből elismérést, pártolást igényclketnék. És e azon szives hajlandóságon kívül, mellyel a tek. KK. és i ER. közül többen, kikkel közelebbi viszonyban állani i szerencsés valék, irántam minden időben viseltettek, nincs < egyéb, mit egyéniségem mellett felhozhatok, mint azon i öntudat, miszerint eddigi hivataloskodásom ideje alatt J a köznek úgy, mint egyeseknek őszintén használni igye- • keztem. A szándok és föltétel hasonló őszinteségével lépék fel a jelen nehéz pályámra. Engedje az isteni gondviselés, hogy ezen országgyűlés nagyszerű hivatásának megfelelve, talpköveit letehesse a nemzet békés és biztos kifejlődésének, a nemzet azon jövendőjének, mellyet rendeltetésénél fogva igényelhet, s üdvös törvények létrehozása által a király és nemzet közös és válhatlan érdekét, polgári társaságunk emelkedését virágzását, alkotványos álladalmunk szilárdítását hathatósan eszközölhesse; mi, ha csak cgyrészben sikerülend is, minden érhető baj és aggságom örömmel felejtve lesz s áldani fogom a legsúlyosabb helyzetet is, melly alkalmul szolgált, miszerint egy nagyreményű országgyűlés feladatának megoldásához bármi csekély részben járulhattam. Esztergomi fökáptalan kötete b. Rudnyánszky Stimmtet. A politikai eszmék szerencsésebb fejleményei felett ismét három év folyt le, Ó6 az ország KKai és RRei a törvény szavait betű szerint teljesítve örömmel tapasztalják, — örömmel mondom, mert a KK.ésRR. táblája erős meggyőződésben él, hogy azon magvak, mellyek a lefolyt hongyűlés folyama alatt a haza minden rendű polgárainak szivükbe lőnek hintve, — gyümölcsüket ezen országgyűlés folyama alatt termendik meg. Alert noha a múlt országgűlés írott eredményei nem nevelték is törvény könyvünk hasábjaitjömegekben, sok történt még is azokban, mikben a további kifejlés anyaga vala elhintve, és ha e hon törvényhozásra hívott tényezői használva a múlt országgyűlés alatt megérlelt eszmék és fogalmakat, megrostált elveket, a napot nyom és siker, munka és cselekvés nélkül cl nem szalasztandják, kételkedni alig lehet, hogy a haza ennél fontosabb ország gyűlés küszöbén alig állott.— Nem állott, mert a kormány és országos Rendek a költsönös méltánylás, a törvények iránti tisztelet, a renddel párosult polgári szabadság üdvhozó malasztaival áthatva, nem a czél és oknélküli ujhuzásban nem saját eszméik vak szerelme hevétől elragadott keblek kitöréseiben , hanem a hon valódi boldogságában, virágzásában keresik a törvényhozás ditsősegét.— S ime az eszmék illy kifejlettségre lépett fokában, az érzelmek illyszerű állapotában jutván méltóságodnak őszit
