1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 6. ülés
42 VI. illés naplója. December 1-én 1847. A k. kir. e o'-aedni a tekint. Rendek, a dolgot én úgy értein, miként "cn.m'vAiaír ezen szakaszokra tökéletesen áll az izenet, hanem bátor felirat iránti „ tekintetes RRkct figyelmeztetni az döbbeni országé) illési gyakorlatra. Először fclolvaslalott az izenet; akkor érdemleg szóltak hozzá a Elv. és RR., azután pedig szakaszonként olvastatott; ha valakinek sty laris reflexiója volt. Én a pesti indítványra már kimondtam a többséget, ha a többi szakaszokra semmi észrevétel nincsen tökéletesen meg áll a pesti szerkezet. — Szabolcs megye kötete Bonis Samuel. A mostan meg próbált mód az előbbi tanácskozási módoktól különbözik. Minthogy Mosony megye követe észrevételt az egész szerkezetre tett, ez által kimondotta, hogy a többire nézve nincsen észrevétele, tehát hogy a többi megmarad, és csupán azt kívánja módosítani, amit előhozott. Ha igy nem tett volna, és Személynek Űr ő méltósága nem úgy érlctte volna, akkor fel kellett volna a szerkezet pontonkint venni, melly esetben a mosonyi módosítás itt szóba nem jöhet, hanem későbben; a mennyiben tüstént az ellenkező véleményben lévők a mosonyi indítványt pártolták; innen meg tetszik, miként azon urak is úgy értelmezték, hogy az egész szerkezetre volt téve a módosítás. A dolog rendén úgy mentünk volna, ha pontonkint vesszük fel a tárgyat. A kik bele szóltak a tanácskozásba, úgy értelmezték szavaikat , hogy az indítvány az egész szerkezetre tétetett, és megvallom, ha most szinte vissza mennénk a tanácskozásra, aggodalmam volna az iránt, hogy a kevesebbség oda szoríthatja a többséget, hogy újabb viták keletkezzenek a tárgy fölött: már pedig az eddigi gyakorlat szerint a kik nem szólallak, számitatnatnak a szerkezet mellet. Röviden tehát oda szavazok: maradjon; újabb tanácskozásnak helye nem lévén. Elnök. Szabolcs megye követének utolsó előadásában, hogy van igazság, megvallom. A régi gyakorlat szerint először érdemileg, azután szakaszonkinl kellett volna a tárgyalásnak történni, de miután a mosonyi indítvány a dolog érdemét s egyszersmind a szerkezetet is érdekelte, az említett sortól eltérés történt; azonban ezen formálitás a dolog lényegére változást nem tesz. A dolog érdemére nézve már cl van fogadva, de attól senki sincsen elzárva, hogy stylaris reflexiókat tehessen, kivévén a már tárgyalt 3 szakaszt. Ha van többség stilaris reflexiók tételére, ezt a többség mindég megkívánhatja, ha pedig nincsen, a kérdés magától meg szűnik (maradjon nincs észrevétel). Szál már meyye kötele Kende Zzigmond. Nekem későn jutott eszembe, és nem akkor, mikor kellett volna szólani. Kérem alázatosan, nekem van stilaris észrevételem. Az 5-ik szakaszban az mondatik: „azt sem hagyhatjuk emlitetlenül“ és ezt mondjuk a korszerű k. kir. előadásokra; az egész tanácskozás folytában csak a köszönet szavazásról volt szó a k. előadásokért, de a megemlítés még nem köszönet, azért inkább azt lehetne mondani: „ezt sem hagyhatjuk köszönet nélkül“, mert a stylusban nem köszönet van, hanem csak megemlítés (maradjon). Második észrevételem vagyon a vége felé, azon mondásra „nagy és nehéz a következő idők föladata. A mienk : alkotmáyos életünket és anyagi erőnket teljes mértékben kifejteni“ azt mondhatnék inkább, nagy és nehéz a jelenkor feladata. Az sincs jól mondva véleményem szerint, hogy alkotmányos életünket akarjuk kifejteni, mert alkotmányos életünk már századokon keresztül ki van fejtve; talán jobb volna úgy mondani: „alkotmányos irányban szellemi és anyagi érdekeinket akarjuk kifejteni.“ Ha németre forditatnék a válasz fölirat, azt lehetne mondani: egész ármádiát akarunk kifejteni, azért ne szóljunk anyagi erő kifejtéséről, hanem szellemi és anyagi érdekek kifejtéséről. Best megye kötete Szentkirályi Móricz. Semmi ellenvetésem sincs az iránt a mit a méltóságos Személynek úr előterjesztett, hogy a stylaris szerkezet iránt tanácskozzunk: csak azt kívánnám, hogy a mit ő méltósága erre az izenetre alkalmazni kívánt, azt, alkalmazta volna úgy a többire nézve is ö méltósága. Midőn elvégződön a vita, midőn a többséget a módosítás ellen kimondotta , akkor figyelmeztetett bennünket, hogy menjünk szakaszról szakaszra. Én egy más izenetet is halottam tárgyaltatni a katonai élelmezés és szállásolás tárgyában, a mint emlékeznek rá a tek. KK. és RR. elejétől egész végig, az izenet és c felirási javaslat ott is felolvaslatott, és ő méltóságának nem jutott eszébe azt szakaszonkinl fölvétetni. Ha a méltóságos úr lényegesnek tartja a gyakorlatot, hogy valamelly izenetre nézve mindenekelőtt egészben történjék a tanácskozás és szavazás, azután pedig a stylusra menjünk át, én nem bánom de kérdeni ő méltóságát, hogy a katonai élelmezés tárgyában felolvasol izenetre, melly 6 szakaszból áll, miért nem méllóztatott bennünket felhívni, van-e észrevételünk a dolog lényege ellen, és ha azt mondtuk volna nincs, tehát a Stylus ellen? Baranya megye követének a stylus ellen volt észrevétele a kerületi ülésben, s hozzám hajolva közölte is vélem; akkor azt mondtam néki ha kifogása van, szóljon fel. Tehát ha ö méltósága nem látta szükségesnek a felszóllitást az egyik izenetre, a másikra se alkalmazza azt. Jó lesz, tartsuk meg jövőre nézve minden alkalommal azon gyakorlatot, hogy a stylusra nézve szakaszról szakaszra mennyünk, csak azt kívánom, hogy ugyan azon egy ülésben kétféle gyakorlat ne tartassák. Nem lehet itt ellenvetésül azt felhozni, bogy az egyik tárgy fontosabb, a másik kevesebbé fontos, az egyik fölött tiz napig beszéltünk, s minden oldalról meglettük eránla észrevételeinket; az tehát, hogy a dolog nagy fontosságú nem nyom semmit, hanem az igen, a mennyiben ő méltósága az országgyűlési gyakorlatra hivatkokozik, de ha tetszett meg nem tartani a gyakorlatot, a többire nézve, kívánom, hogy ugyan azon gyűlésben kétféle gyakorlat ne legyen. Egyébiránt ha ő méltósága kívánni méltóztalik a jövőre nézve beleegyezem, hogy minden tárgyat a felvett szokás szerint tárgyaljunk, de most az egyszer két gyakorlatot nem kívánok. Azért hiszem hogy az izenet marad a mint van. Elnök. Méltóztassanak megengedni, jelen cselben nem az izenet fontossága volt reám nézve a határozó ok. Midőn az elébbi izenet felolvastatott, senkit arra, hogy észrevételeit adja elő, fel nem szóllitottam, mert ezt a nélkül is kiki meg teheti és meg is teszi, de a jelen kérdésre nézve egészen másképen állotta dolog, inert a lek. KK. és RR. a mosonyi indítványra szavaztak, s én ez ellen kimondottam a többséget, de az izenetre ki nem mondhattam , nem azért mintha az el nem fogadtatott volna érdemére nézve, hanem, mert még lehettek hátra styláris reflexiók, mellyeket bár kinek is, ha akarja, megtenni joga van. Hogy tehát az illy stylaris észrevételek meg-
