1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1847 / 5. ülés
20 V. iilés naplója. November 19-én IS47. Országeyülisí szabad uj íág iránti ize net.-a szabadság, sem a censura tekintetéből, mert nagyobb Ibiztosítékot látok a nyilvánosságban, mint az elöleges censurában. .Azt hiszem tehát hogy következetességnél fogva is a kerületi ülésben elhatározott izenetet, mintegy közelítő lépési pártolni szükséges és kell: és ennélfogva pártolom is az izenetet. — Pest megye lwtcle: Kossuth Lajos. Igen károsnak tartom, midőn az eszméknek olly irány czéloztatik adatni, miszerint az intézvények hibája a személyek visszaéléseinek tulajdonittatik; mert ebből az következhetnék, hegy a személyek változásába vesse a nemzet reménységét, és ne fogjon az irtófejszével az intézvények káros fájához. Ez oka miért felszólalok. Elnök ő méltósága igen jó véleményben van a vizsgálati intézmények természetéről, mivel azoknak gyakorlati egyoldalúságát a személyek visszaélésének, nein a dolog természetének tulajdonítja. Azt gondolom, a mélt. l'r ezen véleménye csak azon alapszik , mivel Méltóságodat a szerencse azon boldog helyzetbe tett.', hogy azon káros intézvényekkel gyakorta érintkezni nem volt boldogtalansága. Én ellenben egyike vagyok azon embereknek, kik éveken által érezték magokban nyögni mindent, mi emberben szent, az istennek szikráját, a gondolatom censura járma alatt. Azért bizonyságot tehetek a lek. KK. és RK. előtt, hogy a mi magában már in thesi is lehetetlen, t. i. a censura iránt szabályt alkotni, melly gyakorlatban részrehajlatlanlegyen, úgy bizonyosa i nálunk sem úgy áll a dolog, hogy a személyek visszaéléseinek lehessen tulajdonítani, hanem az intézetnek, mert ha magában azon szabályok részrehajlat.auok volnának is, ekkor sem mondhatnánk semmit azon szabályokról, mivel azoknak részrchajlatlanságokról nem tudunk semmit, mert azok a nemzettel nem közölteltek. De még azt is meg kell mondanom, hogy a melly szabály úgy áll, mint a gyakorlatban fejlődik, hogy t. i. előáll az első Censor, és megöli a szabadság gondolatát, ha az ellen az írónak kedve jő támaszt keresni, s panaszkodni, nem talál emberre egész e Trón zsámolyáig, ki őt a censor visszaélései ellen védje; tehát lehetetlen a visszaélést egyes egyéniségnek tulajdonítani, midőn a hiba s betegség az intézetben van. Nem is lehet az máskép a dolog természeténél fogva; mert én, ki a mathesisnek ismerem szabályait, tudom a magánjogi törvénykezés körében, miszerint megmondhatjuk positivitással hogy a 32. éves zálogot kilehel váltani, 6° 0—tot szabad szedni, de hogy isten teremhessen embert, ki megszabhassa azon határát a ccnsurának, mcllynél fogva az ut és irány kilegyen mutatva, melly ik gondolatot szabad a Censornak azon szabály határain innen, vagy túl átereszteni, hogy — mondom emberi ész illy szabályt alkotni képes legyen, megfogni nem tudom. Ezért van az: hogy, a megtörtént dolgokat a status viszonyok hatásából lehet e tekintetben megítélni, s nem máskép, itt nem lehet más biró, mint a nép szabad véleménye, melly a legigazságosabb intézetben, az esküdtszékekben gyakoroltatik leginkább. Ezt kötelesnek tartottam megemlíteni, nehogy köztünk azon vélemény nyerjen tért, hogy a sajtó viszonyokon nem a gyökeres változtatás, hanem csak egyének cllökése, vagy felkarolása által segíthetni. A dologra nézve észrevételem nincs, mert annyi bizonyos, hogy itt nem sajtóról, hanem országgyűlési nyilvánosságról van szó; — s bizonyos az is, hogy a tek. KK. és RR. ezen két izenct egyikében azt akarják biztosítani, hogy minden hírlapok közölhessék az itt történteket; másikában pedig azt, hogy ki 5 ezer pgő ft. kezességet állít, az itt történteket közölhesse. Ez óhajtásomnak megfelelvén, kívánom hogy „maradjon“! mondjunk rá. — Elnök. Föitevém magamban, hogy a dologhoz keveset szólok, most sem szólok a dolog érdemében, csak magam igazolása végett jelentem ki, miként nem azt akartam kifejezni, hogy a praeventiv censurának nincsenek árnyckoldalai és hogy minden hiba csak a kezelésben tétetik. Én ezen megkülönböztetést azon előadásra mondtam, mellyel Rest megye követe megemlített, l. i. hogy agitatio most is van, csakhogy egyoldalú. Erre mondtam, hogy'azon szabályok, mcllyek fenállanak, lehetnek hibások, de a menynyire ismerem, azok részrehajlatlanok. Arra mit Pestmegye követe a praeventiv censura ellen felhozott, egy szót sem szólok, elismerem, hogy annak sok rósz oldala van,és hegy a kezelési önkényt úgy szólván kizárni nem lehet (tetszés, maradjon). Pest városa követe: Károlyi István. Küldőim utasítást röviden nyilványitom, miszerint az országgyűlési tárgyalások nyilvánossága tekintetéből kívánják az országgá ülési lapot létesitetni. Ali a sajtó törvényt illeti arra nézve annak idejében fentartom magamnak, hogy nézeteimet bővebben előadhassam. Csanául megye követe: Rónay János. Fölöslegesnek tartanám a felszólalást, ha mint követnek magam érzelmét, nem pedig küldőim utasítását, kellene követnem. Én, mint kerületi ülésben is kimondottám, minden kiváltságoknak és monopóliumnak küldőim részéről ellensége vagyok; s miután a külön országgyűlési újságban is monopolisált újságot látok, azon izenetet pártolom, mellyet Nádor ő Fönségéhez tettek a tek. KK. és RR. melly által a nyilványosságnak olly tért látok nyittatni, mellyen a czélt elérjük: ellenben a másik oldalról a czélt inkább távolitva, mint elérve látom. Beregit megye követe: Szintay János. Küldőim is úgy vannak meggyőződve: hogy alkotmányos nemzet létezhelésénck, különösen pedig kifejlődhetésénck legfőbb eszköze a sajtó, s midőn minden alkotmányunk mellett is a sajtónál olly szabad mozgást, mint a miilyen nemzetünk jelen clőhaladolt kifejlődéséhez már szükséges, eddigi törvényhozásaink sem voltak képesek eszközleni, kötelességünkbe áll hazánknak ezen kívánatét, ha csak egy lépéssel is közelebb tenni a valósuláshoz, a kérdés alatti országgá ülési szabad újság létesítésével pedig egy lépéssel közclébb esvén e részben kivánataikhoz, úgy gondolják küldőim: hogy a mennyiben általános sajtó törvények még a legalkotmányosabb nemzeteknél is csak hosszas időkön keresztül folytatott még hosszasabb küzdelmeknek lehetek szüleményei, addig is, inig általános sajtó törvény hozallalhatnék, létesitessék egy országgyűlési szabad újság, melly híven, gyorsan, és mi előbb közölje a tanácskozásaikat,mert az eszméknek csak gyors közlése eszközölheti azt: hogy a részvét, s az alkotmányos élet iránti melegség megne lankadjon, és kárhozatos részvétlcnségbc ne sülyedjen. Részemről kötcleségem lévén küldőim ebbeli kívánatét előmozdítani, miután azt látom, hogy a felolvasott izenetben némileg küldőim által óhajtott oszággyülési szabad újság létesítése a körülírt szabályok által lehetctlcnittetik, kötclcségcmnck tartom akaratjukat kijelenteni, hogy inig az általános sajtó törvény még ez országgyűlésen hozathatik,
