1847-1848 Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városában 1847-ik esztendei Szent-András hava 7-ik napjára öszvehivott magyarországi közgyűlésnek naplója a tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban. / Az Országgyűlési Irományok Kiadó-hivatalában / 1848
1848 / 21. ülés
102 XXI. ülés naplója. Január 15-én I!S4n. Izenet, felirá*i és törvéuyjavaslat a magyar nyelv é nemzetiség tárgyában. Orsz. írom. 28. sz. egyének száma olly kevés, hogy én időelőttinek látom • még hat év múlva is azt kimondani, hogy p. o. Posega, ’Yerőczeés Szerém vármegyékben a törvénykezési nyelv egyedül és kizárólag a magyar legyen. És igy nemcsak a törvényszékeken, hanem minden uriszékeken és a községeknél is az eljárás nyelve egyedül a magyar legyen. Úgy szinte megvallom, időelőttinek tartom azt is kimondani, hogy ezen három vármegyében hat év múlva minden okirat érvénytelen, ha magyarul nem lesz szerkesztve; és igy érvénytelen az utósó instantia is, ha az magyar nyelven nincs fogalmazva. Tökéletesen átlátom azt, tek. KK. és RR. ha valaha ideje volt, most van ideje annak, hogy a nemzeti nyelvet terjeszszük, és a nemzetiséget szilárdítsuk; de megvallom hogy egy olly törvénynek javaslata, mellynek alkalmazása erőtetésbe kerül, hogyscm nyelvünk ügyét előmozdítaná, inkább az ellenkezőt eszközli. Röviden tehát csak abban fejezem ki véleményemet: miszerint nem látom által, hogy azon rendelkezést, mellyel a tek. KK. és RR. a magyar tengermelléki vidékre javasolnak, miért ne lehetne kiterjeszteni Posega, Ycrőcze és Szerém vármegyékre is, és azzal ezúttal beelégülni. Legalább arra kérem a tek. KK. és RR-et, hogy a pracscissionalis hat évtől elállani méltóztassanak; mert ha a szerkezet ugv marad, mint van, attól tartok, hogy czéll nem érünk, a törvényjavaslatból nem lesz egyéb, mint javaslat, de ezt ürügyül és okul fogják a t. KK. és RR. ellen használni arra, miszeiint az idegenajkuak közé erőtctéssel akarják a magyarnyelvel behozni. (Maradjon!) Olvasta tik a 6-ik §. — a 7-ik nézve: Elnök: Csak az utósó sorra nézve van röviden megjegyzésem. A KK. és RR. a kapcsolt részekre nézve’ parancsolólag kívánják meghagyatni a latin nyelv használatát. Megvallom, ezt ellenkezésben látom azon elvvel, mellyel a KK. és RR. fölállítottak. Úgy látszik t. i. hogy a KK. és RR. azon elvet állították fel, miszerint Horvátország belviszonvaiba, a nemzetiség tekintetére nézve, avatkozni nem kívánnak; hanem egyedül csak azt óhajtják, hogy azon kapocs, nielly Magyarországgal a Kapcsolt részeket egyesíti, magyar legyen. Ebben én tökéletesen osztozom; és épen azért kívánom, — mit a méltányosság határai közölt méltán megkívánhatni — hogy a kapocs, I. i. az érintkezési nyelv magyar legyea, s hogy ezt a t. KK. és RR. fenlartsák ; de a bclviszonyokba ne mcltóztassanak bocsátkozni, épen tulajdon elveiknél fogva. Ha valami, ez bizonyosan keserűséget fog okozni; mert ez azon elvet sérti, mellynél fogva a t. KK. Horvátország belviszonvaiba behatni nem akarnak, és a mellyel Horvátország lakosait meg akarják nyugtatni, azt mondván ki t. i. hogy csak az érintkezési nyelv legyen magyar; ezen kívül akármit csinálnak horvát rokonaink nemzeti nyelvükkel, azt nemcsak nem gátolhatjuk, de kötelességünk nemzetiségüket elősegíteni. Arra kérem a t. KK. és RR-et, hogy azon fontos okok előadása következtében, mellyeket a .Zágrábi Káptalan követe előadott a latin nyelvnek parancsoló használatától méltóztassanak elállani. (Maradjon). Túr me zfii gróf Jozipovtch Antal. Magam is azt indítványoztam volna a kerületi ülésben, ha nem tudnám, hogy most nincs itt Horvátország, s hogy magunk sem tudjuk mik vagyunk. Midőn az egyik rész Illir, a másik pedig horvát akar lenni, hol van ott a nemzetiség? azért azt gondolom, legjobb lesz a deák nyelvet fentartani addig, mig meg tudjuk mit akar velünk a kormány, mert most egészen kezében vagyunk. Nem tudjuk mit fog velünk csinálni, talán Laibachba fog küldeni bennünket. Küldőim részéről kérem a Rendeket, hogy a latin nyelv megmaradjon a szerkezeiben. (Maradjon.) Olvastatott a 8-ik §. és 9-ik §. Zágrábi káptalan követe Moyses István. Nincs kifogásom az utolsó szakasz ellen, csak Turopolya képviselőjének akarok néhány szót felelni, s egy kis felvilágosítással szolgálni. Tagadhatatlan, hogy Horvátországban és a kapcsolt részekben a horvát nyelvnek különböző dialectusai léteznek, s minthogy-a nemzeti nyelv eddig, fájdalom, terjesztve és művelve nem igen volt, valamint más nemzeteknél is lehet tapasztalni, mindenki a maga faluja dialectusát tartja nemzetinek. így Magyarországban is találkoznak vidékek, hol azt mondják „tik", máshol meg azt mondják „lyuk“. Van a magyar nyelvnek is többféle dialectusn, mint például a palócz dialeefus. Ehhez képest a maga anyai nyelvét kiki legszebbnek tartván, azt követeli, hogy a maga vidékének, a maga falujának nyelve, dialectusa emeltessék literatúrai tekintélyre, s az ismertessék cl nemzeti nyelvnek. Egyébiránt épen nem kételkedem, hogy mind azok, kik itt a horvát nyelv érdekében felszólallak, igen meglesznek elégedve, ha Turmezőnek követe ugyan azon nyelvel, és dialcctussal fog élni, melly Turmezőn divatozik. Túrmezöi gróf Joziporich Antal. Azt gondoltam, hogy az érdemes követ nr engem fel fog világosiim, mit azonban a külömböző dialeetusok felhozásával nem tett. Méltóztassék megengedni, igen nagy különbség van a magyar és német, az illir és horvát nyelv között. Igen jól fog emlékezni az érdemes követ ur arra, hogy épen akkor, midőn censor volt, egy intimatum érkezeit, mellyben az állott: miszerint majd fognak az úrról is gondoskodni, miért eresztett a censurán keresztül annyi illir munkát, s miért engedte a magyar pártot annyira legyalázni. És nem tudom meg is felfogni, miként történhetett, hogy midőn mi azt vártuk, hogy az érdemes követ ur tette miatt megbünfettetik, egyszerre kanonok lett? Egyébiránt jót állok az érdemes követ urnák; Turopolyában nem csak horvátul, hanem magyarul is tudnak, s mindeneseire a magyar és horvát nemzetiséget mindenkor előmozdilandják; azért ne méllóztassék az érdemes követ ur avval gondolni, mi történik Turopolyában, mert ott igen jól állanak a dolgok. A kormány sokat akart olt keresztül vinni, de nem volt képes. Turopolyában ollynn rend van, minél jobb Magyarországban sehol nincs; Horvátországról nem is akarok szólni, mert ott semmi rend sincs. Nádori itélömester Ghicztj Kálmán. Olvassa a felirási javaslatot a magyar nyelv és nemzetiség tárgyában. — (Az országos irom. közt 26. sz. alatt.) Arad megye körete Bíró Imre. A 1836: 3. t. czikkben ő felsége megígéri, liogz az O-Arndi oláh mesteri és papi előkészületi intézetben a magyar nyelv tanításáról gondoskodni fog. Ö felsége eziránt igen is gondoskodott, tanítót nevezeti ki, de minden fizetés nélkül. Minthogy pedig nem sok haszna van a tanításnak , ha a tanító fizetéssel ellátva nincs, küldőim utasítása következtében megkérendőnek vélem ő felségét, hogy a tanító kinevezésé-
