1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848
1848 / 65. ülés
218 2. §. Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy egy részről a tanuló arra nézve, melly tant, és mellyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen; más részről: hogy a rendes tanárokon kívül, más jeles egyének is, a ministerium által ideiglenesen megállapítandó; későbben pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, törvényesen kimondatik. 3. §. Ezen elvnek az egyetemnéli alkalmazása a közoktatási ministerre bizatik, tudósítását ez, és egyéb e részben teendők iránt a legközelebbi országgyűlésnek benyújtván. 65. Ülés írásai. Aprilis 11-én 1848. XX. Törvényczikk. A Vallás dolgában. 1. §. Az unitária vallás törvényes bevett vallásnak nyilváníttatik-2. §. E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve, különbség nélkül, tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg. 3. §. Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei, közállodalmi költségek által fedeztessenek, s ez elvnek részletes alkalmazásával a ministerium az illető hitfelekezetek meghallgatásával, a közelebbi törvényhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni. 4. §. A bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás, válláskülönbség nélkül, mindenkinek kölcsönösen megengedtetik. 5. §. A ministerium rendelkezni fog, hogy a bevett vallásokat követő katonák saját vallásu tábori lelkészekkel láttassanak el. 6. §. Az 1844: 3-ik törvényczikknek rendelete a görög nem egyesült vallásuakra is kiterjesztetik. 7. §. Ha valamelly község görög szertartási! lakosainak bár nagyobb része fogja jövendőben hitvallását megváltoztatni, — illy esetben a községi egyház az előbbi valláson hátramaradt lakosok birtokában hagyandó; — a mennyiben tehát a legújabb időkben is hasonló esetek közigazgatási tárgyalás alatt volnának, azok a fenebbi elvek szerint lesznek elintézendők ; de ezen törvény elveinél fogva jelen állapotot visszahatólag foglalások által háboríttatni meg nem engedtetik, — s azért, a melly egyházak iránt folyó évi Január első napjáig vagy kérdés nem támasztatott, vagy közhatósági elintézés jött közbe, azok kérdés alá többé nem vétethetnek. 8. §. A görög nemegyesülteknek vallásbeli és iskolai ügyeik iránti intézkedési joga is, az álladalom felügyelése mellett ezennel biztosíttatván; e czélból a magyar felelős ministerium lehető legrövidebb idő alatt, mindenesetre pedig a legközelebb tartandó országgyűlése előtt, egybehivandja az összes felekezet által választandó egyházi gyülekezetei, (congi’essust) mellynek tagjai addig is, mig annak szerkezete törvény által rendeztetni fog, ez úttal, a különböző nyelvű népiségre való tekintettel, olly arányban választandók, hogy az egyházi osztályból 25, a világiból 75, s ezek közé a határőrvidékről 25 követ küldessék. XXI. Törvényczikk. A nemzeti Színről és ország Czimeréröl. 1. §. A nemzeti szín, és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. §. Ennélfogva a három szinti rózsa polgári jelképen újra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik: hogy minden középületeknél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czímere használtassák. — Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és czímere mellett, saját színeiket és czímerüket is használhassák. XXII. Törvényczikk. »t A nemzeti Orseregröl. A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztositása, az ország polgárainak őrködésére bizatik; e tekintetből mig a legközelebbi országgyűlés kimeritöleg rendelkeznék, a nemzeti örsereg alakítására nézve következők határoztatnak: 1. §. Mindazon honlakosok, kik városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben, 200 pengő forintértékű házat, vagy földet, egyéb községekben fél telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak, vagy ha illy birtokot nem bírnak is, de 100 pengő forint évenkinti tiszta jövedelmük
