1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848
1848 / 49. ülés
119 117-ik SZÁM ALATT. Választmányi jelentés a Szolnok-aradi vasut létesítésére alakul! társulatoknak és Debreczen városa polgárainak a Középponti vasut tárgyában benyújtott folyamodás iránt. A szolnok-aradi vasut létesítésére alakult arad békési társulatok folyamodványukban a szolnok-aradi vasúti szárnyvonalnak, a czegléd-keeskeméti vonal előtti elsőbbségét kiemelvén , esedeznek: miszerint az 1836 évi 25. t. ez. 1 §-nak 7. pontján, úgy a középponti vasut-társaság 1844 évi Martius 13-kán nmélt. magyar kir. helyt, tanácscsal 80 évekre kötött ünnepélyes szerzödvényén alapult szolnok-békes-aradi szárnyvonalnak épitésére, és illy módon a törvénynek, és az ezen alapuló szerződésnek szigorú megtartására, a középponti vasúttársaság szórítasson. A kérelmezési választmány a fenebb érintett folyamodványnak, a közlekedési, és közmunkái ministeriumhoz való áttételét javalja. 49. ülés írásai. Martius 26-án 1849. 118-ik SZÁM ALATT. Második izenete a KK. és RRnek a mélt. Főrendekhez az országgyűlésnek évenkinti üléseiről közlött törvényjavaslat tárgyában. A KK. és RR. fontolóra vévén a mlgos Főrendeknek válaszizenetiikben közlött észrevételeiket, azokra következőleg válaszolnak: Az 1-sö, 2-dik és 5-dik §nak a mlgos Főrendek által kívánt módosítását elfogadják. A 6ik §nak végét a mltgos Főrendek észrevételének nyomán is következőleg módosíttatni nem ellenzik. 6. §.-----Az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik. A 8ik §nak a mlgos Főrendek kivánata szerint leendő módosítását nem ellenzik. Ellenben A 13. §. módosítását el nem fogadhatják azon oknál fogva, mivel olly üléseknek, raellyekben határozatok hozatnak, titkosan leendő tartását czélszerünek el nem ismerhetik. Annyival kevésbé, mivel a követeknek magán tanácskozásait egymás között, ha olly tárgyak fordulnának elő, mellyek Óvatosságot kívánnak, meggátolni, és a kérdések ez vitoni előkészítését akadályozni különben sem lehet. Ezenkívül a rendfentartása tekintetéből, mire a Főrendek észrevétele czélozni látszik, a karzatok elrendezése által, ha azok több külön bejárással ellátott részekre osztatnak el, teljesen megfelelő intézkedések tétethetnek, és ha csak egy része is a karzatnak a rendet megtartotta, nyilvánosság a tanácskozásokból hiányzani nem fog, midőn a karzat háborgó másik része eltávolíttatik. A 14 §nak a mlgos Főrendek észrevételéhez képest következő módosítását a KK. és RR. nem ellenzik: 14. §. A rend és csend fentartása terembiztosok által, szükség esetében a nemzeti őrség alkalmazásával, eszközöltetik. Ezek után teljes bizodalommal szólítják a KK. és RR. a mlgos Főrendeket, hogy az említett törvényjavaslatot a fenebbiekhez képest magukévá tenni szíveskedjenek. 119-ik SZÁM ALATT. Első izenete a KK. és RRnek a inéit. Főrendekhez a szabad kir. városokról szóló törvényezikk tárgyában. A KK. és RR. fontolóra vévén a mlgos Főrendeknek velők közlött észrevételeit: azokra következőleg válaszolnak * A 3. §ban azon szavakat „a közös teherviselés alapjánu felesleg valónak tekintik; mert az iránt intézkedni. mi alapon rendeztessenek el a szabad kir. városok a jövő országgyűlése által; ezen országgyűlésének nemcsak feladata nem lehet, hanem hatalmában sem áll. . De különben is egyik törvényhozásnak a másik fölött felsőbbséget tulajdonítani nem lehetvén: minden olly intézkedések, mellyek a következő törvényhozás elibe mintegy zsinórmértékül látszanak szabva lenni, on magukban sikerítlenek, és czélellenesek. Ezen okoknál fogva a 3. §-t épségben ki\ánják megtartatni. A 6-dik §ban a c) pont alatt a képesítő házbérmennyiséget a mltgos Főrendek nagy városokra 100 — Pest városra nézve pedig 200 forintra kivánják emelni. A KK. és RR. a méltoságos Foren e ne tzen
