1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848
1847 / 4. ülés
4. Ülés írásai. November Ui-án 1847. 9 20. §. Azok, kik a kincstártól szállásbért kapnak, szállásaikról magok tartoznak gondoskodni s a szállásbér fizetésére és a szállás felmondására nézve magokat a 17. 18. és 19. §§. rendeletéihez szabni ’ 21. §■ A katonai beszállásolástól minden nemesi magán udvartelkek, minden papi és iskolai épületek só-vám- és harminczadházak, valamint minden ollyan kincstári épületek is, mellyek nem katonai szállásul rendelvék, teljesen mentesek; ha azonban nemesi udvartelkek birtokosai katona-tiszteket, tisztviselőket vagy közembereket magokhoz szállásra befogadni kívánnának, a szabályszerű díjban részesülnek 22. §. A minta-tervek szerint felépített, szabály szerinti bútorokkal ellátott és a kincstár részéről bizottmányi előleges pontos megvizsgálat után átvett laktanyákra, az ország évenkénti javítási öszvegül az átadás napjától kezdve, folytonosan az egész felállítási költségek négyes százalékát fizeti. 23. §. Azon naptól kezdve, mellyen az ország a kincstárnak átadott valamelly laktanyára a négyes százaléki javítási öszveget lefizeti, amaz egész mennyiség, mellyet ugyancsak az ország évenként fizetniköteles annyival kevesbedik, mennyire az átvett laktanyákba beszállított katona-csapat számára járó illetőségek rúgtak volna. 24. §. Azon közkívánat teljesítése tekintetéből, miszerint a laktanyák úgy legyenek a szabály értelmében mind felépítve, mind felbútorozva, hogy azok ellen az átadás alkalmával semmi kifogás ne tétethessék, műszaki tekintetben a felvigyázat és építés vezetése, mérnökkarbeli tisztekre bízandó. 25. §. Miként kell a laktanyákat bútorozni a gyalogság szintúgy, mint a lovasság számára, a Vili- alatti csatolmányból látható, valamint az is, hogy jelenleg minden egyes darab mennvibe kerül Budái«- va«v restig számítva. 26. §. A fiók-laktanyákra nézve elvül állíttatik: hogy a legkisebbikben is elférjen egy altiszt és tiz legény lovastul, s tüzmentve legyen. 27. §. Nagyobb fiók-laktanyákba, ha ugyan arra alkalmatosak, fendék- és főtisztek is szállíthatók. 28. §. Vezéreket sem fő- sem fiók -laktanyákba nem lehet szállítani, mert a szolgálati tekintetek könnyen megkívánhatják, hogy időszerinti lakhelyöket változtassák. 29. §. A fiók-laktanyákat, a katonai kincstár nem veszi át, hanem azok teljes tulajdonai maradnak az építőnek vagy birtokosnak, s a szállást évnegyedenként a tulajdonos szintúgy, mint a katonai kincstár felmondhatja. 30. §. Ha a fiók-laktanyát a tulajdonos a megkivántató bútorokkal s istállói szerekkel, továbbá fával, világgal, ágybelivel, ágyasszalmával és istállói világítással ellátja, a kincstár minden állandó katonaságtól, minden hó végével a 17. §-beli VI csatolmány értelme szerint egész járadékot megfizeti. Ha ellenben a tulajdonos egyedül magát a laktanyát, a szoba- és istállóbeli szereket; miként az ágybélit világítást, fát és ágyasszalmát pedig a kincstár adja, az említett tulajdonos a 17- §-beli VI. csatolmányban kiszabott járadéknak csak egy harmadát kapja. 31. §. Azon fiók-laktanyákért, mellyekbe egészen vagy részben csak átkelő katonaság szállíttatik, szinte a 17. §-beli VI. csatolmány szerint egész díj ugyan, de naponként fizettetik; ezért köteles a tulajdonos a 15. §-ban kijelelt átkelő katonai szállást és istállói szeradást kiszolgáltatni. 32. §. Mindazon üres hely, melly az állandó katonasággal megrakott fő- és fiók-laktanyákban netalán fenmarad, mindig az átkelő katonaság szállásául fordítandó, és a kisebb szintúgy, mint nagyobb hadcsapatok költözése alkalmával tekintetbe veendő. 33. §. Hogy pedig ezen, a lakosok terheinek könnyítése tekintetében olly annyira fontos czél annál tökéletesebben eléressék; egyszersmind a katonai és polgári rend közt e részben támadható minden akadaly elháríttathassék; e tárgyra a föhadikormányszék különös figyelmét fogja fordítani. 34. §. Törvényszerű utalvány vagy hadútlevél nélkül, senkinek, sem a fő- es fiók-laktanyákban, sem az egyes lakosoknál, szállás, szeradás, stb. nem nyújtandó. 35. §. Az országban és kapcsolt részekben állandóan fekvő szintúgy, mint átkelő katonaságnak, katonai tisztviselőknek és szakbelieknek keményen tiltatik azon helyeken, hol nem a kincstár a földes úr, tábori csapszéket állítani, bort, sert, pálinkát és húst mérni, szóval a földesúri és a polgári czehbeli jogokba \ágó bármelly czikkekkel kereskedést űzni. A vezérek, fendék- és féltisztek s az ezen osztályhoz tartozó katonai tisztviselők, a magok és házi szükségeik számára megkivántató tápszereket és italokat bárhonnan is hozathatják; de az elösorosok (Prima- Planisten) és az őrmestertől kezdve lefelé az egész legénység, húst es italt azon helységből taitozik hordatni, a hol szállásol. 36. §. Hogy azonban azon vidékeken és helyeken, hol katonaság fekszik, az ez által legnélkülözhetlenebb élelszeremekbcn önkényes vagy mesterségesen eszközlött drágaság ne támadjon, a kir. Heh tai tótanács a hús és kenyér árát a törvényhatóságok által megszabatni, azt az előforduló körülményekhez képest, időszakonként változtatni és sajtó utján közhírré fogja tétetni; az illető törvényhatóságok pedig arról intézkedni hogy az állandó és átkelő katonaság állomás helyein a már említett és egyéb élelemszerek is, mindenkor ele gendö mennyiségben és jó minéinöségben találtassanak. 37. §. Ha mind-ezen intézkedések mellett is a katonaság az illető állomáshelyeken akadályra talalna s a megszabottnál nagyobb ár fizetésére kényszeríttetnék, vagy az élelemszerek rósz minőségűek volnána , s részben kívánt orvoslás a katonai állomási parancsnok és a helység vagy törvéuyhatóság elöljáiói özöti ténendö értekezés következtében sem nvújtatnék: a zászlóalj — vagy osztályparancsnok a katonaságnak Országgyűlési Irományok. I.
