1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848

1848 / 46. ülés

107 hogy minden középületeknél s közintézeteknél, minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar ha­jökon a nemzeti lobogó és ország czímere használtassák. - Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és czímere mellett, saját színeiket és czímeriiket is használhassák. 46. Clés írásai. Martius 23-án 1848. 94-ik SZÁM ALATT. Törvényjavaslat a nemzeti színházakról. A színházakra nézve ideiglenesen rendeltetik: 1. §. Színházak ezután az illető törvényhatóság engedelme nélkül nem nyittathatnak. 2. §. A színmüvek elöadhatására nézve eddig a könyvizsgálók által gyakorolt vizsgálat eltöröltetik. 3. §. A pesti magyar nemzeti színház igazgatóját kivéve, szinpadon bárminemű nyilvános színi előadá­sok, csak az illető helybeli hatóság tudtával és engedelmével történhetnek; ezenkívül minden színházak, a pesti magyar nemzeti színházat sem véve ki, rendőri felügyelés tekintetében, a helybeli hatóság alá rendel­tetnek. 4. §. Ki az l-ö és 3-ik §. rendelete ellen vét, az, elsőbb esetben a színház bezáratásán felül 1000 forin­tig terjedhető, és az országos pénztárba adandó pénzbírsággal fog biintettetni. 5. §. A színház bezáratása elnökileg történhetik; a büntetés pedig rövid szóbeli peruton fog kimondatni. 95-ik SZÁM ALATT. Ydlaszizenete a mélt. Főrendeknek a megszüntetett úrbéri javadalmak status adó­sággá leendő átváltoztatása tárgyában. Ö császári királyi Föherczegsége, s a mélt. Főrendek, a tek. KK. és RR. által az úrbéri megszüntetett ma­gán úri javadalmak statusadóssággá leendő átváltoztatása iránt velük közlött törvényjavaslatot tanácskozás alá vévén; ennek következtében, azon oknálfogva, mivel a kincstári fekvő javaknak értéke, következőleg azok­nak a kitűzött czélra elegendő volta bizonytalan, a törvényjavaslat 5-dik §-a után még következő pontot kí­vánják tétetni: A mennyiben pedig az említett fekvő javak elegendők nem lennének, a kincstári és országos egyéb jövedelmek « azoknak kielégítésére hypolhekául szolgálandanak. Melly nézetiikhözi járulásra szíves bizodalommal szólítják fel a t. KK-at és RR-et. 96-ik SZÁM ALATT. Lásd a felírást és törvényjavaslatot 98ik szám alatt. 97-ik SZÁM ALATT. Felírás és törvényjavaslat a hitelintézet iránt. Felséges Császár és Apostoli király, legkegyelmesebb Urunk! Hitelintézet felállítását tárgyazó törvényjavaslatunkat y. alatt ide mellékelve, olly alázatos kéréssel tér­­jesztjük fel; hogy azt kegyelmes királyi jóváhagyásával megerősíteni inéltóztassék. Kik egyébiránt császári királyi kegyelmébe jobbágyi alázatossággal ajánlottak maradunk. Költ szabad királyi Pozson városában, ezer nyolczszáz negyven nyolczadik évi Böjtmáshava 23-ik nap­ján tartatott országos ülésünkből. Császári királyi Felségednek ... . , ............. ... legalázatosabb káplányai, szolgai, s orokos hüsegu jobbágyai, Magyarországnak, s hozzákapcsolt ré­szeknek országosan öszvegyült Rendei. Törvényjavaslat a hitelintézetről. 1. § A hitelintézet felállítására, úgyszinte a szükséges tartaléktőkéjének 500,000 ftig megszerzésére a ministerium felhatalmaztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom