1847-1848 Irományok • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik esztendei Sz. András hava 7-ik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek irományai. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1848
1848 / 46. ülés
106 46. Ülés írásai. Martius 23-án 1848. 21. §. A 6-dik §-ban köriilirt kormánytestületeknek elölülő tagjai a 17-dik §-ban említett álladalmi tanácsban foglalnak helyet, s ott a felség, a nádor királyi helytartó, vagy ministerek távollétében elnökölnek. 22. §. A G-dik §-ban említett kormánytestületeknek minden hivatalnokai és szolgái, s igy nemcsak azok. kik njabb alkalmazást nyernek, hanem addig, mig másképen fognak alkalmaztathatni, azok is, kik a felebb említett ministeri osztályokban el nem helyeztetnek, jelenleges fizetésüket egészen megtartandják. 23. §. Az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségében fentartandó. 24. §. A törvényes bíróságok és itélöszékek törvényes önállásukban, s a törvény további rendeletéig eddigi szerkezetükben fentartandók. 25. §. A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel bírnak, s nyilatkozni kívánván, meghallgatandók. 26. §. A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kívánatéra megjelenni, s a megkivántató felvilágosításokat előadni tartoznak. 27. §. A ministerek hivatalos irataikat az országgyűlés mindegyik táblájának kívánatéra, magának a táblának, vagy a tábla által kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bocsátani köteleztetnek. 28. §. A ministerek szavazattal az országgyűlésen csak azon esetben birnak, ha a felső táblának törvény szerint tagjai, vagy követül az alsó táblához megválasztatnak. 29. §. A ministerek feleletre vonathatnak: a) Minden olly tettért, vagy rendeletért, melly az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fenálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos minőségükben követtetik el, vagy' illetőleg adatik ki. b) A kezeikre bízott pénz, s egyéb értékek elsikkasztásaért, vagy törvényellenes alkalmazásáért. c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatók valának. 30. §. A ministereknek vád alá helyheztetését az alsó tábla szavazatainak általános többségével rendeli el. 31. §. A bíráskodást a felső tábla által, saját tagjai közül titkos szavazással választandó bíróság, nyilvános eljárás mellett, gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez aránylag határozandja meg. Választatik pedig összesen 36 tag; kik közül azonban tizenkettőt az alsó tábla által a vádpör elövitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az ekkint alakított, és tizenkét személyből álló bíróság fog fólöttök Ítéletet mondani. 32. §. Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak általános közbocsánat esetében gyakorolható. 33. §. Hivatalos minőségükön kívül elkövetett egyéb vétségökre nézve a ministerek a köztörvény alatt állanak. 34. §. A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekröli számadását országgyűlési megvizsgálás, és illetőleg jóváhagyás végett — évenként az alsó táblánál bemutatni köteles. 35. §. A ministerium hivatalbeli fizetését, a törvényhozás további rendeletéig, a nádor s királyi helytartó határozandja meg. 92-ik SZÁM ALATT. Törvényjavaslat a magyar egyetemről. A magyar egyetemre nézve rendeltetik: 1. §. Az egyetem egyenesen a közoktatási minister hatósága alá rendeltetik. 2. §. Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy egyrészről a tanuló arranézve: melly tant, és mellyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen; más részről, hogy a rendes tanárokon kívül, más jeles egyének is, a ministerium által ideiglenesen megállapítandó, későbben pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, törvényesen kimondatik 3. §. Ezen elvnek az egyetemnéli alkalmazása a közoktatási ministerre bizatik, tudósítását ez, és egyéb e részben teendők iránt a legközelebbi országgyűlésnek benyújtván. 93-ik SZÁM ALATT. Törvényczikkely a nemzeti színről és ország czimeréröl. 1. §. A nemzeti szín, és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. §. Ennélfogva a három színű rózsa polgári jelképen újra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik,
