1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1847 / 1. országos ülés

I. illés. Fö-RR. naplója. November 11-én. 1847. 5 Ezután kir. Htó István ö fö Hge a’ teremet hangos és hosszas éljenzések között elhagyván, országbíró RR űenete a ü nagyméltósága elnöklete alatt a’ tanácskozás tovább folytattatott. Us'és'nádoVí Majláth György országbíró: — A’ tek. Rendektől egy izenet jött által, mellyet az ítélömester ur fel fogesk"1)^|rgyá‘ olvasni. Kopácsy József kir. személynöki Ítélömester olvassa izenetét a’tek. Rknek a’ nádorválasztás tárgyában, úgy szintén a nádori esküformát. Majláth György országbíró: — ^ an-é a mélt. fő Rknek ezen izenet s esküforma iránt valami észrevételök? én csak azt jegyzem meg, hogy némi jogfentartást jelentenek a tek. Rk ezen izenetökben, melly jogfentar­­tással az ország Rendéi már 1791ben is éltek, tehát illy helyzetben van é valami észrevételök a m. fö Rknek? (közfelkiáltás nincs!) Kopácsy Jósef kir. személynöki ítélömester olvassa izenetét a tekintetes Rendeknek a nádorválasztás tárgyában. B. Wenkheim Béla: — Őszintén megvallom, miként a tek. Rk izenetének azon részét, mellynélfogva az el­választandó nádort minden kijelelés s a candidatio felbontása nélkül kivánja elválasztatni, az 1608diki koroná­zás előtti 8. t.cz. értelmével, melly a nádorválasztási módot kiszabja — megegyeztetni nem tudom. Fontos joga ugyanis a nemzetnek, me Ilynek épségben való megőrzését a törvényhozás feladatának tartom, de mi­vel most ezen segíteni bajos, másrészről pedig a nemzet olly szerencsés körülmények közt van, miszerint tisz­telete s bizodalma olly egyéniséget karolt fel, kinek nádorrá igy választása által jogát veszély ez ve nem látja. Csak azért emelem szavamat, hogy a naplóban nyoma legyen, miként azért emeltetett olly kevés szó a tör­vény szoros megtartása mellett, mivel a törvény elmellőzése egyedül István fö Hg egyéniségének és meg­boldogult édes attya azon érdemeinek és tetteinek tulajdonítható, melly által a nemzet háláját s elismeré­sét a sírontúl is bírja. Gróf Szécsen Antal: — Azon észrevételek által, mellyeket előttem szállott b. Venkheim Béla kijelen­tett , véleményemet s meggyőződésemet tisztán kifejtette; mert azon végtelen tisztelet mellett, mellyel ö föHge személye iránt viseltetünk, és tekintetbe véve megboldogúlt atyjának az ország s haza iránt tett fényes érdemeit, azt hiszem, hogy ezeket megemlítvén, egyszersmind szükséges magunkat az iránt biztosítani; hogy a törvénynek abbeli rendelete a jelen esemény által semmikép veszélyeztetve, s megsértve ne légyen. Midőn pedig ezen czél elérését a tek. Rdek izenetének, s azon javaslatának elfogadásával, hogy a választás az 1790k évben történt módon t. i. a kijelelés általvételével történjék biztosítva látom, valamint abban is biztosítékot látok, ha a m. fő Rdek tagjai részéről kijelentetik, hogy István ö cs. kir. Fenségének személye iránti vonzal­muktól vezéreltetve mostani eljárásuk által az ország jogait, s törvények szentségét veszélyeztetni nem akar­ják: ezen szempontból csatolom véleményemet az előttem szóllókéhoz. Gróf Batthyányi Lajos: — Megvallom, hogy ezen dolgokban sem jogterjesztést,sem jogcsonkitástnem lá­tok , annyival inkább nem, minthogy ezen ügy felülről is, alulról is óvásokkal kellőleg körül lesz sán­­czolva. mind a mellett is, hegy tudom, miszerint: hogy a jelen gyakorlat maga után következést vonni nem fog: meggyőződésem mégis az , hogy minden dologban a törvénynek szoros megtartása a legbiztosabb alajx Van példa előttünk,miszerint más kérdésben is, hol talán lehet mondani — némileg elhamarkodott tör­vények megtartásáról és életbe-hozataláról van szó, még fontos tekintetek, mellyeket fel lehetne hozni, sem fordítják el a nemzet meggyőződését arról, miként a kellemetlenséget is eltűrni kell, csakhogy a meghozott törvények épségben tartása kétségbe ne vonattassék; annálinkább pedig ott, hol valódi haszonról, vagy kár­ról és nehézségekről szó nem lehet. Itt szinte mint elébb is mondám sem jogfentartás, sem jogcsonkitás nem forog fen, hanem legfeljebb egy kis ceremóniáiéról van szó, inellynél a törvény betűjét nem szeretném elmel­­lözni. Én azon véleményben vagyok, hogy ha a nemzet a hozott törvény elmellözését felülről tűri — gyáva­ság; ha maga indítványozza, s ahoz kezet nyújt — vakmerőség. —Kívánom tehát, hogy ezúttal is tökéletesen és minden tekintetben a törvény szoros értelmében történjék az eljárás,—annyival inkább, minthogy felfogásom a kérdésben lévő egyénről olly magas, miszerint megvagyok győződve, hogy öt jobban nem tisztelhetjük, mint ha a törvény szoros értelmében , és annak kellékeivel választjuk nádornak, ennélfogva részemről a kije­lelés felbontását kivánom. Gróf Bál ffy József: —Én is azok közé tartozom, kik a törvények szigorú megtartását kívánják; meid azt gondolom, hogy az országosan egybegyült Rk a törvény megtartása alól senkit fel nem menthetnek, valamint ö Felsége is, mint a törvényhozás másik része a törvény megtartásától az ország Rdeit fel nem mentheti. Én tehát egyetértve gróf Batthyányi Lajossal azt tartom, legbiztosabban járunk, ha a törvény nyomán járunk, s azért a kijelelés felbontását kivánom. Gróf Zichy Alfréd: — A szőnyegen levő tárgy iránt két kérdés lehet; első az: kit válasszunk, másik az, hogy miként válasszunk; mi az első kérdést illeti: e teremben mindnyájan egy vélekedésben vagyunk azon tisztelt férfiú megválasztása iránt, kihez a Nemzet annyi reménnyel, s várakozással van csatolva. Mi a másik kérdést illeti, t. i. mi módon válasszunk: errenézve megvallom, a Nemzet jogait inkább tágítani, s nagyobbí­­tani kivánom, mint sem szűk korlátok közé szorítani; már pedig felfogásom szerint sokkal nagyobb szabadsá­got látok abban, ha szabadon felkiáltás által történik a választás, mint ha négy kijelelt egyén közül kell egyet választani, s ennélfogva a felkiáltás mellett szavazok. Mi gróf Batthyányi Lajos előadását illeti, hogy t. i. a kije­lölést feltöretni, s félolvastatni kivánja, ahoz én csak azon esetben járidok, ha csak egykét egyén kivánja a can­­didatiót felolvastatni, azt fel kell bontani. Fő-Rendi Napló I. köt. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom