1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1847 / 10. országos ülés

55 országgyűlésen volt, semmi. És ekkor újból azt fogják mondani; „mi conservativ kormány emberei, mi annyirr. j7cnele s sok jót akartunk adni, hanem azon ellenzék az, melly minket hátráltatott.“ Bátor vagyok mélyen tiszteltfe,1aitraás{javas" nádorunk, cs. kir. fóherczegségének, midőn körutazását Magyarországon folytatá, ezen szép szavait emli- előadások teni, mellyeket ha nemcsalatkozom Nógrád megye rendéihez intézett: hogy a bizodalom Magyarországon, targyaban hol a reform terére léptünk, annyira szükséges, hogy itt a bizodalom nemzet és kormány között conditio sine qua non — és én hálát mondok ezen szent szavakért cs. kir. Fenségednek , de kérdem a túlsó oldalon ülő uraktól, hogy7 áll-e, s allhat e ezen bizodalom? Nem állhat A kormánynak születése napjától fogva egy tettét sem tudom, melly törvénytelen ne lett volna; egész eljárása az első naptól fogva az országgyűlés megnyitásáig mindig csupán absolutismusra vezet. Ezen kormányban , ki a nemzetnek semmit sem akart tenni, ki minden kinevezéseket, s akár mit tett, mindenütt csak úgy tett, hogy a nemzetet még jobban megbántsa, s tőle a bizodalmát eltaszitsa, kérdem az illy kormányban, melly illyeneket tett, bizhatunk-e? De továbbá, midőn ezen k. kir. előadásokat is elolvastam, azon régi őseinknek közmondása jutott eszembe: qui multum vult, nihil vult, s ez tökéletes meggyőződésem. Egyébiránt méltóztassék megengedni cs. kir. föherczegséged, hogy azon szavakra, mellyeket méltóztatott mondani, legmélyebb tisztelettel csekély észrevételt tegyek. Fenséged ugyanis azt méltóztat ott mondani, ha jól értettem, hogy a kinek fizetése van, az független ember lehet, és sokszor függetlenebb, mintáz, kinek fizetése nincs. All Fenséges herczeg igen is, mert hiszem, hogy kell fizetést és jutalmat adni annak, ki a nemzetnek sokáig s több évek alatt szolgált, s kinek e részben érdeme van, de abban látom én a különbözletést, hogy azok , kik eddig a nemzettől kapták fizetésüket, most a kor­mánytól kapják; a főispánok eddig a domestica cassából fizettettek, s most a kamarai pénztárból, vagy nem tudom honnan kapják fizetésüket. És ime fenséges herczeg , ez a nagy különbség; mert a ki eddig a nemzet embere, a nemzet hivatalnoka volt, a fizetés által a kormány emberévé a kormány hivatalnokává lett, s többé nem olly független, mint az előtt volt. Méltóztassék Fenséged megengedni, hogy ehhez még azon szót csa­toljam, miszerint nem mondom, hogy nem lehet becsületes ember az, ki fizetést húz, mert én is királyi ke­gyelemből 1G évig katonaskodtam, fizetést húztam, s nem hiszem, hogy becsületes ember nem lettem volna, de ha mástól vettem volna a fizetést, mint királyomtól, bizony becsületes ember nem lettem volna. És mélt. Fő-RR. még egy pár szót tartozom emelni. Tegnap hallottam gr. Forgách Antal József t. szomszédomat nyi­latkozni , s épen ellenkezőleg, mint úgy emlékezem ezelőtt 3 vagy 4 hónappal szólott, midőn t. i. ezen tárgy nálunk is előfordulván, akkor ő az administratori uj rendszernek igen nagy ellensége volt, és engem s elv­barátomat szintén korholt, hogy mi kormány emberei vagyunk; — és igy csak csudálkozom, hogy ezen levegő változás elvváltozást idézett elő a tiszt, grófnál. Pártolom egyébiránt egész kiterjedésében a KR. és RR. által ide küldött felirási javallatot. Nádor ő cs. hir- fensége: — Sajnálom, hogy még egyszer kell észrevételt tennem. — Már szombaton mondtam, hogy a parliamentalis modorra ügyelnünk kell; az pedig mit most a méltoságos szónok mondott, nem ide való. B. Pronay Albert: — Mielőtt a tárgyhoz kezdenék, az előttem szólott mlgs urnák egy pár rövid szót va­gyok bátor mondani, hogy t. i. magam is 10 évig lévén a szerény ellenzéknek sorában, mindig az volt fel­adatom , hogy elvekből induljakki; de most úgy látszik, hogy ez hibának tulajdonittatik, és igy ha most is azon sorban állanék, azon nyilatkozatért köszönetét nem tudnék a mlgs urnák szavazni. A KK. és RR. javaslatát illetőleg, ahoz csupán vázlatban kívánok szólam, mert már ki van merítve, különösön két tárgyat látok fenforogni, egyik nemzeti s örökös tárgy, a másik pedig egyedül szigorúan tör­vényhozás terére való, s ezt ehez képest mint törvényhozás körülit változhatónak, és változtatandónak tar­tom. — Örökös tárgynak tartom megpenditését nemzeti életünk azon epochájának, mellyben a Felséges ural­kodó dynastia fölkent fejében, erélyes jobbjában, és legszebb reményében a magyar nemzetiség , és magyar nemzeti nyelv mellett tanúságot tett. Ha volt a magyar nemzeti életnek manifestatioja, midőn azt mondá: „mo­riamur pro rege nostro“ vájjon nem méltánylandó manifestatioja e a dynastianak is az, midőn e tette által a magyar anyanyelvnek suprematioját a többi nyelvek felett tettlegesen életbeléptette, s minden eröszakolás nélkül a törvények holt betűjét fölelevenité, mi által olly lépést tett nemzetiségünk, minőt több százados törvényeink kieszközölni képesek alig lettek volna. Sajnosán vagyok tehát kénytelen megemlíteni, hogy a t. KK. és RR. csak három sorral absolválják azon tényt, mellyben a nemzetiség legnagyobb győzelmét lá­tom , és a mellvet kívántam volna egy különös feliratba elszakasztva a többitől tárgyalás alá venni. Másik része vázlatomnak azon részét illeti a föliratnak, mellyen előadásainkat csak nem mindnyájan egyesiték, ér­tem a nádorválasztást, és a kk. előadásokat. Ezekhez szó nem férhet, s a nemzet kívánsága, akarata, s vélemény egységének kifejezése ebben egy hangú lévén, iránta tehát szolom nem szándékozom. Ezután kö­vetkeznének a részletesen elő jövő sérelmek és aggodalmak; e részben a javaslatban ellentételt látok , mert a 10-ik pontban az van, hogy a t. KK. és RR. fentartják magoknak ezen tárgynak részletes felterjesztését. Ebben t. i. azt látom, hogy ha tehát részletesen is felfognak ezen tárgyak terjesztetni, nem szükséges azt máskor tenni. — Azt is szeretném továbbá tisztán tudni, hogy gravaminalis országgyűlést akarnak e ez által a t. KK. és RR. kezdeni? Én tehát nem tudom mi fog történni, mert ha fentartják magoknak a további tárgya­lást a t. KK. és RR- kiméljenek meg bennünket vagy az egyiktől, vagy a másiktól. — Ezen ellentétnél fogva tehát megvallom, hogy ezen 5 pontnak csak átalános fölterjesztésére szavazok. — Hogy azonban ne láttassam egyszerűen szavazni, még némelly észrevételeket pontonkint leszek bátor előadni. — Az 1790: 10-ik tör­vény czikket illetőleg: ez gyakran megfordult gondolatomban is, és iparkodtam magamnak megfejteni azon 14* X. ülés Fö-RR. naplója. December 7-én 1847.

Next

/
Oldalképek
Tartalom