1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 10. országos ülés
55 országgyűlésen volt, semmi. És ekkor újból azt fogják mondani; „mi conservativ kormány emberei, mi annyirr. j7cnele s sok jót akartunk adni, hanem azon ellenzék az, melly minket hátráltatott.“ Bátor vagyok mélyen tiszteltfe,1aitraás{javas" nádorunk, cs. kir. fóherczegségének, midőn körutazását Magyarországon folytatá, ezen szép szavait emli- előadások teni, mellyeket ha nemcsalatkozom Nógrád megye rendéihez intézett: hogy a bizodalom Magyarországon, targyaban hol a reform terére léptünk, annyira szükséges, hogy itt a bizodalom nemzet és kormány között conditio sine qua non — és én hálát mondok ezen szent szavakért cs. kir. Fenségednek , de kérdem a túlsó oldalon ülő uraktól, hogy7 áll-e, s allhat e ezen bizodalom? Nem állhat A kormánynak születése napjától fogva egy tettét sem tudom, melly törvénytelen ne lett volna; egész eljárása az első naptól fogva az országgyűlés megnyitásáig mindig csupán absolutismusra vezet. Ezen kormányban , ki a nemzetnek semmit sem akart tenni, ki minden kinevezéseket, s akár mit tett, mindenütt csak úgy tett, hogy a nemzetet még jobban megbántsa, s tőle a bizodalmát eltaszitsa, kérdem az illy kormányban, melly illyeneket tett, bizhatunk-e? De továbbá, midőn ezen k. kir. előadásokat is elolvastam, azon régi őseinknek közmondása jutott eszembe: qui multum vult, nihil vult, s ez tökéletes meggyőződésem. Egyébiránt méltóztassék megengedni cs. kir. föherczegséged, hogy azon szavakra, mellyeket méltóztatott mondani, legmélyebb tisztelettel csekély észrevételt tegyek. Fenséged ugyanis azt méltóztat ott mondani, ha jól értettem, hogy a kinek fizetése van, az független ember lehet, és sokszor függetlenebb, mintáz, kinek fizetése nincs. All Fenséges herczeg igen is, mert hiszem, hogy kell fizetést és jutalmat adni annak, ki a nemzetnek sokáig s több évek alatt szolgált, s kinek e részben érdeme van, de abban látom én a különbözletést, hogy azok , kik eddig a nemzettől kapták fizetésüket, most a kormánytól kapják; a főispánok eddig a domestica cassából fizettettek, s most a kamarai pénztárból, vagy nem tudom honnan kapják fizetésüket. És ime fenséges herczeg , ez a nagy különbség; mert a ki eddig a nemzet embere, a nemzet hivatalnoka volt, a fizetés által a kormány emberévé a kormány hivatalnokává lett, s többé nem olly független, mint az előtt volt. Méltóztassék Fenséged megengedni, hogy ehhez még azon szót csatoljam, miszerint nem mondom, hogy nem lehet becsületes ember az, ki fizetést húz, mert én is királyi kegyelemből 1G évig katonaskodtam, fizetést húztam, s nem hiszem, hogy becsületes ember nem lettem volna, de ha mástól vettem volna a fizetést, mint királyomtól, bizony becsületes ember nem lettem volna. És mélt. Fő-RR. még egy pár szót tartozom emelni. Tegnap hallottam gr. Forgách Antal József t. szomszédomat nyilatkozni , s épen ellenkezőleg, mint úgy emlékezem ezelőtt 3 vagy 4 hónappal szólott, midőn t. i. ezen tárgy nálunk is előfordulván, akkor ő az administratori uj rendszernek igen nagy ellensége volt, és engem s elvbarátomat szintén korholt, hogy mi kormány emberei vagyunk; — és igy csak csudálkozom, hogy ezen levegő változás elvváltozást idézett elő a tiszt, grófnál. Pártolom egyébiránt egész kiterjedésében a KR. és RR. által ide küldött felirási javallatot. Nádor ő cs. hir- fensége: — Sajnálom, hogy még egyszer kell észrevételt tennem. — Már szombaton mondtam, hogy a parliamentalis modorra ügyelnünk kell; az pedig mit most a méltoságos szónok mondott, nem ide való. B. Pronay Albert: — Mielőtt a tárgyhoz kezdenék, az előttem szólott mlgs urnák egy pár rövid szót vagyok bátor mondani, hogy t. i. magam is 10 évig lévén a szerény ellenzéknek sorában, mindig az volt feladatom , hogy elvekből induljakki; de most úgy látszik, hogy ez hibának tulajdonittatik, és igy ha most is azon sorban állanék, azon nyilatkozatért köszönetét nem tudnék a mlgs urnák szavazni. A KK. és RR. javaslatát illetőleg, ahoz csupán vázlatban kívánok szólam, mert már ki van merítve, különösön két tárgyat látok fenforogni, egyik nemzeti s örökös tárgy, a másik pedig egyedül szigorúan törvényhozás terére való, s ezt ehez képest mint törvényhozás körülit változhatónak, és változtatandónak tartom. — Örökös tárgynak tartom megpenditését nemzeti életünk azon epochájának, mellyben a Felséges uralkodó dynastia fölkent fejében, erélyes jobbjában, és legszebb reményében a magyar nemzetiség , és magyar nemzeti nyelv mellett tanúságot tett. Ha volt a magyar nemzeti életnek manifestatioja, midőn azt mondá: „moriamur pro rege nostro“ vájjon nem méltánylandó manifestatioja e a dynastianak is az, midőn e tette által a magyar anyanyelvnek suprematioját a többi nyelvek felett tettlegesen életbeléptette, s minden eröszakolás nélkül a törvények holt betűjét fölelevenité, mi által olly lépést tett nemzetiségünk, minőt több százados törvényeink kieszközölni képesek alig lettek volna. Sajnosán vagyok tehát kénytelen megemlíteni, hogy a t. KK. és RR. csak három sorral absolválják azon tényt, mellyben a nemzetiség legnagyobb győzelmét látom , és a mellvet kívántam volna egy különös feliratba elszakasztva a többitől tárgyalás alá venni. Másik része vázlatomnak azon részét illeti a föliratnak, mellyen előadásainkat csak nem mindnyájan egyesiték, értem a nádorválasztást, és a kk. előadásokat. Ezekhez szó nem férhet, s a nemzet kívánsága, akarata, s vélemény egységének kifejezése ebben egy hangú lévén, iránta tehát szolom nem szándékozom. Ezután következnének a részletesen elő jövő sérelmek és aggodalmak; e részben a javaslatban ellentételt látok , mert a 10-ik pontban az van, hogy a t. KK. és RR. fentartják magoknak ezen tárgynak részletes felterjesztését. Ebben t. i. azt látom, hogy ha tehát részletesen is felfognak ezen tárgyak terjesztetni, nem szükséges azt máskor tenni. — Azt is szeretném továbbá tisztán tudni, hogy gravaminalis országgyűlést akarnak e ez által a t. KK. és RR. kezdeni? Én tehát nem tudom mi fog történni, mert ha fentartják magoknak a további tárgyalást a t. KK. és RR- kiméljenek meg bennünket vagy az egyiktől, vagy a másiktól. — Ezen ellentétnél fogva tehát megvallom, hogy ezen 5 pontnak csak átalános fölterjesztésére szavazok. — Hogy azonban ne láttassam egyszerűen szavazni, még némelly észrevételeket pontonkint leszek bátor előadni. — Az 1790: 10-ik törvény czikket illetőleg: ez gyakran megfordult gondolatomban is, és iparkodtam magamnak megfejteni azon 14* X. ülés Fö-RR. naplója. December 7-én 1847.
