1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 55. országos ülés
456 XLVHI. ülés Fö-RR. naplója. Aprliis 1-én 1848. Törvény ja- helyeket illeti: ott minden ezredtől csak egy követ van rendelve, holott a végvidéken nagyobb a népesség, s 'siággyülésT ha azon arány szerint, hogy minden 30 ezer emberre egy követ jő, vesszük fel a dolgot, több követet fognak követeknek küldhetni a végvidékek (maradjon.) Reményiem, hogy a jövő törvényhozás erre figyelmét fogja forditani népképviselet . . ^ aiapjáni vá- most a szerkezetben megnyugszom. lasitásarui. ^ 6-dik §-ra és 7-dik §. a) pontjára nézve észrevétel nem volt. A 7-dik §. b) pontjára nézve: Gr. Czirdky János: — Nem szeretem, ha a törvényben olly valami rendeltetik, mi kivihetetlen, itt az mondatik: „hogy legfelebb 20 nap alatt a törvény kihirdetése után tartassák közgyűlés. Én ezen határidőt meghosszabbítanám és legalább 3 hónapra tenném (maradjon). Kérdem Marmaros vármegyében mikép tartják meg 20 nap alatt az országgyűlés bevégezte után a közgyűlést? A 8, 9, 10, 11 és 12-dik pontokra észrevétel nem volt. A 13-dik pontra nézve : Rimely Mihály szentmártoni főapát: — Itt az mondatik : „hogy a körlevelek az égyházi szószékekről hirdettessenek ki, ezt nem találom czélszerünek, hanem inkább azt akarnám, hogy a lelkész hivja össze a helység elöjáróit, és az isteni szolgálat után hirdesse ki a körleveleket. Ocskay Antal kassaimegyés püspök: — Azt tartom, hogy a kihirdetésnek a maga utján kell történni, nem az egyházi szószékről. Scitocszky János pécsi megyés püspök : — Miután az egyházi szószékekről azok szoktak hirdettetni, mik vagy jótékonyságot, vagy moralitást tárgyaznak, politicus tárgyak a szószékről helyesen ki nem hirdettethetnek; annálfogva mint mélt. kassai püspök, azt kívánom, hogy az egyházi szószékröli említés a törvényekből maradjon ki. Gr. Erdődy Sándor: — Miután a szokásban lévő módok használatán kívül értetik, az egyházi szószékbőli hirdetés, minden aggodalom megszűnik, és a szerkezet megmaradhat. Gr. Cziráky János:— Miután a §-ban úgyis megvan, hogy a hirdetmények helységenkint bizonyos helyeken kitüzettessenek, ez által kellőleg kipótolva találom a nyilvánosságra való hozatalt, és a szószékröli hirdetést feleslegesnek látom, annyival inkább, mert az egyházi szószékek csak az egyházi dolgokra vannak szentelve. (Közhelyeslés.) A 14, 15, 16—27-ig észrevétel nem volt. A 28-dik §-ra nézve: Gr. Széchen Antal: — A 28-dik §-nál lenne helye báró Wenkheim Béla észrevételének, hogy t. i. azok kik fekvő birtokkal nem bírnak, és választási joggal felruháztattak törvény által, azon jogokat csak azon helyeken gyakorolhassák, hol laknak. Gr. Zichy Henrik mosony megyei főispán :— A kereskedőkre nézve is kikellene ezen intézkedést terjeszteni, mert azoknak is több helyeken vannak comptoirjai. Gr. Pálffy József : — Az felesleges, mert magában értetik, hogy a honoratiorok csak azon kerületben birnak szavazattal, mellyben laknak. Gr. Széchen Antal : — Erre csak azt jegyzem meg, hogy ez nem értetik magától, sőt minden országban van az iránt rendelkezés, hogy mindenki ott gyakorolja jogát, hol vagy domicile real-je, vagy domicile politique-je van, mert különben ismételve gyakorolhatják jogaikat az illetők, Gr. Pálffy József : — Miután a 28-dik §-ban a kerület szó benfoglaltatik, és az mondatik, hogy a választásnál szavazati joggal csak azok birnak, kik választási képességük szerint kerületenkint történendő összeírásban benfoglaltatnak, minden aggodalom megszűnik. Ürményi József: — Kérdem valljon a fehérvári kerületben miként tudják, ha valaki az abaújvári kerületben be nem iratott-e? Gr. Pálffy József: — Hol nem lakik valaki, ott nem Írják be. Gr. Teleki László: — Osztom gróf Pálffy József nézetét, hogy itt még valamit hazzáadni pleonasmus volna, mert midőn azt mondjuk hogy azok, kik annyi és annyi jövedelmet birnak, vagy házbért fizetnek, és a kerülethez, hol az illető egyén lakik van kötve az összeírás, természetes, hogy ha oda Íratja már magát valaki, hova nem való, az onnan bizonyosan ki fog töröltetni. Gr. Teleki Domokos: — Ez minden egyebekre illik, de a sebészekre, tudorokra, s átalában a honoratiorokra nem, mert a diploma épen úgy váleál Pesten, mint Szegeden, itt nem az kérdés, hogy ott, hol be van Írva voksal ruháztasson fel az illető honoratior, hanem hogy hol irattassék be, s erre nézve szükségesnek tartom a törvénybe világosan kimondani, hogy a tudorok, sebészek sat. ott irattassanak be, hol laknak. Majláth György országbíró: — Egyet értek gróf Teleky Domokossal, de a 2-dik §. d) pontjához, hol báró Wenkheim Béla tett észrevételt, illik azon hozzáadás. (Közhelyeslés.) A 29, 30 és 31 §§-ra észrevétel nem volt. A 32-dik §-ra nézve. Gr. Erdődy Sándor : — Kérésem az, hogy szavazás titkos legyen, de a szavazatok öszve számítása nyilvánosan történyék. Gr. Teleky László: — Nem akarok hosszas indoklásba ereszkedni, hanem röviden azt nyilvánítom, hogy osztom gróf Erdődy Sándor nézeteit minden tekintetben, különösen a nemzetiség megóvására sokkal czélszerübb s egyedüli módnak látnám, hogy a választás nyilvános legyen, mert meg vagyok győződve, hogy
