1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 36. országos ülés
XXXVI. ülés Fö-RR. naplója. Martius 2-án 1848. 333 törvényre t. i. az 1836: 21-ik törvényezikkre hivatkozni, hanem elő adják mind azokat, mik a Részek álla-KK. és rr. potját érdeklők a múlt két században történtek, nagy szorgalommal elősorolják az ezen ügygyei kapcsolatban 1836*21* t*rz lévő tényeket, és világosan bebizonyítják, hogy a fentebb idézett t. ez. igazságon alapszik, és hogy ennek a vé6rehaj,í,iikormány által elválalt de nem teljesített végrehajtásának elhalasztása sérelem, melly sérelem e végrehajtásideig uuelmentői előbbi eszközlése által egyedül orvosolható. Ezen állitások illy alapos bebizonyitása szerintem már u^y^ban* csak két oknál fogva is igen szükséges volt. Először is nem kerülhette el a KK. és RR. figyelmét, hogy midőn Magyarországtól ezen elszakított megyék vissza alkalmazását legelőször sürgette a törvényhozói testület, ekkor a még fenforgó jog kérdés nem csak független alkotmányos két országot hanem két testvér országot érdeklett, de ezen vita a két testvér ország között bevégeztetett az első tetleges vissza kapcsolás által, még is a kormány akarom hinni nem a bár melly időszaki magyar kormány, hanem az, mellyröl a KK. és RR. egy nemrégen itt szőnyegen lévő felirási javaslatba kimondák, hogy ez okozza, hogy az 1790; 10 törvényczikk teljesen életben nincs, és hogy hazánk kormányzata nem bir azon önállással mellyel e törvény szerint birnia kellene, ezen kormány mondom ismét oda igyekezett és igyekszik a dolgot vezetni, hogy a Partium iránti jog kérdés feletti vita a két testvér ország között újra felélesztessék, azért szükséges volt ezen előttünk lévő izenetben bebizonyitása annak, hogy a két ország között ezen vita már rég be végeztetett. Valóban ha régibb időket nem említek, nem állitom azt, minek ellenkezője bebizonyítva nincs, hogy a Leopoldinum diploma keletékor, melly Erdély integritását garantirozza, a Partium nem számitatott Erdélyhez, csak tekintem azt, mi tagadhatatlan tény, hogy 1693ban a Részek minden tekintetben visszakapcsoltattak, és 1733-kig Magyarországhoz tartoztak, tehát 40 évig ezen állapotban voltak, Erdély ebben megnyugodott, az ellenkezőre ez idő alatt tartott országgyűlés actáiból adatot találni nem lehet, és 1733-ikban Erdély felszóllamlása nélkül égy oldalú kormány rendelet által helyfekvési ürügy alatt történt Erdélyhez való kapcsolása, ebből világos előttem, hogy a factum egyedül a kormány és Magyarország közt elintézendő e kérdés. Ha még leg. kissebb kétségem lenne, hogy jogi szempontból is intézkedett a kormány 1733-ban, ezen kétséget eloszlatja mi Zaránddal történt, mert e ezempontból Zarándnak vagy Erdélyhez, vagy Magyarországhoz kellett volna tartoznia, és Zaránd bifariáltatott. Másodszor a kir. előad. 9. pontja tartalma, és az ehez csatolt törvényjavaslat szükségessé tették annak kimutatását, hogy az ebbe kijelölt irányt követve czélt nem érhetünk. — És én is azt hiszem, ki egy hoszu ideig tartó eldődei által kezdett juris perbe végre jó Ítéletet nyer, a végrehajtást is elrendelöt, méltán megütközik, ha ellen fele novisálásra mandátumot eszközölki magának, s bár mennyire bizzék is már elesmért igazságába, előre nem látható változó körülmények közben jöttével, még is aggódva fogja várni az újra bizonytalanná vált vég eredményt. Ezért nem hiszem, hogy lenne olly ügyét nyert felperes, ki elég elbizott, elég könyelmü volna maga ellen maga kieszközleni, és úgy szólván kiadni novum judicium eránti mandátumot. Tagadhatatlan pedig, ha meg egyeznénk abban , hogy még új törvények hoza. tálának kell az 1836: 21 végrehajtását meg előzni, és igy jól lehet ezen t. ez. Ítélete által a részek tetleges vissza kapcsolása feltétel nélkül kimondatott. Most ezen végre hajtást uj törvények hozatalától feltételeznénk egy részről, más részről Erdélynek a már mint mondám keletinél több ízben kihalgatott Erdélynek a kor. mányhoz beadott kérelmeit ismét tekintetbe akarnánk venni, tehát most ez egyre megy, uj allegatiót akarnánk előidézni s elfogadni, magunk expediálnánk magunk ellen novum judicium eránti mandátumot, s Magyarországnak a kérdéses megyék eránti már túl egy századóta elismert jogát újra koczkáztatnánk, illy nagy lelküséget, mellyet egyes személynek gyakorolnia nem kötelessége ugyan soha, de szabadságában állhat, gyakorolni a törvényhozásnak tilos, szent lévén kötelességünk megőrizni sértetlen az ország jogait. Az ország bírája ö excja hivatkozván a múlt országgyűlés alatt azon feliratra, mellyben a visszakapcsolás eránt kiküldött bizotság jelentése kikéretett, mellynek nyomán a törvényhozás az elintézendöket elintézhesse, melly feliratot követő kk. leirat ezen országgyűlésre halasztotta azoknak előterjesztését, mik eránt törvény által kell intézkedni; ebbül azt következtette ö excja az országbíró, hogy a tek. KK.ésRR. a múlt országgyűlésen magok abban a vélekedésben voltak, hogy a visszakapcsolást még újtörvények hozatalának kell meg előzni. — Én azt hiszem, ha a t. KK. és RR. illy vélekedésben lettek volna, még is a múlt országgyűlésre meg nem jelent megyéket perbe idézték, a legnagyobb inconsequentiát követték volna el, és épen az hogy meg idézték a kérdéses megyéket, bizonyltja, hogy a tetleges visszakapcsolás után vélték csak az elő fordúlható nehézségeket a törvény 3-ik §-sa szerint törvény által elháritni — Nem tagadom, hogy a rögtöni viszakapcsolás után a törvényszékeknek nehéz feladatok lehet egyesek perei elitélésébe, de ugyan ezen nehézség fenforgott akkor is, midőn ezen megyék először Magyarországhoz és később ismét Erdélyhez minden törvény ez iránti provisiója nélkül csatoltattak, miképen háritattak el ezen nehézségek — a kormány leginkább tudhatja. Elesmérem, hogy nem fogjuk elkerülni a törvényhozási intézkedést, de majd akkor tesszük ezt, ha a részek vissza kapcsoltattak, és Kővár, Zaránd sat. követei is jelen lesznek és ön ügyeikre nézve az intézkedés befolyásokkal történik. Ezért részemről semmi olly lépésbe meg nem egyezhetnék, melly oda vezethetne, hogy ezen egy századontúl késleltetett visszakapcsolása a Partiumnak nem csak még tovább halasztatna, hanem végképen veszélyeztetne, és nem tartom sem czélszerünek sem kötelességünkéi megegyezhetönek új allegatiónak kaput nyitni, hanem ragaszkodom az 1836: 21 t. czikk tartalmának szavaihoz, és ismétlem most más teendőnk nincs, mint a meg hozott törvény végre hajtását sürgetni s mivel fenséges Nádorunk közbenjárása által a czélt leggyorsabban vélem el érendönek , vélekedésem is oda járul: teljes bizodalommal kérjük meg ö cs. kir. föherczeg fenséges Nádorunkat a közben járás — ezt egész általánosságban, mert ez a részletes kivánatokat magában foglalja, törvény értelme szerinti kegyes elfogadására. Fő-Rendi Napló. I. hőt. 84
