1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1847 / 9. országos ülés
29 tünk kellő formában adat nincsen.Máramarosnak főispánja maga eseményét tegnapelőtt elősorolta; nem a részletes rr. i^nete a taglaláshoz tartozik e ez is?, mi ezúttal sem mint birák sem mint vizsgálók itt nem állunk; — az inditvány a RRktöl jött, kik nézeteiknek részletes fejtegetését magoknak fentartották. Bár azon számos napok alatt, mi előadások ezen felírásnak jelesül e pontoknak el vagy nem fogadása felett részletes nézeteiket — fejtegették volna, — túl targ'‘ll,an' lennénk már a felíráson, és most az úgynevezett uj rendszer érdemleges tárgyalásával foglalatoskodnánk. És úgy hiszem, hogy illyet ott nélkülözni nem fognak, elő fognak általok hozatni a megye és főispáni állás felöl, mellyeket gr. Károlyi György Békésmegye főispánja érdekesen fejtegetett, és nehezen is fogott valami elmaradni, mi ez ügyhez tartozható. — De valljuk meg igazán, hogy áll most e kérdés tanácskozásunk közt? az eddigi felszólalások szerint senki sincs, ki az ügyet tárgyalni nem kívánná, vagy pedig azt háttérbe szorítani igyekeznék, hogy az időből kifogyjanak: hanem az egyik részen állók a köszönő feliratban a 11. és 12-dik §§-kat minden adatok nélkül elfogadni s felterjeszteni kívánják, azon vezérszóval, „pártolom az izenetet,“ a más rész kívánja érdemileg tárgyalni, e végből be akarja várni aRR. által Ígért részletes fejtegetést. Vájjon melly kívánat méltányosabb, és ezen ház méltóságával egyeztethetöbb? merem bármelly részrehajlatlan bíró elébe állítani. Bátor vagyok még a mélt. Fö-RRket visszaemlékeztetni az előbb múlt s 183%,,-diki országgyűlésekre, midőn a mélt. Fö-RR. az annyira ismeretes non moramur ellen mind két oldalról felszólaltak, s abban állapodtak meg,hogy a t. RR-töl átküldött bármelly tárgyat tárgyalatlan s hozzájárulásuk nélkül csupán barátságból nem fogják felterjeszteni. Vájjon más lenne c most az eset, ha ezen fenforgó administratori rendszeri ügy, mellyet a tanácskozmány mindkét része felettébb érdekesnek tart, tárgyalatlan per non moramur felterjesztetnék. Ezeket igy előre bocsátva óhajtottam volna, hogy a köszönő felírás, mellyhez nekem nagy szenvedélyem nincs, hazánkban ez a külföldnek utánzóit uj modora ha megtalál a mi országgyűléseinken honosodni, előre lehet tartani, hogy az első drága három négy hetek elfoglalvák, de ha ugyan meg kell lenni, óhajtottam volna azt a november 12. és 15-dikhez méltólag minden kísérletek nélkül megtenni, s ha már a mélt. Fö-RR. ezen felterjesztett javaslatnak részletes taglalásába is beereszkednek, nem marad részemről egyéb hátra, mint a főpohárnok urö nméltósága indítványához járulni; kivévén egyet, t. i. az évenkint Pesten tartandó országgyűlésre nézve különbözik véleményem. A t. RR. a teendők halmaza okából javasolják azt, s nem kívánják ez által a három éves országgyűlések mellőzésével az ideiglen évenkint tartandó országgyűléseket rendszeresíteni. Ezen kívánat nem ütközik a mélt. Fö-RR. múlt országgyűlési e tárgybani határozatukba. Azon ellenvetés pedig, hogy ez más országgyűlés rendezéséhez tartozna, ellent nem állhat; minthogy ezen kérdés is a sok teendők közé tartozik, azt hiszem, hogy ekörül is több érdekek fordulván elő, kivált a méltóságos házra nézve, és bátor mindnyájan hiszsziik, illy multiplicatióban, mint a melly egyik országgyűlésről másikra tapasztaltatik, soká nem maradhatnak, nagy időt talán egy évenkinti országgyűlésünk néhány hónapi időszakát elfoglalja; az sem ok előttem, hogy a törvényszékeknek még most jelen kell lenni, mert hisz ha Pesten tartatik az országgyűlése, azoknak székhelye is ott lévén, kevesebb alkalmatlansággal járna ott jelenlétük. Es igy e részben pártolom a tek. Rendek nézeteit. B. Barkóczy László, székesfehérvári m. püspök: — A t. KK. és RR. felirati javaslatának első részéhez, hol hála s köszönetét nyilvánítnak, szívesen járulok; de nem járulhatok annak második részéhez, mellyben a sérelmek részletesen — s in specifico felvétetnek. — Nem pedig azért, mert vannak köztök ollyanok is, mellyek constatirozva, s még eddig országos sérelmeknek kimondva nincsenek, s azért a válasz-feliratban a még tárgyalás alatt nem volt sérelmekről említést tenni nem kívánok. De a kir. előadások némelly pontjaiban is foglaltatnak ollyak, mellyekre nézve fel vannak híva az ország Rendei, hogy irántuk intézkedést tegyenek; ezt sem látom tehát beszövendönek az úgynevezett elöleges sérelmek közé. így tehát a maga egész kiterjedésében főpohárnok ö nmlgának indítványát pártolom. B. Wenkheim Béla: — Hajói emlékezem, egy előbbi ülésben azt mondá gróf Széchen Antal, bog}'jelenleg arról van leginkább kérdés, hogy ezen a. t. RR. által initiált felirási javaslat ö Felsége elébe terjesztessék-e vágj' sem, vagy pedig főpohárnok ö nagy méltósága indítványa fogadtassék-e el? E tekintetben egyetértek Öméltóságával, mert azt tartom, hogy ezen felírásnak, mint szerkesztve van , fel, vagy fel nem terjesztésében rejlik az országban létező két pártnak élet-kérdése, s ez az oka annak, hogy bajosan fogadhatjuk el a módosítást. A t. RR. figyelmezve a kedvező körülményekre, feliratukban a legnagyobb gyöngédséggel említik fel azon panaszokat, mellyek organicus kifejlődésünket gátolják; azonban természetesnek tartom, hogy mind azok, kik a jelen kormány-politicát nem roszalják, sőt iránta teljes bizodalommal viseltetnek , s intézkedéseinek életbe léptetését, mellyeket mi alkotmány-elleneseknek mondunk, tettleges hozzájárulásokkal előmozdítják, ezen sérelmeket a válaszfeliratba kitenni nem kívánják, mit midőn tesznek, mi várjuk tölök, hogy ez iránti meggyőződéseiket okokkal támogassák, s nyíltan terjesszék elő, de ne azon mellékes okokkal áljának elő , miként nem illő aggodalmat kijelenteni, s ennek később lesz ideje, mert különben ebből az látszik ki, miszerint csak ugyan arra támaszkodnak, hogy a t. RR.töl átküldött válaszfelirat , mint itt mondatott, silány többségen alapszik, és ha ezen többség megfordítva állana, kérdem, vájjon respectabilis többségnek canonisálnák-e azt? így tehát illy mellékes okokra támaszkodva minden alapos indokolások mellöztével a melt. Fö-RR. közül számosán, egészen főpohárnok ö nagy méltóságának indítványát pártolják, melly egyátalában alkotmányellenes elv által van támogatva, t. i. hogy a lejedelem és kormány egy. Erről most nem akarok bővebben szólani, mert azt kivivta a nemzet ez előtt 8 évvel, s ha bár egy igen t. hazánkfia annak áldozatául esett is, tisztába jött ezen elv, és pedig épen föpohárnokmester ö nagy méltóságának elnöklete alatt at. Rh.nel, megerősítette pedig dicső emlékezetű nádorunk, mert különben a nélkül, most sem léteznék szabad szólás, Fő-Rendi Napló /. kot. IX. ülés Fö-RR. naplója. December 6-án 1847.
