1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 30. országos ülés
272 RR. izénél? a Rimely Mihály szentmdrtoni főapát : — Eleve kimondom ; hogy én ö exltja a Csanádi püspök árnak indití^nemze'ils'e'e vánvához, még pedig inkább a tegnapihoz járulok, minek okát a törvény javallat 7-ik czikkénél adandóm.— tárgyában. j£n mjnt óhajtanám a magyar szót a kárpát hegy lánczátúl Száváig és az ádriai tenger partjáig hangoztatni, és épen azért kívánom a törvényhozásban szorgosan elkerültetni mind azt, mi e czél elérését bármi módon gátolhatná, és azért osztozom mlgos gróf Batthyány Lajos ki fejtett nézeteiben ki erőszakosan nem akar Itatni a kapcsolt részekre a nemzeti hyelv terjesztésének tekintetében. Melly átalános nyilatkozatom után áttérek a t. KK. és RR. törvényjavaslatára a magyar nyelv, és nemzetiségről; észrevételeimet következőkre szorítom; az 1-sü §-ban szeretném ki kihagyatní e szavakat „ajöcörei biztosítás végett is“ mert a fejedelem-a király szava szent lévén, azért intézkedése is szent, és válozhatatlan, örökös, és azért biztos is örökre, az biztositás kivánata tehát felesleges is látszanék mint ha a nemzet a fejedelmi, a királyi intézkedésekbe tökéletesen, teljesen nem bíznék! — A 2-dik §-ra alázatos észre vételem ugyan az mellyet előttem szóló mlgos Yay Alajos ár előterjeszteni méltóztatott, hogy a törvény e szavai között „hivatalos irat és oklevelek“ találkozó vonás vagy comma kihagyattassék, hogy a törvény értelme világosi) határozottabb, és félre magyarázható ne leaven — melly czél, gondolom még biztosban el érettetnék, ha ezen szó hivatalos mind az irat mind az oklevél elébe tétetnék, hogy a kitétel igy állana: hivatalos irat és hivatalos oklevél érvénytelen illy módon nem fognak ide értetni a magános szerződések és végintézkedések — a mi pedig illeti a §-nak elején találkozó kitételt az egyházi hivataloskodási nyelvet-, e tekintetben egészlen egyet érték ö exceltjával a Csanádi püspök bölcs igazságos észrevételeivel, én is megvagyok győződve: hogy a t. KK. és RR-dek az egyház belügyeibe, hivataloskodásába bele ereszkedni nem kivánnak és a törvény hatását idáig kiterjeszteni nem akarják, de épen azért ez a törvényben megérintendő, és kimondandó —- a többiben e § e szavaktól s csak olly esetekben sat. kezdve kihagyandónak tartanám, mivel alantabb ágy is elmondatik, ki mikor, és melly esetekben élhet más, mint magyar nyelvvel. — A törvényben minden felesleges elkerülendő. — A 3. §-ra ez az alázatos észre vételem: miután az oskolák a tanulmányok elintézése, rendezése, ö Felségét a kormányt és az oskolai igazgatóságokat illetik, e hatóságokra bízandó a körülmények meg ítélése s megválasztása: vájjon valamelly elemi oskolában a magyar nyelv mint köz oktatási behozattathatik-e? és ezért szeretném hogy az illető hatóságok helyett tétetnék az illető oskolai hatóságok, mit a nemzeti nyelv terjesztéséből is kívánok ; mert erős gyöződésem, hogy a rendes törvényes oskolai hatóság elébb fog a magyar nyelv behozataláról az elemi oskolákban intézkedni, mint az idegen s más ajkú helybeli hatóság, e lévén e végre megbízva, és felhatalmazva. — A 4-ik §-us kezdő szavai felett nyilvánitá aggodalmát ő exlja a zágrábi püspök, mert ágy tartja hogy e kitételben; a magyar teng er mell ékre nézve pedig a horvát országi részek is foglaltathatnak. Kn ágy vélekedem, hogy talán ö excljának aggodalma megszünietik azon megjegyzéssel; hogy a szerkezet nem mondja pusztán tenger mellékre hanem a magyar tengermellékre nézve; melly határozó szó hozzáadásával jelenti a törvény: hogy a kapcsolt részek tenger mellékére ki nem terjeszkedik; mi így lévén, világosság okáért óhajtanám: hogy a szóban levő §. végén a tengermellékre helyett tétessék: „a magyar tengermellékre nézve.“ Helyesen mondá az 5-ik §-ra nézve mltgos gróf Dessewffy Emil: bár döntetnék el valahára alsó Slavoniának kétes állása, ingatag és habozó állapota, melly örökös súrlódások műhelye, mellyet én a mai fen álló, és újabb törvények 1715: 92. 118; 1741: 50. 1751 : 23. 1790: 2G. 14. §. értelmében inkább Horvát országhoz mint Magyar országhoz tartozónak vélek ; azonban nem lévén jelentétben erről a kérdés, csatlakozom a jelen szakaszra nézve ő exclja Lonovics Csanádi püspök nyilatkozatához azon megjegyzéssel: hogy valamint máit hon gyűlésen, ágy ez úttal sem ereszkednek a mltgos Főrendek alsó Slavoniának jog kérdésébe, fen maradván sértetlenül mind a két országnak keresetjoga. — A 7-ik §-ra nézve ismét egyetértek Lonovics ö exltjával ki ma indítványozta, hogy a kapcsolt részekben a köz és magán ügyekre nézve, a menyiben ezek a kapcsolt részekbeni törvényhatóságok előtt indíttatnak, folytattatnak, ágy szinte a törvényhatóságok és Ítélő székeknek tanácskozásaikra nézve a horvát nyelvnek használása tetszésükre hagyatik — a tegnapi indítványa ö excltnak ágy állott: hogy a látin nyelv használhatása tetszésükre hagyatik;— nekem ez indítvány annyiban jobban tetszett volna, mivel közelebb áll a t. KK. és RR-dek szerkezetéhez, mivel ez a régibb törvényben is kivagyon mondva, tehát semmi újság, és mivel több nehézségeket, akadozásokat látok előre, mellyek keletkezendenek Ha a horvát perek a királyi euriára feljebb vitetnek. Azonban elfogadom ő exceltjának mai indítványát is, mert tűs gyöződésem : hogy e nemzeti méltánylat hamarébb lecsendesíti a kapcsolt részekben a felingerelt kedélyeket, gerjeszti a kölcsönös bizodalmát , és képesb a horvát atyánkfiaiban a rokon szenvet fentartani a magyar nemzet és ennek nyelve iránt. —> Fenséges Nádor, nagymlgá Fö-RR-dek! befejezésképen még csak egy alázatos észrevételt bátorkodom tenni; ágy találom hogy a 8-dik §-nak vége — melly így kezdődik ,,------úgy szinte minden sat. a 7-dik §. elejének kiegészítő vagy értelmező része, azért azzal ősze kapcsolandó, hogy a 7-dik §. eleje így állana: “ A magyar nyelvnek a 2-dik §-ban kijelentett alkalmazása a kapcsolt részekre csak annyiban terjesztetik ki, a mennyiben a kapcsolt részek azok törvény hatóságai és ítélő székei, fő hivatalnokai— ágy mint a bán, a megyés püspökök, a megyei főispánok, a magyar törvényhozással sat- érintkezésbe jönek. A 9-ik §-ra nézve igen helyeslem Haulik ö exceltájának a zágrábi püspöknak bölcs és őszinte nyilatkozását; én sem gondolom a törvényjavaslati intézkedést a kapcsolt részek köz oskoláira kivihetőnek, mire való tehát az intézkedés, miért koczkáztatni a törvény tekintélyét? az erőszak éretlen gyümölcsöt terem! Zsivkovics Partalemon temesvári g. n. e. püspök: — Mltgos gróf Dcssewffy Emil árnak javaslatát én is elfogadom. — Hertelendy Ignácz torontói megyei főispán: — Egy országban csak egy törvényhozás lehet, s a törvényho-XXX. ülés Fö-RR. naplója. Február 5-én 1848.
