1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848

1848 / 29. országos ülés

257 dájává váland. Ks tudják a ni. Fö-RR.amellyik ezen hatalom? — ezen hatalom az orosz; És mi különbség lé- kr. ö.euite a tezik a magyar, és az orosz hatalom között? (nagy zaj, halljuk, halljuk!) A különbség abban létezik: hogy az orosz hatalom mindent nyerhet és semmit nem veszíthet; a magyar hatalom mindent veszíthet, és semmit tárgyában, sem nyerhet! — Az orosz hatalom nyerheti Magyarországot, és Erdélyországot; nyerheti az aldunai három tartományokat, nyerheti byzantiumot, — és azzal be van végezve; a világ-uraság az övé. Tanusaga ennek, hogy az orosz hatalom minden casus bellinek élén áll, mert érdeke igy kívánja; — ellenben a magyar nemzet mindent veszíthet, és semmit sem nyerhet; veszítheti szabadságát, alkotmányos kifejlödési fonalát és azzal be van végezve, — és ez lenne a magyar nemzetiség bágyadtságának kamatja. — A magvar nemzet képvise­lői azon véleménybe voltak, midőn a lobogókról készítették ezen törvény-javaslatot, hogy a lobogók: jelképe a magyar nemzetiségnek, jelképe egy nemzet constatirozásának; — annyival inkább szükséges tehát a nem­zeti fegyveres erőnél, a nemzeti lobogókat átalánosítani. Hogy állanak jelenleg a kiiljelek, czímerek, és nem­zeti lobogók?? (halljuk) Magyarországban 47 városban és 53 szabados községek s mező városokban, tehát e 100 helyekben, mintegy fele használja a küljeleket és országos czímereket, mint azt e törvény-javaslat pa­rancsolja, — e 100 helyekben egyetlen egy hely létez, a melly olly 3 színű lobogóval bír, mint azt e törvénv­­javaslat parancsolja. Ezen egyetlen egy 3 színű lobogót is egy külföldi kéztől a szabad Albionnak egvik dicsei és lelkes leányától vevénk sorainkba fel. E 100 helyekben egyetlen egy létezik, a mellynek polgárai az alkot­mányra esküdtek, mint alkotmányos polgárokhoz illik, melly zászlóalj a dicső győrieké, mintegy 400 pol­gárok és nemesekből alakulva, kik közösen viselik a dicsőséget, de egyszersmind közösen viselik a tehernek és nem csekély áldozatnak súlyát, a többi polgári örseregek uraim! mindnyájan idegen hatalom színét viselik. Van ollyan polgári örsereg, melly az orosz hatalom színét hordozza s orosz lobogót (nagy zaj, halljuk); — e részen több elv barátim tudják e viszonyt, de én e helyeket, minthogy magam is a nemzeti örseregeknek tagja vagyok, fegyveres becsület érzésnél fogva megnevezni nem fogom (éljen). De vannak ollvanok — és ezek számosak — kik az austriai két fejű sast hordozzák lobogójukon, német firmával, német felírással; ve írnak ollvanok is. ’ ” a magyer nemzetiséghez közelíteni kívántak — és ezeket megnevezhetem, mert isten látja tiszta szándék ,i — ezen helyek: Pest városnak első osztálya, — Kőszeg város, és Mosony mezővárosának polgári örseregei, kik olly zászlót szenteltek fel, mint régibb időben a magyar ezredeknek első) zászló aljai, úgy nevezett Leib-Battalion — t. i. fehéret, ezen deák firmával: „Mater Dei, Patrona Hungáriáé sub tuum praesidium confugio. Azonban ezen lobogók sem azon óhajtott magyar három színű nemzeti lobogók, mellyet a törvény-javaslat parancsol. Azonban tudva van, hogy majd minden városokban és mező városokban van egy vagy két osztály, mellynek tagjai eredetileg germán származásúak, kik idegen szokáshoz idegen nyelv, idegen erkölcs, és gondolkozási módhoz vannak szokva; ezeknek a törvényhozásnak kell a nemzetiségi irányt kijelelni, mint az a törvény-javaslatban igen czélszerűen meg van érintve. — A Helytartótanács tagjai leg­jobban fognak emlékezni arra, hogy a hűljelek és országos czímerek, és nemzeti színek a polgári örseregek­­nél, a legtöbb súrlódásokat és bonyolodásokat idézék elő, úgy annyira, hogy az istenben boldogult Nádor­nak intermédiatiója vala szükséges az illető polgári őrseregeket arra inteni, hogy a nemzeti kódjeleket, or­szágos czímereket használják; — azonban, ezen intésnek nem nagy sikere volt. Annyi bizonyos, hogy ha mi nem vagyunk képesek a magyar három színű lobogónak tiszteletet szerezni; ha nem tudjuk saját hazánkban a nemzeti három színűt meghonosítani: mikép kívánhatjuk hogy a külföld tisztelettel hajoljon meg nemzeti lobogóink előtt? és csak akkor — ha saját lobogóinkat meghonosítani képesek vagyunk — várhatjuk hogy az arctiai — polár — jeges tengertől fogva egész le a bengali öbölig Ázsiába, Algírtól le Caplandig Af­­ricában, a japáni tengeröböltől egész uj Hollandig Australiában, és Pétervártól Máltáig mindenütt tisztelettel ha­joljon meg a külföldi lobogó a magyar három színű lobogó előtt. Ha pedig lobogóinknak tiszteletet szerezni nem tudunk, ne csudálkozzunk — ha midőn az első hajónk, az első három színű labogóval a tengeren megjelenik, bár­­mellv tengeri rabló által letépetik, és nyilvánosan elégettetik. Mi elégtételt várhat olly nemzet a külföldtől, ki saját lobogóját tiszteletben tartatni nem tudja? Ha tehát a törvényhozásnak komoly szándéka nemzeti lobogóinkat fegy­veres hatalommal átalánosítani, szükséges külön törvény-javaslat által meghagyni, hogy ez ugyan azon napon tör­ténjék. Es ezt ezért szükséges positiv törvény által meghatározni, hogy a városoknak roppant költségei megkímél­­tessenek; máskép vagy a költségek annyira terjednének, hogy azokkal a vukovár- és eszéki vasútat bízvást fel le­hetne építetni, — vagy pedig teljesitésbe soha u< t menne. Azonban nem hiszem, hogy a törvényhozás parancsoló szózata puszta hang maradna, s az teljesedésbe soha nem menne. Vagy kívánnánk talán a polgári őrseregek­­ben az apathiát és lethargiát nevelni, ott a hol lelkesedést és buzdítást kellene teremtenie ? — Épüljünk a kül­földtől ; ime: Franczia ország kétszer ' szté el három színű lobogóit, és a franczia nemzet azt kétszer szerzé vissza saját bátorsága által 1794 -\\30 esztendőkben, — a mikor a franczia nemzet, Europa veterán kato­nái által fegyveres kézzel megtámau' Yván a franczia követi kar saját kezéből osztá ki a három szinü nemzeti lobogókat a harezba menőknek, melly példától buzdíttatva, azon fiatal oroszláni hadi sereg földre terité a leg harcziasabb seregeket, és nemzeti lobogóikat kitüzék Schönbrun, Bécs és Moskau vár-falaira. Mi magyarok, viszonzási elvnél fogva nem tüzlieténk ki a monmarteri ormokon lobogóinkat ? Újabb időben az olasz király­ságok mint Sardinia, Púp., Toscana alig egy száz ezerre menő hadi sereggel bírtak, és most hogy a polgári örsereg - eszme létesült, már több száz ezerre menő hadi seregre szert tehetnek. — Itt mind ezeknek soraiban a nemzet lobogói felvétettek, és a Pápa ö Szentsége által beszenteltettek. Mutatja ez is, hogy a nemzeti lobogó, mint jelképe a nemzetiségnek, a státus-egyeségnek is consoliditására int; — és ez az austriai hatalomnak irá­nyában történik melly újabb időben olasz országban roppant költséggel a hadi sereg szaporítását vette igénybe, Fő-Rendi Napló. /. köt. hő XXIX. ülés Fő-RR. naplója. Februar 4-én 1848.

Next

/
Oldalképek
Tartalom