1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 29. országos ülés
256 XXIX. ülés Fö-RR. naplója. Február 4-én 1848. FR ir.encie a hozattak, felhíva érzem magamat a nyelvbeli kérdés iránt nézeteimet teljes át alánosságban kijelenteni, llémagyar nyelv gzemröi mjn(jig megkülönböztettem a nemzeti nyelvnek diadalát, mellyet a nemzeti nagyságnak, sőt a nemzeti tárgyában, létnek eoyik föfeltételekint mindig tekintettem — magának a nemzeti nagyságnák fogalmától, mellynek ezen fötényezön kivid léginkább a kapcsolt részek irányában más politicus tényezők is vannak, olly tényezők, mellyek mint azt a múlt országgyűlésen megemlíteni bátorkodtam, habár az anyagi egység ezéljával ellenkezésben látszanak is, a szellemi egyessé)7 fontosabb eszméjének mégis legbiztosabb talpkövét képezik. — Ezen tényezők leghathatósbikainak egyike a külön nemzetiségek tisztelete, azon tisztelet, melly annyival inkább a magasabb polititának vezérfonalul szolgálhat, mert tagadhatlan, hogy ha annak elmellüzésével a hatalmasabbnak parancsoló szózata találna is kész engedelemre az illetőknél, magában ezen engedékenységben tulajdon nemzetiségünk, sőt alkotmányunk iránti ragaszkodásuknak vajmi csekély biztositéka léteznék; mert azok kik olly könnyen elfeledhették, hogy kroátok voltak, szintolly könnyen elfeledhetnék, hogy magyarokká lettek. Egy létező nemzetiség iránti hatalmaskodás — bármilly gyengének látszassák is azon nemzetiség, mellynek irányában gyakoroltatik, jelen századunkban, hol a nemzetiségek érzete átalánosan fölébredett, és ezért a kapcsolt részekben is nem annyira a visszahatásnak mint az átalános európai mozgalmak analógiájának tulajdonítandó, legfÖ- lebb azon eredményt idézheti elő, hogy egy gyönge nemzetiségre szempillanatilag az erő színét ruházza; az erőset pedig soha valójában el nem nyomván — a megtámadó elleni idegenkedést és gyülölséget hívja föl. En. nek folytában ámbár mint mondám a tek. KK. és RR. javaslata iránt leginkább a három tótországi megyékre nézve számos észrevételeim volnának, minekutánna mindazonáltal gr. Batthyány Lajos előadásában olly kiindulásipontot látok választva, a kérdést olly térre látom állítva, melly annak magasabb szempontbóli magoldását lehetségessé teszi, a nemes grófot e téren őszintén üdvözölvén, indítványa elveit elfogadom, a többire nézve Csanádi püspök ö nmlga előadásához járulván. Gr. Zichy Olló: — Kívántam volna, hogy pontok szerint indultunk volna, azonban miután az egész türvenv-javalatnak egyszeri pertractálásába ereszkedtek, nem marad egyéb mint az előttem szólókat követni. — Ugyan is: a harmadik szakasz a nevelő intézetekről szól, óhajtottam volna, ha a nevelő intézeteknek bővebb magyarázat adatott volna; mert nem titok, hogy a nevelő intézetek országunkban német természetűek, főleg a nőnevelési intézetek, és ebből származik hogy hölgyeink mindnyányan german szokásuak és eszkölcsüek, úgy annvira, hogy egész Magyarországban kevés kivételekkel a társasági körökben, de főleg saját főrendi női társaságainkban németül társalgunk, és nem vagyunk képesek hölgyeinkkel egy becsületes magyar társalgást folytatni, — minek sehol a világ többi részeiben nem vagyunk tanúi, és mi a magyar nemzetiségre nézve nem nagy fényt és nem nagy dicsőséget áraszt. Áttérek a 7-ik szakaszra; s itt: a kapcsolt részekbeni ügy a köz mint a magán ügyekre — a menyiben ezek, csak a kapcsolt részek kebelében, és kapcsolt részekbeni törvényhatóságok előtt folytattatnak, — ugv szintén a törvényhatóságok és Ítélő székek tanácskozásaikra nézve óhajtóm, hogy ne a latin nyelv használtassák, de a magyar nyelv se eröszakoltassék, mivel eléggé tanúji vagyunk annak, hogy a magyar nyelv a kapcsolt részekben nem terjed; s ezt illetőleg most is ott állunk, hol ez előtt ezer esztendőkkel áltunk. S mi ennek természetes következése? az, hogy saját élő nyelvét használni engedjük, s ekkor fog nemzetünk a horvát-nemzettel együtt a haladási ösvényen biztosan haladhatni. A kérdés itt az: hogy fejlődhetik legezélszerübben a horvát-nemzetiség az alkotmány és szabadság ösvényén? Szerintem erre csak egy mód van, és ez az: ha a nép a maga saját nyelvét használja, a szabadság eszme által terjesztetik. Nem a nyelv fog bennünket a Hon átokkal egyesíteni, hanem a szabadság meleg ösztöne. Rendithetlen axioma: hogy, az elvek azok mik a részeket egyesítik. Mutatja ezt Észak Amerika. Uj Yorkban egy fél millió nép lakik, és mégis erősen ragaszkodik az amerikai republicához kik életüket s vagyonukat áldozzák fel az alkotmány és szabadságért. így a többi népek is a szabadsághoz erősen ragaszkodnak. Illy helyzetben látom én lenni a liorvát-nemzetet, ennél fogva én ezen 7-ik pontra nézve gróf Batthyány Lajos ö mlgval egyetértek. — Áttérek most a 6-ik pontra, melly igy szól, ,,a polgári, kincstári, és katonai intézeteknél, a hajókon a magyar jelek, országos czímer, és a magyar három színű nemzeti lobogók használtassanak-“ Fökötelessége a törvényhozásnak minden módokat és eszközöket fel használni a magyar nemzetiség terjesztésére, — e tekintetből : a polgári örseregeket a törvény-javaslatból kihagyni, rósz számolásnak tekintem. Minden, mi e tekintetben történik , nem egyedül a jelent, hanem a jövőt is illeti. Jelenben azon tanúságot vonhatjuk ki, hogy: sok anti-nationalis tendentia mutatkozik a polgári ürseregekben, és igy sok kiegyenlíteni való lévén-e tekintetben a nemzetiség érdekében irányt adni a törvényhozásnak kötelessége. A jövő kornak pedig fen marad szereplésük. Mert, meg van írva a népek év könyveiben, hogy: egy nemzetnek, melly a haladási pályán el indult, a moralis támaszon kivül a physicai hatalom által is párosulni készen kell állani, mind kül, mind bel viszonyoknak daczolhatni. így volt ez minden nemzetnél, igy fog ez a magyar nemzetnél is lenni. — A magyar nemzetnek morális támaszán kivül a phisicai hatalom, egyedül a polgári ürseregekben találja fel magát. A polgári örseregek alapja: egy jól elrendezett nemzeti örsereg; a polgári örseregek systhemája azon tengely, melly körül forog a honvédelem. — A polgári örseregek száma diplomatice bébizonyodva nincs, még Fényes Elek statistikájából is adatok hiánya miatt kihagyattattak, egyedül ön saját levelezésünkből sejdithetjük, hogy számuk mint egy 36 ezerre menő fegyveresekből áll, kik készen állnak hazánknak szolgálatukat ajánlani. — Ezért, nincs fontosabb , nincs sikerdúsabb kérdés e törvény-javaslatban , mint a polgári örseregek nemzetesítése. — Ha geographiai helyzetünkre egy pillanatot vetünk, tagadni nem lehet, miszerint a polgári örseregek, nemzetiség ösvényen indulva, e hazának roppant nagy szolgálatára fel híva vágynak. Ellenben , ha nemzetiség ellenes ösvényen indúlnak, elébb utóbb nemzetünk egy idegen hatalom pré-
