1847-1848 Főrendi Napló • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehországok e' néven Ötödik Apost. királya által szabad királyi Pozsony városába 1847-ik évi november 7-ikére rendeltetett Magyar-országgyülésen a' méltóságos Fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Az országgyűlési Irományok Kiadó Hivatalában. / 1848
1848 / 20. országos ülés
188 XX. ülés Fö-RR. naplója. Januar 14-én 1848. KK. és RR. tétben az egész országnak adózik. Hogyha azon elv állitatik meg, hogy a megyékben mindenki az országban ÍuT*|eh*er>i-lévő birtoka után adózzék; akkor a házi-adónak átalános alapja forgattatik fel, s az következnék, hogy minden selás lárgyá- megyének egyforma házi költsége legyen. De miután különböző házi költségek vannak, s a kisebb megyékben aránylag több a költség, mint a nagyobbakban, valamint a világon mindenütt, hol községi pénztárok vannak, úgy nálunk is a házi adóba a költségek arányában kell adózni, s nem az országban másutt létező kulcs szerint. Gr. Nüdasdy Lipót, komárom-megyei örökös főispán: — Részemről is azok közé tartozom, kik átlátják, hogy itt az ideje, hogy az aristocratia is részt vegyen a közös terhek viselésében. Ki is lehetne olly áldozatoktól idegen, mellyek végeredményben mindnyájunk jólétére czéloznak? Nem tartózkodom azonban kimondani azt, hogy állandó örökös adót csak akkor vagyok kész elvállalni, hogy ha azt alkotmányunk szellemében magunk határozhatjuk el. S nem titkolhatom, hogy elég baj és akadály az , hogy honunkban eatastrum nem lévén, a kivetési kulcs praecariusés hiányos leend. Ennek előrebocsátása után ki kell mondani még abbeli meggyőződésemet is: hogy ha szeretném is az adózó nép terheit könnyíteni; azt lehetségesnek nem tartom, tekintve azon roppant sommákat, mellyeket hazánkba investitióképen befektetni szükséges. De nem is tartom mellözhetlenül szükségesnek, hogy az czélul kitiizessék, miután az adózó népre az mindenesetre nyereség és könnyítés leszen, mert a nemesség általinvestiálandósommák közvetve bizonyosan nekik is fognak gyümölcsözni. De nem is annyira a kivetett terheknek mennyisége, mint a kivetés czélszerütlensége nyomja az adózó népet, és ez az, a min segíteni feladásunk volna. En tehát részemről nem vagyok idegen attól, hogy a katonai veszteségek rovatának kivételével a házi adó egyéb terheinek — mint különben a nemességnek is főbb érdekében fekvő közigazgatást, és igazság kiszolgáltatást illetőknek aránylagos viselése a kiváltságos osztály által elvállaltassék; de határozottan kimondom, hogy ezen terhek elfogadásának ezen tábla részérőli ünnepélyes kijelentése előtt a kezelés, hováforditás s kivetés rendezéseinek s bi#tositásának garantiái iránt megnyugtatva, azokat kifejezve, meghatározva látni kívánom. Határozottan kimondom továbbá, hogy a házi adónak, úgy mint minden más adónak megajánlását az összes egész népre, mondom az egész összes népre nézve csak országgyűlésről — országgyűlésre, három évről három évre kivánom tétetni; nem azért, mintha csak távolról is gondolnám: hogy ezen egyszer felállítandó terheknek későbbi megszüntetése kívánatos, vagy az lehetséges is legyen, mert hiszen a közigazgatás, igazság-kiszolgáltatásának igényei— mellyeknek fedezéséből a házi adó áll — örökösök, s ki ne erezné , hogy a néppel közösen felvállalandó terhektől az aristocratiának egy oldalú visszalépése a lehetetlenségek országába tartozik? de kivánom ezt azért, mert mindennemű köz adónak ideiglenes megajánlása — a világ minden szabad nemzeteinek példája szerint legfőbb garantiája az alkotmányos életnek. Kivánom ezt azért, mert meg vagyok győződve, hogy a mint tökéletes kezelési rendszert kidolgozni nem lehet, — sőt hihetőleg azon kezelési s kivetési garantiák, mellyek most felállítatni fognak, legjobb szándék mellett is igen hiányosak leendenek, s mindezen hiányok ellen arra a végre, hogy ezen hiányok időről időre bizonyosan megorvosoltassanak, csak egy legbiztosabb garantiát ismerek, s ez az, hogy az adó kezeléséről, hováforditásáről, kivetéséről, vagy is annak egész complexusáról a törvényhozás mindenkor rendelkezhessék, s ez teljes mértékben egyedül csak akkor lehetséges, ha az adók időről időre ajánltatnak meg. — Elfogadom ezeknél fogva a tek. KK. és RR. által indítványozott országos választmány kiküldetését, úgy hogy az a házi adó iránt is kiterjeszthesse javaslatait. Fentartom azonban magamnak a maga idejére annak kijelentését: hogy a mostani nyilatkozatom után hozzá állok-e a választmány által elünkbe adandó javallatokhoz, és mennyiben, vagy sem? Mert — legyünk igaszságosak, mintegy bekötött szemmel illy fontos tárgyban ismeretlen végpont felé magunkat nem vezethetjük; én ha fizetni őszintén akarok is, elébb, mintsem ebbeli szándékom határozottan, kütelezöleg kimondjam, tudni akarom kinek, mire, mi kulcs szerint, és mi garantiák mellett? Illy értelemben az indítványt pártolom. Ocskay Antal, kassai megyés püspök: — Az ország jobb léte és virágzása előmozdításához, a hon közszükségeinek fedezéséhez vagyonommal örömest járulok, és eczélból is kivánom, hogy a kir. előadások 8-ik pontja tárgyalás alá vétetvén, a múlt országgyűlésen az országos közszükségek miképeni fedezése tárgyában megkezdett tanácskozások fonala felfogatván, olly törvényjavaslatok készítessenek, mellyek egy úttal az 1802 : 30. türv. czikk által szükségesnek elismert országos pénztár mikénti alapítására kiterjedjenek. Ezen országos pénztár alapítására szükséges költségeket örömest viselendem azon megjegyzéssel, hogy a nemesi rendnek a fenálló sarkalatos törvényeinken, jelesen: a hármas törvénykönyv I. r. 9. czímének 5. §-a, 1723: 6, 1741: 8. törv. czikkeken alapult jogai fentartása iránt a múlt országgyűlésen nyilvánított meggyőződésem meg nem változott. Melly meggyőződésemtől legkevésbé mozdít el az, a mit \ eröcze megye méltóságos főispánja a törvénykönyvből idézett, mert az 1723: 90. törvény czikkben az állandó adó és mindennemű közös teherviselésnek eszméje ben nem foglaltatik, miután az érintett türvényczikknek nem csak ama szavai suo modo figyelembe veendők, de ugyanazon országgyűlésnek 6-dik törvényczikke is a nemesi rendnek adómentességét világosan kimondja ezen szavakban: siquidem iuxta fundamentalem patriae nobilitatis praerogatitam sensu tit. 0. p. 1-ae Operis Decreti tripartiti, aliasqne diplomaticas leges per Sacratissimam Cues, et lieg. Majestatem clementer confirmatas Status et Ordines Regni, partiumque eidem adnexarum ab omni tributaria servitute exempti habeantur § 1. Ssma quoque sua Cues. el. Reg. Majestas, Status et Ordines tam Dominos terrestres, quam et alios nobilitari praerogativa gaudentes ab omni contributione in perpetuum immunes conservandos clementissime decernit. A mi pedig az érintett törvényczikknek 4. §-ban említett ama rendeletét: hogy armalistae nihilominus etiam in liberis regiisque montanis Civitatibus confiniis, oppidis privilegiatis et non privilegialis commorantes conscientiosc juxta Comitatuum ideam pro domesticis Comitatuum necessitatibus laxabuntur,
