1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
4 a) A' Főispánoknál, ‘ , 's illetőleg azok helyetteseinél, vagy is az elnökségnél; b) a' választóknál; c) a’ választandók- vagy választottaknál, ’s végre cl) a’ nemesi községi rendszer hijányaiban keresendők.—Az elnökségre nézve tagadhatatlan ugyanis, hogy némelly választásuknál tapasztalt kihágások onnan eredtek, hogy: aa) a" tisztújitás törvényes időben meg nem tartatván, a’ kedélyek már azért is eleve felháborodtak; bb) a’ meghatározott tisztújitás előre vagy igenis hosszú— vagy felette rövid —idővel hirdeltetett ki; cc) néha a' inár kihirdetett, sőt cl is kezdett tisztújitás elegendő ok nélkül halasztatott el; dd) az eddig egyenesen íbispáni kinevezéstől függő hivatalok nem mindig töltettek he ollyakkal, kik a’ közönség bizodalmát bírták volna; vagy a’ helyettesítés alkalmainál mellékes tekintetek vétetlek figyelembe; ee) a’ minden pártok felett állni tartozó fókormányzói méltóság néhapárt- Vezérségre, 's egy esek túlzó pártolására alacsonyirtatott; 's épen azért ff) a’kijelelésben is ennek, más részről pedig a’ közönség bizodalmát megnyert némelly érdemesek igazságtalan elmellúzésének szomorúé nyomai mutatkoztak; gg) a’ felkiáltás utáni többség kimondása sokszor a’ legjobb akarat mellett is több körülmények véletlen összeütközése miatt csupa tévedésből, néha gy arlóságból, másszor a5 kívánt egy ed behely hezése tekintetéből nem volt a köz akarat nyilvánítása; hh) a’ fegyveres erő nemcsak óvó szerül, de a' — fegyverek közt tökéletes nem lehető—tanácskozási szabadság elny omására is, nemcsak a’ rcllflpt rítására, de egyik fél kelletén túli zabolázásával, sőt kizárásá\ /7 rS , „ tott. Végre ii) a’ tisztújitás alkalmára elnökiieg kinevezett idei /5*^5; %3 ■ ^ tással netn birt lenni. Ila ezen, ’s több efféle visszaéléseket as yy^'/LJe*. re meg fog gátolni, teljes meggyőződése a Választmánynak, . . gyobb részben — már csak az által is — lesznek orvosolva. Melly ^ / //O) / len volt a’ Választmánynak mindjárt elején azon kérdést nem ^*7/ ** ^ megyei tisztújitás mostani ideje, u. m. a' háromévi időszak röv /i r ~ 1 ?/****>* jainknak í mire természetesen ny omba következtek ama kétség Í-J0+ \ ék** nézetek: hogy a) mindenhez szokás és belétanulás kivántatvár viselő feladatai tömegével való megismerkedése is alig elegendő e*^**t*?>'/ , Ci* u*~ ^*^*^***J kedélyeknek óhajtott alkalomul szolgálván, ezek a’ megyét több fosztják. 'S épen azért c) arra, hogyr a' hivatalos kötelesség a’ t ' ki ellen kellő szigorúsággal teljesítessék, a’ jellem szilárdságna y foka kívántatik. A’ minthogy d) más alkotmány os nemzetek sem némellyek állandósítják biráikat a' végett, hogy a' közdolgok jób bírák függetlenségét — megny erhessék. — Végre e) főtekintetül <2 __/■, <_ > c) lótekintetül gok jól menetének kedvén szolgálni: e’ három évi időt e’ tekiníe n / két anny ira , vagy legalább mint ama nagy köztársaság is elnöké nyi időre határoztatni annál szükségesebb volna, mivel a’ gyakoi L A« vataloskodás kora kezdete után, a' leghasznosabb tagok épen akkc előmenetel lépcsőin közszolgálatból, mikor tapasztalásaikkal a’ VsC/ áraszthatnának. Azonban más részről méltó figyelembe kelle vétetni a’ közrendtartási (political) és törvénykezési (juridical) eljárásoka ^ viselőkre nézve létezik; s melly nél fogva a‘politikai tisztviselői;^ minél tökéletesebben függőknek kell lenni, szintúgy, mint a‘ bírák ^ ígái lenni tartozván, reájok nézve minden — bár fiitóli — függés, az alkotmányos létei szeme fényét, a’ bírói szabadságot korlátozza. De lehetetlen lévén a megyei tisztviselők teendői seregéről is megfeledkezni: nincs mit — a’ Választmány nézete szerint — a' közdolgok jobb menetele, ’s maga az igazság méltóbban követelne, minthogy megyéknél a’ political eljárások a’ biróiaktól személyzetre nézve elkülönítessenek. És épen a* közrendtartási eljárásnak a’törvénykezésitől olly lényegesen különbözése ama ny ílt vallomásra vezérlé a’Választ* mány t: hogy mikép a’political tisztviselők függetlenségét minél szorosabbnak, a" bírák függetlenségét minél tágabbnak óhajtja, a’ választási időre nézve is kész volna a’ Választmány a’ political tisztviselőkre ugyan minden harmadik, a’ biráskodókra nézve pedig csak hatodik esztendőben megtartandónak javasolni a’ tiszteljitást Mert hogy' a’ bíráskodó tisztviselők gy akori változásinak azon egynemű jog kérdésekre nézve is, egymástól különböző ítéletek szoktak szüleményei lenni, ’s hogy' a’ bírói függetlenségre a hivatal állandúbbsága is kívántatik szintúgy, mint a’ hivatalba való beletanulásra is bizony osan idő kívántatik: a’ Választmány előtt sem szenved kétséget. A’ mennyiben azonban a’ politicumnak a’ juridicumtóli teljes elválasztása a’Választmány osztatlan közóhajtását tenné ugyan, de ennek csak tárgyalása is kiküldetési köréttől haladná: a’ most fenálló rendszerhez képest, ’s annak már már halaszthatlan változtatása esetéig, a’ megy ei tisztújitást az 1723: 56. t. czikkhez, s eddig is fenállott törvényes szokáshoz képest, minden harmadik esztendőben, annálinkább megtartandónak véli a’ Választ-
