1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
4 a) A' Főispánoknál, 's illetőleg azok helyetteseinél, vagyis az elnökségnél; h) a'választóknál; c) a’ választandók- vagy választottaknál, ’s végre d) a’ nemesi községi rendszer hijányaiban keresendők.—Az elnökségre nézve tagadhatatlan ugyanis, hogy némelly választásoknál tapasztalt kihágások onnan eredtek, hogy: aa) a' tisztújitás törvényes időben meg nem tartatván, a’ kedélyek már azért is eleve felháborodtak; bb) a’meghatározott tisztújitás előre vagy igenis hosszú — vagy felette rövid —idővel hirdeltetett ki; cc) néha a' már kihirdetett, sőt el is kezdett tisztújitás elegendő ok nélkül halasztatott el; dd) az eddig eg) enesen íbispáni kinevezéstől függő hivatalok nem mindig töltettek be ollyakkal, kik a’ közönség bizodalmát bírták volna; vagy a’ helyettesítés alkalmainál mellékes tekintetek vétettek figyelembe; ee) a’ minden pártok felett állni tartozó fókormányzói méltóság néhapárt- Vezérségre, s egyesek túlzó pártolására alacsonyíttatott; 's épen azért ff) a’ kijelelésben is ennek, más részről pedig a’ közönség bizodalmát megnyert némelly érdemesek igazságtalan elmellózésének szomorító nyomai mutatkoztak; gg) a’ felkiáltás utáni többség kimondása sokszor a’ legjobb akarat mellett is több körülmények véletlen összeütközése miatt csupa tévedésből, néha gyarlóságból, másszor a’ kívánt egyed béliéi) bezése tekintetéből nem volt a' köz akarat nyilvánítása; hh) a’ fegyveres erő nemcsak óvó szerül, de a' — fegyverek közt tökéletes nem lehető—tanácskozási szabadság ein)omására is, nemcsak a’ rendetlenség elhárítására, de egyik fél kelletén túli zabolázásával, sőt kizárásával is részrehajlólag használtatott. Végre ii) a' tisztújitás alkalmára elnökiieg kinevezett idcigleni tisztviselóség kellő hatással nem birt lenni. Ha ezen, ’s több efféle visszaéléseket az alkotandó törvény jövendőre meg fog gátolni, teljes meggyőződése a’ Választmánynak, hogy az eddigi bajok legnagyobb részben — már csak az által is — lesznek orvosolva. Mellyek előrebocsátásával lehetetlen volt a’ Választmánynak mindjárt elején azon kérdést nem tenni magának, vallyon a1 megyei tisztújitás mostani ideje, u. m. a háromévi időszak rövidsége, nem egyik oka-e bajainknak ? mire természetesen nyomba következtek ama kétségtelen adatokkal támogatható nézetek: hogy a) mindenhez szokás és belétanulás kivántatván, három év a1 megyei tisztviselő feladatai tömegével való megismerkedése is alig elegendő; b) a' gyakori változás e’ kedélyeknek óhajtott alkalomul szolgálván, ezek a’ megyét több érdemes tisztviselőtől megfosztják. 'S épen azért c) arra, hogy a’ hivatalos kötelesség a’tisztújitás közeledtével is bár ki ellen kellő szigorúsággal teljesíttessek, a’ jellem szilárdságnak a’ közönségesnél magasb foka kívántatik. A’ minthogy d) más alkotmányos nemzetek sem változtatják olly sűrűn, sőt némellyek állandósítják biráikat a' végett, hogy a’ közdolgok jólmenendé.se kezességét — a’ bírák függetlenségét — megnyerhessék. — Végre e) főtekintetül a’ közjónak, ’s a’ küzdolgok jól menetének keltvén szolgálni: e’ három évi időt e’ tekintetből is hosszabbítni, 's vagy két annyira, vagy legalább mint ama nagy köztársaság is elnökét négy évre választja, ennyi időre határoztatni annál szükségesebb volna, mivel a’ gyakori változások mellett, a‘hivataloskodás kora kezdete után, a' leghasznosabb tagok épen akkor lépnek ki a‘ íókonkinti előmenetel lépcsőin közszolgálatból, mikor tapasztalásaikkal a1 közönségre legtöbb hasznot áraszthatnának. Azonban más részről méltó figyelembe kelle vétetni ama különbségnek, melly a’ közrendtartási (politicai) és törvénykezési (juridical) eljárásokat illetőleg, a’ megyei tisztviselőkre nézve létezik; 's mellynél fogva a'politikai tisztviselőknek a' megyei Kendektől minél tökéletesebben függőknek kell lenni, szintúgy, minta" bírák egyedül e1 törvény szolgái lenni tartozván , reájok nézve minden — bár kitóli — függés, az alkotmányos létei szeme fényét, a’ bírói szabadságot korlátozza. I)e lehetetlen lévén a megyei tisztviselők teendői seregéről is megfeledkezni: nincs mit — a' Választmány nézete szerint — a közdolgok jobb menetele, 's maga az igazság méltóbban követelne, minthogy megyéknél a politicai eljárások a’ biróiaktól személyzetre nézve elkülöníttessenek. És épen a közrendtartási eljárásnak a' törvénykezésitől olly lényegesen különbözése ama nyilt vallomásra v ezérlé a A álasztmán) t: hogy mikép a’politicai tisztviselők függetlenségét minél szorosabbnak, a" bírák függetlenségét minél tágabbnak óhajtja, a választási időre nézve is kész volna a Aálasztmany a politicai tisztv iselőkre ugyan minden harmadik, a biráskodókra nézve pedig csak hatodik esztendőben megtartandónak javasolni a' tisztújitást Mert hogy a bíráskodó tisztv iselők gyakori változásinak azon egynemű jog kérdésekre nézve is, egymástól különböző ítéletek szoktak szüleményei lenni, 's bogy a’ bírói függetlenségre a hivatal állandóbbsága is kiv ántatik szintúgy, mint a’ hivatalba való beletanulásra is bizonyosan idő kívántatik: a1 Választmány előtt sem szenved kétséget. A’ mennyiben azonban a’ politicumnak a juridicumtóli teljes elv álasztása a’Választmány osztatlan közóhajtását tenné ugyan, de ennek csak tárgyalása is kiküldetési köréttől haladná: a’ most fenálló rendszerhez képest, s annak inár már halaszthatlan változtatása esetéig, a’ megyei tisztújitást az 1723: 50. t. czikkhez, s eddig is lenállott törvényes szokáshoz képest, minden harmadik esztendőben, annálinkább megtartandónak véli a’ Választ-
