1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 16. szám
0 34. §. A’ kerületi bizottságok igazgató választmányai elnükjükkel együtt minden harmadik év betűkével uj választás alá esnek; az előbbi tagok, ha a' kerületi bizottság tagjai lenni meg nem szűntek, ismét t álaszthatók. Az evangelicusok képzóintézetei kormányzása. 35. §. Az ágostai és helvét vallástételt tartó evangelicusok népiskolatanító képzőintézetei elrendezése és igazgatása — az 1791: 20. t.czikhez képest is — illető egyházkerületeik (superintendentiák) köréhez tartozik. Kebelükben népnevelési állandó választmányt közgyülésileg választani ezek is kötelesek. A’ nem egyesült görögökéi. 36. §. A’ n. e. görögök népiskolatanító képző intézeteik elrendezésére, és igazgatására nézve, olly móddal, mint a’ romái és görög catholicusokat illetőleg a’ 10—3 1. §$. bataroztatott, sajat felekezetiekbeliekből alakítandó két kerületi bizottságok rendeltetnek, mellyek egyikének hatásköre a' Dunántúli kerületre és Horvátországra, — a’ másiké az ország egyéb részeire fog kiterjedni. Mind az erangelicnsokat, mind a’ nemegyesült görögöket illetőleg. 37. §. Mind az ágostai és a' bel vét vallástételt tartó evangelicusok egyházkerületei, mind a' nemegyesült görögök számara, a felebbi §-ban (36) rendelt kerületi bizottságok népnevelési választmányainak választási módja, 's mindezeknek, mindaz egyházkerületeknek- ‘s a’ nem egyesült görögök iskolakerületi bizottságainak a’ képzőintézetekre nézve teendői és hatásköre ugyanazok, mik ar romai és görög catholicusokat illetőleg a’ 20 — 34. §§-ban határozvák. Tanítási tárgyak. 38. §. Az álladalom által segített minden illy tanítóképző küzintézetekben magyarul- s e’ honra való különös figyelemmel és alkalmazással —a' kö\ etkező tanok — mint legkevesebb — elegendő számit alkalmatos tanítók által népszerűén tanítatni rendeltetnek : 1) Hit-és erkölcstan. 2) Szivet- és észtképző- ’s erkölcsöt és Ízlést nemesítő beszelyek, mondatok, énekek és történetek, "s ezekből gyakorlatilag kivont okszerű gondolkozás mód. 3) Olvasás és hely esi rástan, “s a’szépírás mestersége. 4) Magyar nyelvtan ‘s e’ nyelt ben mind szó-mind Írásbeli fogalmazásbani gyakorlat. 5) Világtan jelesen: a) Világalkattan. b) Természettan. c) Természetleirás különös tekintettel az Embertanra. d) Földleírás. e) Történetírás. 0) Allamtan (statistica) 7) Úrbéri, mezei rendőrségi, és a’ nép egyéb viszonyait érdeklő törvényeink ismerete. 8) Mértan ; ideértvén a fej- és Írásbeli számtant, a'földmértant, és jelesen az alaktant is.
