1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 86. szám
23 törvény tel énül elfoglalt téren felállított épületnek a' közlegelőről az orodalom által történendő elhordatására a’ közlés idejétől számítva, jövendőre hasonló foglalásoktól! komoly eltiltás mellett 30 napot tűzött ki határidőül, és ellenkező esetre a’ végzésnek hatalomkarral is leendő végrehajtására az illető szolgálóiét kiküldő. Ezen törvényes végzésére a’ megyének, felkéretvén az uradalomnak folyamodására az illető irományok, érkezett a’ n. m. Helytartótanácsnak 1S13. évi Miutszent hava il-én 37812 sz. alatti intézménye, inellyben a’ megye minden oktadás nélkül tudósittatik a’ felől hogy ő Felsége a1 megyének fentebbi végzését legkegyelmesebben feloldozni méltóztatott. — Ezen felsőbb rendelet következtében a* megye bár határozatának törvényes voltáról meggyőződve, az említett legfelsőbb elhatározást törvénybe ütközőnek, ’s ezért eisern fogadhatónak találta, még is az úri’s jobbágyi viszonyok közötti súrlódások kiegyenlítése tekintetéből az uradalomnak a'kérdéses júhszin iránt a’községgeli egyezkedésre a’ következő évnegycdes gyűlést tüzé ki határidőül azonközben is azon júhszinnek használatától eltiltá az uradalmat, az uradalom azonban a’ nélkül hogy a1 neki megye végzés által meghagyott egyezkedést csak meg is próbálná ismét legfelsőbb helyre folyamodott. Mire a’ Helytartótanácsnak 1814 évi Januar. 30-kán költ 4584-ik sz. alatti intézménye által annak kijelentése mellett, hogy a’ nevezett mezővárosi községnek a’ rendes úrbéri per útja a’ nélkül is nyitva áll, a’ megye legfelsőbb meghagyásnál fogva a’folyamodó földesurnak az említett juhszin használata iránt bár melly czélba vett háborgatásától e’ tárgy úrbéri utoni eldöntéséig szorosan ehiltatott. Ezek igy történvén, miután az előadattak szerint az említett uradalomnak egyik birtokosa részéről és pedig épen az ön maga által a’ legelő elkülönítésére egy pár évvel ez előtt megindított egyezkedés függőben léte alatt a’ közösen használt legelőn a’ közösség minden magános elkülönítést kizáró, eszméjével szinte úgy mint az úrbéri törvényekkel ellenkezőleg történt önkénytes foglalás iránt a’ megye az úri ’s jobbágyi viszonyokat szabályozó törvények értelmében kötelességéhez képest rendelkezett, még is ezen törvényes eljárásában a’ használatból önkényesen kiszorított úgy is sorsához képest gyengébb félnek a’ jobbágyságnak birtokon kívül úrbéri pörre történt utasittatásával felsőbb rendeletek által gátoltatott a’ nevezett megye törvényes végzéseinek végrehajtásától történt eltiltatásából eredeti sérelmet orvosoltatni kéri. 43. Szathraár-Némethi szab. kir. városa sérelemképen előterjeszti, hogy noha ezen város, hajdani szabad választási joga megszorításával kir. kamarai intézmény következésében kinevezett helybeli fizetéses erdőmesterrel 6*
