1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
13 \ önkény', Iia a" felkiáltás bizonytalanságát az általa előre kiszemelt egyedek pártolására használni tudta és akarta, sokáig tartó köz elégiiletlenséget rövid idő alatt okozva, követhetett el. 'S minnél könnyebb illy esnek elkövetése,annál nehezebb orvoslása. Ha pedig a’ többség kimondásában valamelyik pártjoggal, vagy jogtalanul következésére nézve mindegy — meg nem nyugodott,“egy két elégedetlen elég volt arra, hogy a* sokszor valóban helyesen kimondott többséget is kétségbe vonja. 'S ennél az elnökség törvényszerű tekintetét csak az csorbítaná meg inkább, hahogy az általa kimondott többség szavazás utján valóban külömbözőlcg is ütött ki. És épen mert abban a' meggyőződésben van e’ Választmány, hogy mig a’ bajok okai el nem báráltatnak minden—magokban bár legüdvösb — szabályok sikeretlenül maradnak, a’ nyavalyi oka elhárításával pedig maga a betegség fog orvosoltatni: semmit nem tartózkodik azon nézetét kijelenteni, hogy a’tömegbeni felkiáltásnak már magában némi kedély lázitó hatását tagadni nem lehetvén, semmiféle megyei hivatal jövendőre felkiáltással be ne töltethessék; hanem mindig szavazással kelljen minden hivatalnoknak választatni. ’S a’ nyílt, és a’ titkos szavazás köz külömbsegek sokkal inkább tudva lévén, hogysem azokat bővebben fejtegetni szükség volna: minden körülmények megfontolása után a’ Választmány itt is a’ titkos szavazásnak adja az elsőbbséget Nem kerülték ugyan el figyelmét azon tekintetek, és illetőleg ellenvetések is, hogy ha minden hivatalok szavazás útján töltetnek be, megeslietik, hogy a’ nagy többség, sót osztatlan köz akarat ellenére is, az idő néha haszontalan vesztegettetik. — Továbbá, hogy a* szavazás — kivált kiterjedettehb megyékben — hosszas időt fog kívánni, ’s hogy még a’ távolabb lakó választók e’ szerint a’ később következő tisztviselők választását be nem fogván várhatni, félő, hogy a" közelebb esők, sőt helybeliek a’ választásoknál túlnyomó befolyást fognak gyakorolni. Végre hogy a" gazdagabb pártvezérek népeik kitartását elgyózvén: e’ szerint a sokszor jobbat akaró, de szegényebb pártiakat korán távozó emberikkel együtt el fogja hagyni az igaz ügy győzedelme. Am de a’ Választmányt azon hit lelkesíti, hogy a'számos, vagy tán összes szavazatok azon egy vederbe tétele, csak hamar elhangzó, ’s mindig kétségbe vonható rivalgásoknál a" polgár társak közbizodalmának sokkal fényesebb, bizonyosabb, jutalmasabb tanúbizonysága. A1 minthogy más alkotmányos nemzetek is a7 szavazást felkiáltás bizonytalanságának világszerte majd mindenütt elébe tették. Továbbá úgy véli e’ Választmány, hogy azok is, kik a’ szavazás általi választásokra kivántató több időt nem annyira akadályul, mint figyelmczfctésiil felhozhatnák, távol vannak annak állításáról, hogy a‘ mi legrövidebb idő alatt történik, mindig legjobb is. Ila tehát az időrövidség magában nem elég ok, nem lehet azt mégis eldöntő sulykép”használni ott is, hol e’ fődolog, — úgymint a’ siker — biztosabb volta az időre való tekintete nélkül a1 szavazást, ’s csupán csak a’ titkos szavazást kívánja eg} ellen feltételül. És mégazimigy szükséges hosszabb időnek kelleténél nagyobb fontosságot tulajdonítni nem is volna egyéb, mint arról teljesen megfelejtkezni, hogy azon tisztviselőknek, kik a megyei közügyet hosszabb időn át fogják kormányozni, ha szintén egy kis időt kivántatólag is, de jó renddel, és helyesen megválasztásától az időt sajnálni, az alkotmányos szabadság buzgó szeietetév el össze nem fér. lile járul, hogy ha a’ v álasztók e’ választás módjával gyakorlatban megismerednek, ’s a’ szavazat szedések helyes felosztás mellett egyszerre több helyen történnek, ezen oknak tetsző súlya magában elenyészik, és rövidebb idő alatt lesznek meg a’ választások, hogy sem azoktól a1 jó akaratuaknak előre tartani nyomos okuk lehetne, vagy mint az előbbi bizonytalanság, és zavar baráti szeretnék azt, másokkal előre elrettentőleg clbittetni. A’ mi a’ közelebb lakó v álasztók befoly ása túl ny omását illeti: ezt v alamint eddigelé is lehete tapasztalni, úgy a dolog természetes fekvéséből önként következik a’ nélkül, hogy e’ tekintethez valamint eddig nem lehete, ez után lehessen bármi rendszert alkalmazni. S ha csakugy an a' választási jog alkotmányi kincse becsben anny ira alászállna, hogy' azt cgy kis távolság, vagy' időtöltés miatt azon nemességnek, melly ezelőtt a’ Rákosra járt fejenkint tanácskozni, utódai megvetni képesek: akkor más részvevők túlsúlyáról mégis panaszkodni csak gyávaság volna. ,,A’ melly nemzet magáról elfelejtkezett, sorsát megérdemlctte!“ \ égre a leggazdagabb pártvezérek hatalma ellen súlyául — a’ mennyire a hatalom kártételei ellen a’bár igazabb, de gyengébb emberileg biztosítható— a’ Választmány ezen törvénybeli rendszabályok intó — a’ szükség szomorú esetében pedig sújtó erejét, és még azt tekinti, hogy a’ magyar nemesség erkölcsi érzetének —hogy becsültetést érdemeljen tisztábbnak kell lenpi, hogysem magát mindig, és mindenütt nyomorult portékakint elárusítsa! ’S épen mert a’ választásoknál eddig tapasztalt visszaélések egyedüli óvszeréül a titkos szavazást tekinti c’ Választmány’, más módokat, mint az angoloknál divatozó kézfel-4
