1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1843 / 12. szám
11 a' jelenlévők nevei is beíratnak, 's tisztújitás után a' megye levéltárába beadandó. 11. §. A tanácskozmány tagjai az elnökön kivül: a) A’ tisztújító megyének mindazon táblabirái, kik abban birtokosak, vagy benne laknak. b) Mindazok, kik ama megyének koz hivatalát viselik; ha azon tisztújitáskor hivatalt nem vállalnak. c) A’ választó testület képviselői. E’ végett olly megyékben, hol a szavazásra összeírtak száma ezeret nem halad meg, minden választók össvesen tizet, hol ezeren felül üt ezerig megy a választók összes száma, minden százas száz \ álasz. tók egyet egyet válasszanak a' tanácskozmányon helyettek megjelenendő képviselőül. Tiznél kevesebb, ötvennél több képviselő bármelly megyében sem lehet. Hol 5000-nél több, vagy ezernél kevesebb választók vannak, ott ezen 50 vagy illetőleg 10 képviselők választására nézve a’választók arányának meghatározása, mint szintén ez érdemben kivántató részletesb rendelkezés, a' megyék helyhatósági köréhez tartozik. d) Azon megyében fekvő, vagy birtokos min-1 den szabad királyi városnak, ’s a’ 24. §-ban érdeklett szabad községnek, egy egy képviselője Másoknak e’tanácskozmán) ban helye nincs. Mindazok, kik annak tagjai e törvény szerint nem lehetvén, abban mégis jelen volnának, s az elnöki személyes megintés után sem távoznának, széksértőknek tekintendők, ’s reájok nézve a’ 43, 45, 51, 52, és 53 §§-ok rendeletének leend helye. Akár a’ fejlődő kor kivánati tekintessenek, akár a' tapasztalást vizsgáljuk, melly szerint végtére is egyedüli kezesség a' hivatalokra nézve az egyediség; ha annak megítélését, ki érdemes valamelly hivatalra kijelenteni? a’ tanácskozmány elnökére, és illetőleg a megyei értelmességet képviselő tanácskozmányra bízza a’ haza: ezeknek belátása, és jólelküségc nyújthat egyedüli kezességet, hogy a5 bennek helyezett bizodalommal mellékes tekintetekből visáza nem élnek, sőt azt jól kezelendik. A’ megyei tisztviselőségre való kijeleltethetési képességre nézve tehát nem lenne szükséges bármi más kivántatoságot felállítani, mint hogy csak azok — de azok igenis minden más tekintet nélkül — jeleltethesscnek ki, kik az iskolai pályán rendszeresen taníttatni szokott tudományokból, jelesen a’ törvény tudományból is, rendes vizsgálat után nyert bizonyitmányaikat előmutathatják. A bíráskodó, és számadással járó, úgyszintén főjegyzői, tisztifőügyviselői, számvevői és levéltárnoki hivatalokra leendő kijeleltetésre nézve pedig azon kivid még a’ teljeskoruság, vagyis a 21 esztendő betöltése is megkivántassék. Önként értetvén, hogy ezen tekintetek alá a már eddig is hivataloskodtak, jövendőre való kijeleltetésre nézve sem eshetnek. Végre hogy a’számadással járó hivatalokra ne jeleltethessék ki senki, ha a’kezelendő értékre nézve elegendő biztosságot előre nem nyújt, számtalan szomoritó példák nem annyira javasolják, mint mulaszthatlanul parancsolják- Ls ezeket fejezi ki a’ következendő czikk: 15. §. Megyei tisztviselőségre polgári állapotra való minden tekintet nélkül kijeleltethetik minden, kit a’főispánt 2. és 4. §§. értelmében választott elnök, avagy a’ tanácskozmán) told* ségo arra érdemesnek tart, hahogy az iskolai 3 *
