1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 199. ülés
CXCIX. ülés naplója. Augustus !7-ón 1814. megye követe Kruplanicz Simon: A 82-ik pontra előterjesztett megyém sérelmét Sérelmek é. fásába ajánlom a’ t. RHnek. Ismeretes dolog minden a’ kormányzás felett condolkodni tndAvvá”a‘°V Esztergom továbbá is pártfogásába ajánlom a' t. KKnek. ismeretes dolog minden a’ kormányzás felett gondolkodni tüdőosztály ember előtt, hogy valamint a’ mértékletes adó az ipart ébreszteni szokta: úgy a’ sok teher, melly az adózó °SZd' vállát nyomja, azt azon sajnos állapotra viszi, úgy hogy minden erö-megfeszités után sem képes a’maga szükségeit kipótolni, ’s végtére elcsügged, ’s henyeségben, munkátlanságban folytatja nyomorít életét. így elöletik az ipar, a’ nemzeti gazdaság alább siilyed, s a keresett czél tévesztve van. Nem vagyok ugyan azon értelemben, hogy azon néhány millió, mellyet a'kormánynak fizetünk, véghetetlen sok teher: de a’ sok bajok és főkép az egyenes adónak aránytalansága okozza, hogy megyei adóját megfizetni képtelen. Megyémet_kivévén Tornát — terjedelmükre minden megyék felülmúlják, ’s mégis az adó mennyiségére ’s porták számára majdnem közepén áll a’ sorozatban. Ilelyezete egy oldalról hegy, kőszikla, terméketlen homok , más oldalról a’ Duna s Garam áradásainak árkai, mesterségeit a’ szomszéd fővárosok , gabonakereskedését az alsó vidékek nyomják, megsemmisítik ; népessége 40 ezerre terjedvén, minden személyre jön csak a’ hadi adóból egy forint, hol vannak még a’ domesticának terhei? mellyeket a’ hoszú utak, töltések, köhidak végtelenül emelnek. Ezen terheltetésekböl származik, hogy megyém népessége 50 esztendő múlva semmire sem nevekedvén , nyilvános tanúbizonyságot teszen arról, hogy egyedül a’ terhek nehéz súlya hátráltatja nevekedését. Legyenek a’ KK és RR igazságosak és méltányosak ezen kérést pártfogó szavakkal is előmozdítani. A’ 95—ik pontra: Trencsén megye követe Bachó Lajos: Ezen pontban a’ helyett, hogy: „a1 helytartótanácshoz feljelentetett,“ méltóztassanak úgy igazítani a’szerkezetet, hogy: „a’nádorhoz feljelentetett;“ mert csakugyan úgyis történt a1 dolog. A’ 106-ik pontra nézve : Soprony város követe Érti János: Azt mondja az országos választmány, hogy a’ panaszolkodó város egyes esetet nem ád elő, holott magában a’ szerkezetben hozatik fel az illető eset, melly a’ rumi vámon történt. Ezen vámnak tulajdonosa nemes Vas vármegye. Felszólittatván ezen megye Soprony városa által, maga tarillájára hivatkozott, azt állítván, hogy ezen tariíTa törvényeken alapszik. így egy hatóságnak tarilfája, ’s törvénymagyarázat jővén szóba, Soprony városának nem csak magányossal, hanem hatósággal lévén dolga, a’ folyamodás útjára valónak vélte e’ tárgyat, ’s azon orvoslást nem nyervén , ide az országgyűlésre felterjesztette, — fentartván magának minden esetre, ha a’ t. KK és RR most végzősök mellett maradnának is , azt a" körülmények szerint újabban felterjeszthetni. A’ 108-ik pontra nézve: Esztergom megye követe Kruplanicz Simon: Ezen pontban felhozott esetről keletkezett per a’ város előterjesztése szerint törvényes biró által el van intézve; de mivel ezen kitétel valóságáról tudományom nincsen , azért ezen tárgynak orvoslását tovább is sürgetem. Esztergom város követe Meszéna János: Miután Esztergom vármegyének sérelme nem látszik viszhangra találni: tehát igen rövid leszek. Esztergom megye mint interessatus biró a’város ellen pert indított ; a’ város ö felségéhez folyamodott, és parancsolatot eszközlütt, mellynél fogva a’ curiára felebbviheti az ítéletet, és az csakugyan felebb is vitetett, ’s a’ kir. tábla által Esztergom megyének Ítélete reformáltatott, és a’ város felmentetett: tehát ez azon tény, mellyet Esztergom vármegye mint nem történtet állított elő , és hivatkozott a’ kir. tábla Ítéletére ; ’s ezen okból pártolom továbbá is a’ választmány véleményét. A’ 124-ik pontra nézve: Elnök: Az eddig soha szokásban nem volt, hogy az országosan egybegyült RRhez a’ koronaőröknek elválasztása iránt a’ megyéktől utasítás adatott volna; de ha most a’ t. RRnek utasításuk ollyan, arról nem tehetünk. Egyébiránt úgy látom , hogy az egy kissé megszorító utasítás; mert arra, kit én egész bizodalomrnal megbízok, a’ koronaőrnek megválasztását is reá bizhatom. Túlfeszített utasítások végtére is a’ közvéleményben — a’ mint az már mutatkozik is — magának az utasítási jognak közönségesen fognak ártani, mire az illető törvényhatóságoknak figyelmezni igen jó volna; de igazán megvallva, az országban nem is titok, hogy e’ részben az utasítások többnyire már rendelkeztek is annyira: nem tudom, van-e még bővebb értesítésekre szükség? (Felkiáltás: „Van!“) így tehát marad a’ t. RRnek határozata. A’ 128-ik pontra nézve: Elnök : Én e’ tárgyba nem akarok bővebben beereszkedni; hanem véleményem szerint legjobbnak tartanám, ha a’ t. RR által csak az mondatik , hogy: „a’ 128-ik pontra nézve a’ RR részint az előleges sérelmekben, részint az 1835-iki december 30-án kelt felírásban kifejtett elvhez ragaszkodnak.“ Ezen általánosságban benértetnék a’ t. RRnek vélekedése is ; és a’ discussio minden oldalról elmellöztetnék. Esztergomi fökáptalan követe báró Rudnyánszky Sámuel: Pártolom az országos választmány véleményét, és Borsod indítványát, mint törvény- ’s jogokkal ellenkezőt, mellőztetni esedezem. Hogy a’ tisztelt mes ;yének kivánata törvényekkel ellenkezik, törvénykönyvünk bármelly része mutatja; eg\ik legelső törvényeink közül, Szent István II—ik könyvének 1-sö czikke, keményen feddi az egyházi ja\ak niegtámadóit, és azt rendeli, hogy: „a’ király az egyháznak tett adományait védje, és azokra úgy, mint tulajdon örökségére, sőt még inkább, ügyeljen.“ így rendelkezik a tör\én}, mell} nek 5—ik fejezete a’ nemesi, a’ (i-ik a’ királyi javakat biztosítja, melly törvénynek alkotója az aranypecsetes RR. Napi. V. köt.
