1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 259. ülés

COT.IX. ülés naplója. November 1-én 18ÍÍ.

.38 I

által a' III. és V. számú rovatok irányában , úgy a’ C) és I)) alatti különvéleményre hozattak fel , _ én Törvényjaazokat szinte magaméivá tevén , — pártolom. kfa«aksé«ek

Horvátország követe Ossegovich Metélt: Ámbár látom, hogy a’ t. KK és Hl? az okokat, mellyekfedwéscrö1- az igazságban alapulnak , semmi tekintetre nem méltatják: mégis kötelességemnek tartom küldőim részéről panaszaimat és kivánataimat előterjeszteni, nehogy hallgatásom által tisztem teljesítését akármikép elmulasztani látszassam. Első panaszom van az osztályzat ellen , — melly szerint Varasd megyét nem úgy, mint Zágráb és Körös megyéket, VII. osztályzatba, hanem YI-ikba igtatva találom; akármelly szempontból veszem pedig ezen osztályzatnak alapjait, tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy e’ részben az országos választmány tulajdon elvei ellen cselekedett; 's véleményemet e1 tárgyban kifejezi ugyan azon külön votum, melly Horvátország részéről beadva, az országos választmány munkálatához NB. alatt mellékelve olvastathatik: azokra tehát, mik ottan kimerítőbben előadatvák, itt csak hivatkozva, a’ főtekinteteket Varasd n egye osztályzása ellen ezekben pontosítom: Ha a’ választmány a’ föld haszonvételét az osztályzat alkalmával figyelembe venni kívánta: akkor neki a’termékenységet főkép szemügyre venni kellett; már pedig ki fogja tagadni Varasd megye kebelét legnagyobb részben elfoglaló Ivanscica bérezés hegyeit ? — mellyek terméketlensége és az egész vármegye hegyes vidékeinek földsoványsága nem csak az ottani lakosság szükségeinek fedezésére kivántató gabonamennyiséget soha elő nem termi, — hanem a’ föld terméketlensége és a lakosok nyomorúsága valóban ott is oily példátlan , — a’ mint ezt Trencsén megye érdemes követe tulajdon megyéjéről jól lerajzoló. Ila tehát a’ termesztményeknek ára a’ szűkölködő megyében nagyobb, mint ott, hol bő a’rendes termés: ez nem az ottani lakosoknak hasznára, hanem csak kárára lehet. Nincs továbbá ott semmi activ kereskedés; mert eladni-valónk sincs; 's igy termesztményekért nemkülönben , mint műiparczikkekért is, a’ pénz az országból mindig kifolyván , a’ köz-elszegényedés napról napra növekszik ; hol pedig pénz nem létez , ott a’ müiparról csak álmodni sem lehet. A’ közlekedések

hegyes vidékeken keresztül csak igen

nagy nehézséggel történnek;

és igy az átmeneti kereskedés is parlagon fekszik, — melly a’ varasdi drávahidnak összerogyása idejétől fogva, Steyerországon keresztül Trieszt felé vevén irányt, soha többé előbbi állapotára vissza nem tért; sőt most már csaknem egészen megszűnt; a’ népesség pedig, a’ vidéknek szegénysége és minden keresetmódoknak hiánya mellett, csak szerencsétlenségnek tekintendő ; és igy azt tartom , hogy maguk a’ t. KK és Hl? meggyőződve lehetnek arról , mikép Varasd megye a’ VI. osztályzatba igazságosan csakugyan nem tartozhatik. Ide járul még, hogy azon kis tér, melly a’ Dráva mentében fekszik, ezen ragadó folyam pusztításainak annyira ki van téve, mikép magát ezen folyóvizet, melly rendetlen és igen sebes folyása miatt hajózásra egyáltalában nem alkalmas, — teljességgel nem jótékonyságnak , hanem inkább kimondhatatlan bajnak kell tartani. Mind ezekhez jön végre azon körülmény, melly szerint Varasd megyében az úrbéri terület legalább 3j4 részszel kisebb mennyiségben vétetett a’ választmány által számba , mintsem azt tenni kellett volna. Minálunk az úrbéri telkek illetőségébe adott erdők , bokrok és pusztán álló földterületek , kopárságuk miatt nem is művelteinek, ’s mint hasznot nem hajtők , ’s az összeírok számára országosan kidolgozott

ez által több , mint

szamara - és igy már

utasításnak értelmében azon országos összeírásba be nem is vétettek , fele az úrbéri területnek ott fel sem is található. Megjegyzésreméltó még az , hogy az összeirt mennyiségnek is megint csak fele vétetett az országos választmány által számba; mivel minden két mérő gabonavetés után csak egy hold számíttatott, — holott bizonyos, hogy hegyes vidékeinken Iegfelebb 1 *| mérő gabona szokott egy holdba vettetni. Illy számítás szerint tehát az úrbéri területből sokkal kisebb holdmennyiségnek kellett kijönnie, mintsem valóban van; ebből pedig 2j3 —át a’ megye területéről kellett volna levonni, — csak egy harmada maradhatván fen allodialis terület gyanánt. — Miből világos, hogy azon úrbéri területnek mennyisége , melly allodialis területkint vétetett számba az országos választmány által, legalább 4-szer, ha nem 6-szor olly nagy, mintsem annak a’ felállított elvek szerint lenni kellene. Már tehát maga ezen kétségen túl állított körülmény (midőn az adatok hiányában a’ bajon máskép segíteni nem lehet) olly méltánylást érdemel, hogy azt a’járandóságon túl annyi úrbéri és haszontalan földeknek az allodialis területbe történt számításánál fogva , az osztályba kellene helyezni. — De nem akarom tovább hoszasabb előadásommal a’ t. KKat és HRet ,e’ pontra nézve untatni, — az igazságnak az egész haza színe és utókor előtt kimutatására eddig kimondottokat elégségesnek tartván. Átmegyek már most 2-ik panaszomra ; és ez abban áll: hogy habár az országos választmány jelentésében azt igazságosnak elismerő, hogy az eddigi törvényszerű gyakorlat nyomán , úgy, mint ez minden országos ajánlatok alkalmával tétetett, a’Horvátországra eső summa csak általánosan vettessék ki, — az egyes törvényhatóságok közti felosztás pedig az 1836 : 44 és 1840 : 45 törvényczikkeknél fogva is a’ kapcsolt országok közgyűlését illeti: mégis ezen pontot a’ t. KK és RR egészen elmellőzni és semmi figyelembe sem venni látszanak; már pedig a’ kapcsolt országoknak nem csupán municipalis és országos fenállása , hanem századokon keresztül szokásban levő gyakorlata régi és újabb törvények nyomán egyaránt a’ mellett barezol , hogy a’ kapcsolt országok közgyűlésének az ottani törvényhatóságok közti felosztási jogát kétségbe venni egyáltalában nem lehet. Bizonyítja ezt az 1647 : 34 törvényezikk is, midőn a’ korona őrzésére ilorvát- és Slavonia országnak összesen 500 fit fizetendő jutott, holott Magyarország e’ végre minden porta után egy magyar forinttal járulni köteleztetett ; a' hadi adó továbbá és minden országosan megajánlott fizetések mindeddig egész Horvátországra egy öszvegben vettettek ki, és az ottani egyes törvényhatóságok között a’ magyarországi Rli. Napi. V. köt. 96