1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 253. ülés
339 Elegyes ülés. Kir. személynöki itélömester Hiibay József olvassa az országgyűlési iratok közt 394. szám a) b) Felírás és alatt levő felírást és törvényjavaslatot a’ hitelintézetiránt, — mellynek szokott módoni aláírása és lepe-ura^hlteUncsételése után — tóiét iráni. Orsz. irat. Nádor ö cs. kir. fensége: Tessék a’t. RRnek saját teremökbe visszavonulni. a»4.szám Azután a’ t. RR teremökbe visszamenvén — a) b). Országbírói itélömester Zarka János olvassa az országgyűlési iratok közt 395. szám alatt foglalt izenetek és 2-ik izenetét és felirási javaslatát a’ t. RRnek az 1836 : 21 törvényczikknek még ez országgyüléseni foga- utoif.5'javas" natositása iránt. Orsz. irat. Elnök : Azt vélem, várnék meg előbb a’múlt napokban e’ tárgyra tett felirásunkrai feleletét 5 felségé- ®®*'*®*‘ nek. („Maradjon!“) szám. Ugyanazon itélömester olvassa 2-ik izenetét a’ t. KKnak és RRnek a’ Pesttől Ausztria széléig ’s Debreczenig vezetendő vasút iránt, — inelly az országgyűlési iratok közt 396. szám alatt van. Ugyanazon itélömester olvassa az országgyűlési iratok közt 397. szám alatt lévő 2-ik izenetét a’ t. KKnak és RRnek a’ törvények kötelező erejének kezdete ’s azoknak a’ törvényhatóságokhoz leendő megküldése tárgyában. Ugyanazon itélömester olvassa 2-ik izenetét a’ t. KKnak és RRnek az úrbéri törvényczikkek némelly §-ainak módosítása tárgyában, — melly az országgyűlési iratok közt 398. szám alatt van. Ugyanazon itélömester olvassa az országgyűlési iratok közt 399. szám a) b) alatt lévő izenetét ’s Izenet és felfelirási javaslatát a’ t. KKnak és RRnek a’ Ludovicea nevet viselő magyar katonai intézet iránt. aM udoWcea Elnök: Ha előbb fogtunk volna ezen tárgyhoz: ez igen is hasznos tárgy lett volna; mert — az igazat. megvallva — nem árt, hogyha béke idéjén is gondolkozik az ember a’ katonai erő kifejléséről, — mint a»», szám más nemzeteknél is béke idejében sokkal jobban fejlődnek ki a' katonai tudományok ; — hanem most, az a) b)országgyűlés végével, nem tudom elérik-e a’ czélt a’ t. RR ? azonban minthogy újra csak azt sürgetik, mit a‘ múlt országgyűlés végével sürgettek , azért semmi különös észrevételt nem teszek. Egyébiránt most már a’ dolog igen megváltozott; mert — megvallva az igazat — a’ magyar nyelv tekintetében félnünk nem lehet, hogy az elnyomassék, minthogy már iskolai nyelvnek is elfogadtatott; vannak azonban különösen a' katonai tudománynak olly nemei, mellyekben anyanyelvűnkön még most czélirányos oktatást adni bajos volna; engedjünk csak időt magunknak, tegyék gyermekeink sajátukká ezen ismereteket, bár idegen nyelven is, — ’s később majd ők leendnek azoknak anyanyelvűnkön alkalmas oktatói. Ezen szempontból véve, hogy ifjaink , kik most jóformán csak szegényül tengődő irkafirka prókátor emberek , — a’ katonai és más mathematicai tudományok által az élet más nemére alkalmassá váljanak, — most volna legjobb ezen katonai intézetet életbe léptetni, — midőn hihetőleg a’megajánlott nagyobbszerű subsidiumból a’ pénz is kitelik. Hogy ez intézetből miért nem lett ez ideig is semmi, — nem vizsgálom hol a’ hiba? hanem azt mondom : mikint ha tovább is jelen állásában marad , bajosan fog valaki találkozni, ki ezen Ludoviceára, vagy más illyforma intézetre ajánlást tegyen; 1808—tói fogva már csaknem két emberéletet fogunk elérni, hogy az arra tett adományoknak semmi gyümölcsét nem látjuk , ’s a’ kész szép épölet ott hever hiába , és az embernek szive fáj érte, midőn látja; de igy rajta nem segítünk, mint itt akarnak a’ t. RR! Azok, kik ajánlották , — pedig minden fundatióban a’ mens fundatoris a’ fő, — ajánlataikat az 1808-iki országgyűlésen megállapított elvek szerint tették meg. Ezt nem azért mondom, mintha nem lehetne változtatni soha is ezen szabályokon, ha az idő úgy hozza magával; de hiszen még életbe sem léptettük azokat; ’s igy ki tudja, jók-e, vagy roszak ? — 1808-ban háborús időkben aligha jobban nem értettek egy katonai intézet czélirányos elrendezéséhez, mint mi. Tegyük meg minden esetre a’ próbát, és ajánljuk meg a’ hiányzó 300,000 frtot; bizonyosan sokkal hasznosabb leend ez, mint az ország házára ajánlott egy millió forint; igy meg lesz minden; de különös nagy eredményt az országgyűlés végével ebből nem várhatunk. (Többen: „Menjen fel!“) Ha tetszik a’ t. RRnek: ám menjen fel; úgy is csak az van a’ felírásban , mi a’ múlt országgyűlés végén felterjesztetett; de eredménye is alkalmasint csak az lesz , mi akkor volt. Bihar megye követe Beöthy Ödön: Igaz az, hogy az alapítók szándéka- ’s akaratának úgy kell teljesittetni, mint azt az 1808-iki t. czikk igényli; de miután az alapított summa nem volt elég arra, hogy ezen intézet életbe lépjen, — miért nem lépett életbe? nem akarom vizsgálni, — a’ nemzetnek segedelemhez kellett nyúlni. 1836. évben kimondották az ország rendei, hogy egész készséggel megadják az egész summát; csak azt kívánták , hogy nevelési rendszert meghatározni, a' nemzeté legyen, és ha talál abban ollyat, melly nem felel meg az idő és kor kivánatinak, változtathassa; mert lehet a’ nevelési rendszert változtatva megállapítani az életnek minden folyamán, ha látjuk, milly fonákságba esünk néha. — Nézzünk szét az egész hazában : a’ gőzerővel a’ világ csudákat teremt, — és van-e csak egyetlenegy iskolánk is, mellyben annak ismeretét tanítanák? Igen! fogják majd akkor tanitani , midőn azt már egy más uj találmány kinyomta helyéből. — A’ mi 1808-ban jó volt, nem következik, hogy most is jó legyen , ’s hogy azt kelljen most is megállapítani; —- 1836-ban az ország a’ felvigyázást épen azért magának tartotta fen. Azt kérték ugyanis akkor az ország rendei, hogy ők vizsgálhassák át a’ tanítási rendszert ; ’s hogy mikép neveltessenek az ifjak, azt maguknak kívánták fentartani. ’S mit mondott erre ő fel-85* CCL1II. ülés naplója. October 25-én 1844.
