1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 200. ülés
CC. ülés naplója. Augustus 19-én 1844. 2.1 arról elkergettetett, majd megöletett; a miatt pedig, hogy egyenes örököse nem maradván Szent István- sérelmek nak, kit illet a1 magyar trón? majdnem egyszázadig vérben úszott a’ haza. Ez volt a’ köszönet Saent v" ok'uÍv István királynak jóságáért. Emlékezzenek reá továbbá főtisztelendő urak, mit Szent István mondott törvényeiben: „quis latinos graecis, graecos latinis moribus et legibus regeret?“ Ezen üdvös és általános mondása Szent Istvánnak részletesen és egyenesen azt teszi, hogy: „quis roinanis moribus et legibus hungaroa regeret?“ Azt mondák továbbá a’ főtisztelendő urak: hogy a’ törvény egyforma a’ jószágokra és pol-ári jusokra nézve , — és azt mondják : hogy a’ki megtámadja a’papi jószágokat, mint a’ borsodi indítvány, törvényes jogokkal ellenkezik, és törvényt, alkotmányt, tulajdont ’s mindent felforgat. Méltóztassanak megnézni a’ főtisztelendő urak! Szent Istvánban van az is: „nobiles tibi non serviant, sed militent-“ továbbá a’ titulus 9-us I-ae, az 1723 : 5 és az 1805 : 1 törvényczikk 11. §-a azt mondják : hogy a’ magyarországi nemesember mindenféle adózástól felmentetik. És ha valaki az országgyűlésen, vagya’ megyei többsén azt fogja tenni indítványba: hogy azon védelmi rendszer nem ér semmit, változtatni kell rajta , hogy .nobiles non serviant“, ’s hogy változtassanak a’ rendszeren, ’s azon kell lenni, hogy a’ nemes is vegyen részt a’ közterhekben , mondhatná-e valaki, hogy ez törvényt , tulajdont és alkotmányt felforgat azért, mert Szent István király azt mondá, hogy: „nobiles non serviant, sed solum militent“, ’s a’ felhívott törvények a’ nemeseket minden adózástól felmentették? Én azt hiszem, hogy azon derék férfiak, kik ezt indítványozni fogják, tiszteletet fognak aratni. Már többször, de ma is hallottam, a’ főtisztelendő urak közül nem tudom mellyik mondá , hogy: „regnum meum non est de hoc mundo“ — azt teszi, hogy : „in hoc nmndo est“, __ e’ világban van. Ez különös! A’ kalocsai káptalani követ a’ múlt évben, midőn a’ pápai breve forgott szőnyegen, a’ brevére irt kir. placetumban előforduló ama’ kifejezést: „in quantum juribus regiis non adversaretur“ — magyarázatában igy fordította el: quoniam juribus regiis non adversaretur“, —most a’ clerus a’ „non de hoc mundo“ szavakat „in hoc mundo“ szavakkal, hogy t. i. már itt van az Isten országa, — cseréli fel. Ugyan kérem a’ főtisztelendő urakat: feleljenek meg nekem arra, hogy ha e’ földön van már az Isten erszága, miért mondjuk mi keresztények az Ur imádságában minden nap azt, hogy: „jöjön el a’ te országod“? (Tetszés.) Hisz épen ez mutatja azt, hogy még nem jött el azon ország; mert imádkozni kell érette. Egyébiránt a’ főtisztelendő urak előadásaiban semmi több argumentumot nem hallottam: többet hát nem felelhetek; hanem hátra van az , mit az esztergomi káptalan követe mondott tegnapelőtt, midőn a’hátiseriíTet is említette beszédében: hogy t. i. én a’ derűst Chinába küldöttem téríteni, ’s hogy ő Chinába nem megy, és ha menne is, talán majd Borsod vármegyén kellene végezni a’ missionariusságot. Erre azt felelhetném: hogy valójában sokkal nagyobb papi erény és érdem volna, ha az evangélium jótévő világosságát ott terjesztené, hol még az eddig nem fénylik, ’s nincs világosság, mint itthon a’ régi keresztények között semmit se csinálva , kényelmesen élni, szedni és költeni a’ papi jövedelmeket; — felelhetném azt is: hogy Borsod vármegye még el sem tévedett, ’s azt téríteni nem kell; mert végre félő , hogy ha a’ missionariusok Borsodba jönnének , úgy találnának járni, mint azon missionarius barátok jártak , kik a’ francziaországi restauratio időszaka alatt városról városra, mint valami japánországi pogányokat téríteni igyekeztek , — de több helyeken igen pórul jártak; — én azonban az esztergomi káptalan követének semmit sem felelek; mert imparliamentaris volt, és szükségtelen is azt most előhozni, mi ezelőtt három héttel a’ kerületi ülésben történt; továbbá midőn a’ borsodi indítvány előkerült julius 30-án, ’s három napig folyt felette a’ tanácskozás, — akkor az esztergomi káptalan követe személyesen jelen sem volt, ’s a’ mit mondott, azt mástól hallotta: imparliamentaris beszéde tehát tőlem semmi feleletet nem érdemel. Egyébiránt Zólyom megye követének közmagasztalást nyert classicus beszédét magam is osztom , és hálával tartozom neki, hogy utasítása az enyémmel egyenlő, sőt — mini felolvastatni hallottam tőle — még potencirozottabb lévén , mint a’ borsodi indítvány, — azon helyes indokokat, mellyeket halmosán felhozott, magaméivá teszem, ’s bár ő már kimentette a’ dolgot, 's nekem ő utána csak meszgerelni-valóra maradt, az általa felhívott törvényeken kívül még némelly más törvényekre is hivatkoznom kell. Hogy Somogy vármegyében hajdan micsoda stolaris papi zsarolások követteüek el, a’ Zólyom megyei követ által felolvasott törvény szerint, — az még mind semmi volna! de bár örökös példabeszéd volt akkor is , hogy „clerus clerum non taxat“, — azt mondja az 1498 : f>9 törvényczikk (olvassa) — erről a' törvényczikkröl pedig csak nem lehet azt mondani, hogy azt a’ protestánsok Írták; mert 1517-iki October 31-én szegezte fel ismeretes 95 thesiseit a’wittenbergi universitas temploma ajtajára amaz augustinianus rong} os barát, Luther Márton, — ’s azzal kezdvén meg a' reformatio korszakát; 1498. évben, mikor a felhívott törvényt hozták, még ki sem tört a’ reformatio , mégis ezt Írták atyáink a főclerus telhetetlenségéről, mi az 1498 : b9 töivén}czikkben nem dicséretére szolgálólag óhajtható, — holott meg kell jegyezni: hogy Mátyás király alatt a clerus az országnak netto egy harmad részét bírta , ’s halála után a gyáva II. I lászló következett, ki belőle semmit el nem vett, mégis azon harmadrész sem volt elég a’ clerusnak , mint az azon 1498.69 tör vényezikkböl nyilván kitetszik, — a’ törvény szavai igy lévén: „Quoniam sunt nonnulli ecclesiarum praelati, qui jam ex prava quadam abusione plebanis ecclesiarum per impositiones taxarum pro suo lubifu pluri mum obtinere compererunl; illi vero plebani sub hoc onere gementes, interdum calyces et caetera bona ecclesiarum diripere, cum aliisque se ab hujusmodi taxis redimere, interdum \ero egestate coacti, ecclesias eorum deserere, et alio aufugere coguntur; propter quod ipsi domini praelati crebro ad paroc u anos illorum interdictum ecclesiasticum imponere, sicque illos aggravare non verentur stb. E/, a törvén) 6 *
