1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 199. ülés

rassék el, hogy a’ status főhivatalaiban, sőt az országgyűlésben is részt vegyen,-nem mondom, hogy ezen sérelmek« tan ott még többséget nyert; de hogy ennek jelensége van, az igaz. Németország különbféle tartományaiban hol a’ papi jószágok ezelőtt elvétettek, apródonkint visszaadatnak; sőt több tudományos és a’ testi lelki ba­jokban szenvedő emberiség segítségére szolgáló szerzetes-intézetek fekvő jószágokkal is ellátva, részint helyreállittatnak, részint újra alakíttatnak. — Azon példákra, mellyek akár a’ franczia forradalmi időkben akár a’ spanyoloknál hasonló alkalommal történtek, ’s a’ legújabb időkben megváltozni látszanak, — úgy a’ schweizi, különösen az argaui történetekre, mellyek felett a’ részrehajlatlan világ ítélete pálezáját már el­törte, — hivatkozni a’ követ ur részéről talán kár is volt; az illy igazságtalan erőszakos tettek a’jó do­lognak is csak árnyékoldalai. — Többnyire, bár az érdemes követ ur nagy tanultságot és olvasottságot mutatott okainak előadásában: mégis, ha szükségesnek tartanám, ’s utána akarnék járni, egynéhány órai rövid idő alatt még egyszer annyi egyházi és világi tudósokat, szentirásbeli és conciliumi citatiókat lehetne előhozni az érdemes követ ur adatainak megczáfolására és az ellenkező vélemény támogatására- de mint­hogy az időben úgy is hátramaradtunk , és a’ főtisztelendő urak , — kiket azonban kérek , hogy illő rövid­séggel adják elő beszédeiket,—tudom, hogy e’ részben megfognak felelni, —én a’ közszempontokat továbbra mellőzve, nem európai, sem világi tekintetből megyek ki, — hanem csak egyedül magyar szempontból fogok szólni. — Mi lesz ezen dolognak jövendője? nem tudom; de ha a’papi jószág állapota változni fog, úgy változni fog hazánkban minden birtoknak , különösen a’ nemesinek eddigi törvényes helyeztetése és természete is; szoros összeköttetésben vannak ezek egymással; és már most is mutatja az idő , hogy némi részről a’ megtámadás nem csak a’ papi birtokot, de a’ nemesinek lényeges alkotmányos tulajdonait is tár­­gyazza; pedig az illyenekben legnehezebb az elkezdés, majdnem lehetetlen a’fentartóztatás. —Mi kifej­lődése lesz a1 világon ezen dolognak, különösen Magyarországon? azt a’jó Isten tudja; de — mint már sokszor mondtam , úgy most is előhozom — ne tessék a’ t. Iliinek rósz oldalról érteni, — én magamat — hogy a’ mostani kedvelt, divatos kifejezéssel éljek — sem vágtatva , sem fontolva haladónak nem tartom, és pedig annál inkább nem , mivel maguk ezen pártbeliek is bajosan vannak tisztában magukkal , hogy valódilag mit akarnak; de azon véleményben erősen élek, hogy addig a’ végit el nem vethetem, mig annak helyébe újat nem teszek;. és épen azért tartózkodom a' fenálló institutiókat gyengíteni, aláásni, gyanu­­sitgatni, mindaddig , mig hazám, nemzetem mostani körülményeit tekintve, meg nem vagyok győződve először: hogy a’ behozandó újság jobb a’ réginél, — másodszor: hogy annak kivitele lehető-e? ’S ezen szempontból menve ki , a’ kérdésben lévő papi jószágokra nézve bátran kimondom, — ámbár csak az ellen­kező részről előadottak következésében, mert a’ vitatkozást elmellőztetni a’ tanácskozás elején javasiám,— hogy fenálló törvényeink , a’ magyar jus publicum szerint, a’ papi jószág azon értelemben, mellyben azt érdemes Zólyom vármegye követe vette, nem statusjószág, és annak a’ papságtól! elvétele, más czélra fordítása , mig e’ részbeni törvényeink állanak , törvénytelen és igazságtalan volna ; sőt hogy ezen törvény megváltoztatását is, csak most kifejtett elveim szerint, a1 szükség nem kívánja, a’ vallás, jól felfogott status java, és az igazság érzete pedig tiltja. — Ezt hazai köz-szempontból.—Már most azon törvények közül, mellyeket az előttem szóló követ ur a’ papi birtok ellen felhozott, némellyeken keresztülmegyek. — En a' követ ur által felhozott, és — engedelmével legyen mondva—többnyire félremagyarázott egynéhány törvények ellenében százat meg százat hozhatnék elő annak megmutatására , hogy a’ papi birtok szintolly adományos birtok, mint akárki másé, — lettek légyen azok akár ő felségének adományozása által, akár magányosoktól adva , — akár maguk a’ papok által szerezve, a’ meddig az amortisationalis törvény őket jószágok szerzésétől einem tiltotta. — A’ római catholicus papság jószágai, különösen a’ római catholica anyaszentegyháznak terjesztésére, íentartására, az isteni szolgálat díszére és a’ papság ülendő kitar­tására adattak, épen azon donationalis joggal, mellyen magyar hazánkban minden birtok eredetileg alapszik; ez mindnyájunk előtt tudva van , — és számtalan törvényekben és diplomákban sokkal világosabban áll, mintsem azt hosszasan mutogatni szükséges volna. Legyenek meggyőződve a’ t. HR, hogy a’ papi jószá­gokat törvény szerint elvenni nem lehet. (Szentkirályi Móricz: „Tehát törvény által fogjuk elvenni!") Ha törvénynyel veszszükel: már az más; de lehet-e a' törvényt igazságtalanság eszközéül használni? meg­hozná az a’ maga rósz gyümölcsét; akkor — tessék megengedni! — az egész világ példája ’s tapasztalása szerint ezen jószág elvesztésének útja másokra is át fog menni, kiktől a’jószágokat elvenni nem kívánják a’ t. RR. — Ezt a’ legközelebbi és régibb idők története mutatja, — kivált a’ mostani időpontban; mert a reformatio idejében egészen más volt a’ tendentia a’ papi jószágok elvételében, — akkor az egyházi ja\ak secularizatiója — legal ál)!» külsőleg, mutatólag — vallási szempontból történt, és a vágy a papi jószágokon túl nem terjedett; most pedig politicus szempontból történik, és nem annyira a vallást, mint távol légyen, hogy még most nálunk értsem—közönségesen a’ vagyont, a' tulajdont érdekli további végső kifejlődé­sében. — Ezt a’ közbeszólásra felelve, — már most, mi a’ dolgot közelebbről illeti: az előttem szóló ér demes követ ur a’ többek között azt monda, hogy a’ papi jószágok természete nem ollyan , mint más jó szagoké; mert a1 magányos személy szabadon rendelkezhetik jószága felett, de a pap nem, s a papi jásza gok nincsenek egyes személynek adva, hanem az anyaszentegyháznak. Ez mind úgy van, csak a követkéz tetős nem áll; de épen ezért természetes , hogy nem ideiglenes papi birtokosé lévén a jószág, nem adnatja el; mert csak kezére van hizva, mint bármelly fideicommissum: de azért az adomány épen oilman r mint akármellyikünk jószágának adománya; sőt némi tekintetben még erősebb; mert semmi esetre 4 CXCIX. ülés naplója Augustus 17-én 1844. j -

Next

/
Oldalképek
Tartalom