1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 103. ülés

fill, ülés naplója. Februarius Ifi-án 1844.

árosok ci dminatiónak olly fok óra , mint a’számadások megtekintésében ; mert ha a’ megyék állapotát megtekintjük, fogjuk látni, hogy nem egy-két év folytánál, hanem számtalanszor, számos évek óta felterjesztetnek és legnagyobb renddel a" számadások , de azokat nem vizsgálja meg a’ helytartótanács; sót többet állítok: hogyha a' számadónak külön érdekében áll a’ számadásoknak meg nem vizsgálása, jót állok érte, hogy olly rendkívüli porfelleg fogja fedni azon számadási actákat, mint hajdan bizonyos Flórián szolga alatt lepte az aetákat a‘ por. — Ezen tárgy az , melly a‘ polgárokat rendkívül és méltán nyugtalanítja ; mert a tapasztalás mutatja , hogy addig , mig a' megyék házi pénztáraik feletti kezeléseket pontos renddel nem vitték, mrg szomorú példák által nem okultak, miszerint pénzbeli pazarlások és elidegenítések ne történjenek, addig — lehet mondani , hogy az ,.ibant, qua poterant“ uralkodott (nevetés); de mióta mind ezek iránt biztosítékot a' cautio adásában kerestek , — azóta a számadások is rendesebben kezeltetnek, és a' pénzbeli károsítások nem olly sűrítek, mint eddig voltak: azonban ha biztosítékot kíván a' közönség az eltenrésztö!, ki a’ cautionalist adja, — viszont a’ számadótiszt, ki hivatalát becsületesen viseli, szinte az igazságnál fogva kívánhatja: hogy számadása megtétele után ezen lebilincselt állapot alól minél előbb kiszabaduljon; tudjuk ugyanis, t. RR! hogy a’ megyékben nem csak a’ pénztárnok, hanem még annak neje is a’ pénztárnak biztosítékául aláírja a’ cautiót, melly be is tábláztátik. Ha már az olly pénztárnok, ki hivataláról lelép , számadásait elkészíti, de le nem jönek hoszas idő alatt, az illy szegény számadónak minden vagyonbeli állapotja le van bilincselve, hitele levegőben áll, és függőben tartatik; — kérdem: igazságos-e az, hogy az ill} embernek egész vagyona csak azért, mert a' helytartótanácsnál felállított szakosztály kötelességének eleget nem tesz, mert az elnökök nem igen ügyelnek arra, hogy illy tárgy, mell} a nagy urak nimbusát nem igen neveli, és melly által elmellőztetnének az úrbéri perek, mellyek érdeküket jobban elfoglal ják , mintsem gondolnának azon száraz számadásokkal, mellyek a' „Sch\veizerei“-hoz úgysem tartoznak, — és igy azoknak felvételét sem szorgalmazzák („Igaz!“), azon szegény számadótisztnek állása pedig több éveken keresztül nem csak bizonytalan marad, de halandó lévén , özvegyének és hátramaradt gyermekeinek nyakára akkor tétetnek a' nehézségek , midőn a’ számadótiszt már a1 sírba szállíttatott, — midőn a' tett nehézségeket többé feloldani nem képes, miből azután sokszor a’ családoknak megromlása következik? — Nekünk tehát kötelességünk, miután ezen hivatalok, ha tisztán és egyszerűen kezeltetnek, nem nagy hasznot hajtanak, — és inkább rajok illik a’ „czifra nyomorúság“ nevezet, mint akármi másra, rajta kell tehát lenni, hogy ezen hivatalokat a’ szembetűnő kártól óvjuk meg. — Es ha ezen dolog igy áll, és megengedjük, miszerint a’ helytartótanácsra azért, hogy egy év lefolyása alatt tartozzék megvizsgálni a‘ pénztárnokok számadásait, kár semmikép sem következhetik, — minek folytában, ha valahol, bizonyára itt kívánok sanctiót tenni; mert az, mit Esztergom követe mondott: „salvo errore calculi“, nem elég; hanem azt kívánom , mit Arad megye tisztelt követe kijelentett: miszerint ha azon megrendelt idő alatt a‘ helytartótanács megvizsgálva nem küldi le a’ számadásokat, ha a’ számadásokban később hiány vagy kár sülne ki, a' számadótiszt többé nem, — hanem a" helytartótanács vállalja el az evictiót. — Ez természetes is, és ha ez nem fog történni, ugyan mikint fog a‘ dolog állani? igy t. i., ha számadó voltam, és kezelésemet nem legtisztábban űztem, nem sokba fog kerülni kieszközölni, hogy egy év alatt ne vizsgáltassanak meg a számadások , és ekkor a" kármentesítés nem illetvén engemet, nyugodt lehetek az elköltött pénz iránt. Es igy a’ helytartótanácsot és különösen annak elnökeit szeretném felelősökké tenni, miszerint ha a’ számadásokat egy év alatt le nem küldik , és később nehézség ütné ki magát, a' helytartótanács tartozzék a pénztárakat kármentesíteni.

Elnök: így nem maradhat; mert ez ollyforma volna, mint ha a’ törvényszékeknek bizonyos határidőt adnánk arra, hogy a’ criminalis perekben ítéljenek, de ha nem ítélnek, fusson el a’ gyilkos. — Gondolkozzunk tehát, t. KK. és RR! valamelly módról, melly által ezt orvosolni lehessen. Mi azt illeti, hogy az úrbéri perek gyorsabban vétetnek fel a' helytartótanácsnál: ezt megengedem ; de ezzel köteles is a’ helytartótanács; mert e’ tekintetben a’ törvények határidőt szabtak. Mi azt illeti , hogy a' számadások sokáig maradnak a: helytartótanácsnál: azt szinte nem tagadom; de erre ismét csak azzal felelek : „Iliacos intra muros peccatur, et extra.“ — A’ t. KK. és RR. mindig a’ dolognak csak egy oldalát veszik; de ennek másik oldala is van, — fel kell venni azt is; mert ha a' számadások későn jönnek a' helytartótanácshoz: természetes , hogy ismét későbben tétethetnek reájuk reflexiók. Meggyőződésein szerint egy törvényes erős kormány nélkül az administratio jól nem mehet; de szükséges , hogy midőn ez rendelkezik, mindenütt engedelmességet is találjon, — különben minden törvényünk „literae scriptae manent.“ — E’ tekintetben úgy fartőin: egy év minden esetre kevés, ha csak az exactoratust számtalan emberekből újonnan összealakítani nem akarjuk , -— ők nem fogják győzni az egész országból oda jövő számadások megvizsgálását; és igy három évet kívánnék e’ részben határidőül szabatni. Továbbá, ha a' t. KK. és RR. a helytartótanácsot felelőssé kívánják tenni, azt megtehetik; én ugyan — ha nem csalatkozom — úgy hiszem, hogy a’ büntetőtörvénykönyvben egy általános rendelkezés van minden tisztviselőkről, kik kötelességeiket nem teljesítik, és külön büntetés van szabva olly tisztviselőkre, kik épen a’ számadások tárgyalásában hanyagok. Szepes megye tisztelt követe is dolgozott a’ büntetőtörvénykönyv kidolgozására kiküldött választmányban; ő fog tudni e' részben felvilágosítást adni, valamint Zarka János itélömester ur is, ki szinte részt vett a munkálat szerkezetében. (Zarka János itélömester: „Igenis van erről rendelkezés a’ büntetőtörvénykönyvben.")

.— Már tehát e1 tekintetben elég volna téve a’ t. KK. és RR. kívánságának, és nem kellene egyebet tenni,