1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
I Kir. városok Kézsmárk város követe Engelmayer Antal: A’ kisgyüléseket azon institutiók sorába helyezem, mellyeket a’ megyéktől a’ városokra altalruházni egyaltalaban nem lehet; mert t. RR! több ágai a’ közigazgatásnak léteznek a’ városokban, mellyek a’ megyékben tökéletesen hiányzanak ; illyen p. o. a’ kisebb királyi haszonvételeknek, a’ falusi birtoknak kezelése, illyen az egész gazdasági ág, — és épen ezek, valamint más hasonlók, szükségképen megkívánják, hogy a' kisgyiilések, nem minden hónapban , hanem minden második nap szükségképen megtartassanak; — már kérem a’ t. RRet: hogyan lehet a’polgárságtól, mellynek feladata a’ inűipar, mesterségek, kereskedésnek iizése, — hogyan lehet a’polgárságtól, mellynek nagy része mindennapi keresménye után tartja fen magát ’s családját, megkívánni, hogy — a’ számos, alább következendő választmányokat nem is említve — a’ kis gyűlésekben minden második nap részt vegyen? — Bizonyára t. RR! ha találtatnának is némelly olly egyének, kik azon terheket magokra vállalandják , minden esetre rendes eljárásra számot tartani nem igen lehet, ’s előbb-utóbb minden esetre bekövetkezendik az , hogy a’ polgármester — a’ polgárok meg-nem-jelenése miatt — nem leend képes gyűlést tartatni; a’ mi már magában is a’ városnak sokszor kárára lehetne; vagy szükség esetében kénytelen leend tanácsnoktársával végzést hozni, mik után a’ város nem 12, — mint jelenleg, — hanem két egyén által kormányoztatok ; a’ mi a’ városok elrendezése ideájával semmiképen össze nem fér. — Alázatos nézetem tehát oda járul, miszerint a’ városokban egy állandó igazgatói testületnek kell lennie, melly testület a’ törvény és szabályok által meghatározott korlátok között müködendik , mellynek tagjai egyszersmind a’ képviselő testületből időről időre megválasztandók lehetnek, de mellynek minden esetre állandónak és felelősnek kell lennie; mert csak illy tanács mellett vélem a’ városi igazgatásnak rendes folyamát eszközölhetönek, csak igy hiszem elháritandónak azt, hogy azon kevés kéz is, melly Magyarországban a’ műipart űzi, nem fog munkájától elvonva a’politica mezejére vezettetni, a'mi a’polgárságnak tulajdonképen sem vágya , sem kizáró feladata nem lehet. Győr város követe Zánthö Mihály: Küldőim a’kisgyülést megtartani kívánják; de ha a’körülmény úgy hozná magával, óhajtják, hogy tanácsülés is legyen. Olvastatnak a 258. 259. és 260. §-ok, mellyekre nézve észrevétel nem volt. Olvastatni a’ 261. §. Somogy megye követe Tallián János: Küldőim meghagyásából kívánom megemlíteni, hogy ezen §-ban felállított kisgyüléseknek tettei a’ közgyűlésnek jelentessenek be. Olvastatik a’ 262. §, mellyre nézve észrevétel nem volt. Olvastatik a’ 263. §. Nagyszombat város követe Paulovics János: Küldőim az ezen §-ban foglalt képviselők számát meghatároztatni kívánják. Somogy megye követe Tallián János: Ezen §-ban az fordul elő, mit Nagyszombat városa követe előadott, hogy t. i. itt és a’ t., p. o. közoktatási, árvákra ügyelő ’stb. osztályokban a’ részvevő képviselők száma nincs meghatározva , hanem csak a’ hivatalnokoké : ennélfogva kívánom , hogy a’ képviselők száma is minden osztályokban meghatároztassék. Olvastatnak a’ 264. 265. 266. 267. 268. és 269. §-ok, mellyekre észrevétel nem volt. Olvastatik a' 270. §. Elnök: Ezen szóra: „felügyelés“ van észrevételem. Én szemem előtt tartom azt, hogy a’szabad kir. városok királyi peculiumok , koronajószágok , ’s azért azon viszonyt, melly a’városok és ő felsége között alkotmányunk értelmében különösen a’ vagyonra nézve létezik , megszorítani, ’s a’ városokat igy oldalaslag ö felsége feliigyelése alól a’ javak tekintetében kivenni nem lehet. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Itt nem az érték elidegenítéséről és jövedelem hovaforditásáról , hanem azon magányjószágokról van szó, mellyeket a’városbir; ’s hogy micsoda czimmel bírja ezeket, és ha irántok perrel megtámadtatik, e’per mikint vezettessék? ez nem lehet tárgya a’felsőbbi feliigyelésnek; mert azon jogokat, mellyek ősiségi viszonyaink közt olly igen bonyolultak lehetnek , nem lehet köztanácskozás tárgyává tenni , ’s illy esetben a’ felügyelés káros lehetne a’ városra nézve, így van ez nem csak a’ városoknál, hanem más nagyobb közönségeknél is, mellyek magánybirtokot bírnak. Ezen 270. § nem a’ jószág hovaforditásáróli és elidegenitésérőli rendelkezési szabadságot foglalja magában, hanem csak azt, hogy a’ város magánytulajdonosi jogainak feliigyelésével megbízott választmány szerkezete 's eljárása a’ közgyűléstől függjön. Elnök: Épen ezen tekintetből az illyen jószágokra ’s magánytulajdonokra ő felségének feliigyelése a' dolog természetéből foly. — Ha a’ t. RR. magok is azon véleményben vannak, hogy azon vagyonokat felsőbb felügyelés nélkül elidegeníteni nem lehet: természetesnek látom, hogy hasonlókép törvényes rendelkezést a’ felügyelésre nézve csak ö felsége megegyezésével lehet tenni; mert különben ezen rendelkezési jog azon jószágoknak vagy elidegenítésére, vagy természetük megváltoztatására vezetne; a'kinek ugyanis felügyelésre joga van , annak az elidegenítésre ’s azon jószágnak netalán perbeli viszonyok tekintetébőli átváltoztatására is jogának kell lenni. Én tehát ez által ő felségének azon feliigyelési jogát, mellyet alkotmányos tekintetben a’ t. UH. meghagytak , itt megtagadva látom. Esztergom megye követe Kruplanicz Simon: Küldőim az elrendezés eszközlésével a’ kir. városi felügyelést a’ helytartóságra akarják hízni; de a’ közrend és a’ polgárok nyugalma és békesége tekinteté-2 Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844.
