1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 127. ülés
338 CXXYII. ülés naplója. Martius 21-én 184Y. Törvényja-egyéb közjogokban, mellyek részint a’ birtokkal járnak , vagy a’ birtokos lakosok által csak egyedül gya^'kerüiet3' Soroltathatnak , — egyáltalában nem részesülhet; és ha a’ KK és RR a’ közjogok gyakorlatát ezen értebeiszerkezeie jeni|jen veszik , akkor ezen §-ban ki kell mondani világosan , hogy a’ tanácstól az ekképen lakhatási iust gyűlési sza-nyert egyén a’ személyes jogok gyakorlatában részesülhet; de a’ „közjogok“ kifejezést illy általánossá0-vazätjogä ** o iránt. ban egyáltalában használni nem merem ; és ekképen kívánom ezen §-t változtatni, t. i. a’ „k ö z j o g o k“ helyett „személyes jogok“ tétessenek. Szabolcs megye követe Erős Lajos: Világos utasításomnál fogva pártolom a’ Hajdú kerület követének előadását, hogy a’ közjogokban csak a’ birtokosok részesüljenek ; ’s természetesnek tartom ezt; mert a’ későbbi pontokban meg van állapítva , hogy fejadótól a’ Hajdú kerület lakosai mentek; már pedig a' ki semmi adót nem fizet, 's kinek semmi birtoka nincs,hogy fog részesülni a’ közjogokban? — de azon előadását nem pártolhatom , hogy a- letelepedés a’ város önkényétől függesztessék fel; mert annak sem lehet több joga, minta' földesurnak; márpedig egy földesur sem tilthatja meg, ha valaki letelepedni akar; ’s ennélfogva a’ szerkezetet különben meghagynám, — hanem említett részét oda módosítanám : hogy a’ közjogokban csak birtokosok részesüljenek. Bihar megye követe Beöthy Ödön: En ezen §-ból azon következéseket, miket a’jász-kún követ ur előadott, kihúzni nem tudom ; én megkülönböztetem a' közjogokat a’ közös haszonvételektől; nem következik, hogy az , ki közjogokat gyakorol, már egyszersmind a’ közös haszonvételekben is részt vegyen. Vegyük a’ dolgot úgy, a’ mint van , p. o. egy közbirtokosságban , hol az arányosítás meg nem kezdetett, ’s hol a’ legelők elkülönözve nincsenek, — ha én egy úrbéri telket veszek, és az azután járandó haszonvételt, melly az előbbeni birtokos sajáta volt: egyebet nem teszek, mint folytatom az előbbi birtokos jogát ; ha én Jászberényben egy házat veszek, mellyel semmi külső haszonvételek összekötve nincsenek, a’ közjogok gyakorlatától engemet, mint megtelepedett lakost, megfosztani nem lehet; azonban nem szükség , hogy azért a' közös haszonvételekben is részt adjanak; §-ban emlittetik , a' közös haszonvételtől nagyon különbözik, nélkül is. Ezen „közjog“ nevezet alatt vélekedésem szerint a' alatt csak azt értem, mi személyes dolog, p. o. a’ biróválasztás , közös terhekbeni részvétel, — ezek személyes dolgok ; de a’ közös haszonvétel ollyan, melly másnak megszorításával történik, — a’ mi lényeges különbség. Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: Ha a’ „közjogok“ helyett oda teszszük „személyes jogok“: akkor egy értelemben leszek Bihar vármegye követével; de ha ezen „közjog“ kifejezés itt marad, — akkor ez által azt fogják érthetni, hogy az illyen megtelepedett embernek joga van mindenből részt huzni; ha erre alkalmat adni nem akarunk, és csak személyes jogokat értünk a’ közjogok által, — magyarázzuk meg tisztán, ’s tegyük ki nyilván, hogy: „csak személyes jog“-ban részesülhet, miilyen p. o. a’ biróválasztás ; mert különben a’ bizonytalan kifejezés tágas magyarázatra adhat alkalmat, ’s egyik egy-, azt kívánom, hogy a' „közjog“ helyett „személyes s én úgy vélem , hogy a’ közjog, melly e’ és közjogban lehet részesülni haszonvétel közös haszonvétel nem értetik; a’ közjog ennélfogva másik másfélekép fogja magyarázni: jog“ tétessék. Elnök: Ez a’ legérdekesebb kérdés az egész munkálat folytán, — mindennek ez az alapja. Valljuk meg az igazat, itt egészen egyforma törvényt és szempontot a’ városokra és a' kerületekre nézve venni nem lehet, — hacsak mindent egészen egyenlősitni nem akarunk, — ez pedig nem czélja a" t. llRnek. — Hogy ez iránti nézeteimet kellőképen kimagyarázhassam, 's oda jussak okoskodásommal, hová akarok: kénytelen vagyok egy kicsit nagyobb karimát vetni a' dolognak. — A’ városok érdeke egészen más, mint a’ kerületeké, — ott az ipart, kereskedést’s mesterséget kell előmozdítani, és a’városi polgároknak abban áll feladása , ’s nem kívántatik, hogy fekvő birtokuk legyen; sőt sok tekintetben némelly város életének a’ fekvő birtok halála; ott nagyobb tekintettel kell lenni a’ mesterségre, kereskedésre ’s értelmességre; — de a’ kerületek helyzete egészen más , ezeket nem lehet úgy tekinteni, mint a' városi közönségeket; és ha valahol van falusi földművelő közönség, mindenek felett a' kerületek azok, ’s a’ dolog természeténél fogva az ö létöknek és kifejlödésöknek alapja a'földművelés. Mi már a’polgári jogok gyakorlatát illeti: természetes, hogy a’ városokban főképen az ipart és kereskedést, a’ kerületekben pedig a’ földet kell képviseltetni, ’s itt igen bajos mást activ polgárrá tenni, ’s polgári jogok gyakorlatára felhatalmazni, mint olylyant, a' ki birtokos; a’ Hajdú kerület követe is ezt kívánja. Mit a’jász-kún követ ur mondott, az tovább megy, mint a' mit a’ hajdú követ ur kíván ; ő a’ birhatási kérdést is elöhozá. Én a' hajdú követ ur beszédéből nem azt vettem észre, mintha a’ Hajdú kerület azt kívánta volna, hogy ott más embernek ne lehessen vagyont szerezni, csak annak, ki hajdú maradéka ; hanem azt akarta a’ követ ur, hogy a' ki polgári joggal felruházott lakos akar lenni, az valódi birtokos is legyen; ezen kívánsága pedig igazságos és természetes; mert a’ kerületekben a’ földművelés a’ főtekintet. Nem azt kívánta továbbá a’ követ ur, hogy az idegenek kizárassanak az ott-lakásból, — hanem csak azt, hogy a" városi hatóság tudtával történjék a letelepedés, — azért t. i., hogy minden csőcselék ember össze ne jöhessen a' Hajdú kerületbe; mert az illy szabad községekbe más urbarialis helyekből szívesen húzódnak az emberek, s ez által a’ Hajdú kerület sok rósz ember tanyájává lenne. Ezt is igazságosnak találom , ’s ajánlom a’ t. RRnek. Borsod megye követe Palóczy László: Azon indokokat szándékoztam elmondani, mellyeket elnök ő nagyméltósága már elmondott: hogy t. i. ezen § a’ kir. városi szerkezetből van átvéve; én is azt tartom,
