1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
20 Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. Kir városok nézetem szerint ezekre nézve elkerülhetetlen szükséges is, hogy ott megjelenjenek ; mert választási jogsai bírván, maguknak máskint egyéni ismereteket nem szerezhetnének. Olvastatnak a’ 311. 312. 313. 314. és 315. §-ok, mellyekre nézve semmi észrevétel nem volt. Olvastatik a’ 316. §. JSyitra megye követe Batthyányi Ferdinánd: Ezen szakaszhoz nem volna felesleges kevesebb számot tenni az itélethozás érvényességére annál, mi a’ szerkezetben van kitéve: hogy t. i. a1 6 helyett 3, és 12 helyett pedig 7 közbiró tétetnék. Pest város követe Koller Ferencz: Az én küldőim azt óhajtják, mikép a’ közbiró egyszersmind előadó ne legyen , hanem mindenkor csak a’ jegyző. Elnök : A’mit Nyitra megyének érdemes követe mondott, abban sok fekszik ; mert most is vannak törvényszékek , mellyekben annyi biró nem kívántatik ; már nem tudom, a’ t. KK. és RR. hogy értik ezen szerkezetet? ollyan város van nem egy, a’ hol nem lesz több senator, mint 6 , vagy legfelebb 12: ha tehát nem lesznek elegen, hogy foghatnak összeülni? e’tekintetben tehát szükségesnek tartom — egy minimumot meghatározni. A’ hétszemélyes táblánál 11, a’ kir. táblánál 9, a’ váltószéken 3 szükséges a’ bíráskodás teljességére. — Másodszor: a'mit Pest követe mondott, az is tekintetreméltó : hogy t. i. azon tanácsos urak törvénytudók legyenek,és a’ legértelmesebb emberek választassanak: mind a’ mellett azonban a’ ki jó biró, nem következik, hogy jó előadó is legyen ; méltóztassék megengedni! „előadni“ — ez az embernek megszokott mestersége. Tessék figyelemmel lenni arra, hogy a’ városokban máskép megy , mint a’ vármegyéknél, -— a‘ hol minden hivatalra 10—15 alkalmas ember is van. — Hagyjuk ki tehát, hogy minden biró egyszersmind előadó is lehet; ezt vagy különösen megválasztott bírákra, vagy a' jegyzőre kell bízni, — ha a' városok szükségesnek látják , ha a' tudományosság annyira kifejlődött nálok , hogy minden tanácsos előadó is lehet: mégis szabályt hoznak reá, — ez a’ törvény azért nem fogja a’ dolgot lehetetlenné tenni. 1-ör: ki kellene tehát tenni, hogy hány biró kell legalább az itélethozás érvényességére? 2-or: kimaradna az , hogy minden közbiró egyszersmind előadó is legyen; mert egy ügyetlen előadó igen hátrálhatja a’ dolgot. Pest megye követe Szentkirályi Móricz Pest városa követe kíván; mert itt az van , hogy legalább hat, En azt vélem, hogy ezen 316. §-ban épen az van, mit egfelebb 12 lehet a' közbiró. — Tizenkettőnél több azért nem lehet, mert e’ számnak is kell valainelly határt vetni. — Méltóztassék nagyméltóságod megengedni! a" közbirák a’ tanácsosoktól egészen különböző törvénytudó egyének lesznek, ’s csak azért mondók róluk, hogy tanácsosi ranggal birnak, mert ha tanácsosok nem lennének, a’ tárnokszékre nem mehetnének; mert ezekből szoktak a’ tárnokszékre birák hivatni. — Egyébiránt a’ köv. 317. §-ban közigazgatástól semmi más köznyilván ki van mondva: „hogy a’ bíráskodás minden városban a’ egészen elválasztandó, ’s a’ birák a’ törvényszékeken kívül igazgatási ügyekben részt nem vehetnek.“ Elnök: Nem tudom, a’városi követ urak jobban fogják tudni: hogy némelly városokban hat ollyan ember, ki alkalmas legyen a’ bíráskodásra, fog-e találkozni? ez a’ fődolog; ha találtatnak, akkor a’ dolog elintéztetik; de ha nem fog több összekerülni, mint három vagy öt, akkor a’ dolog megakad. — Ha fel— veszszük a’ váltótörvényszéket: ott 3 biró elég az itélethozásra; pedig ott nagy dolgok fordulnak elő. Én úgy vélem , hogy az elnökkel együtt elég lenne 4 tag, és az kimaradhatna a’ szerkezetből: hogy a’ közbirák egyszersmind előadók is legyenek. Körmöcz város követe Freyseysen János: A’ 316. és 317. §§ intézkedését utasításomnál fogva el nem fogadhatom; mert kisebb városokban kevesebb is lévén a’perek száma, nincs elegendő ok, hogy a' közbirák a’ tanácsnokoktól, kik úgyis többnyire törvénytudók, elkülönittessenek , és a" városi pénztárak még több tisztek fizetésével terheltessenek , — midőn a’ czélt elérhetni, ha a’ perek és közigazgatási ügyek különös ülésekben tárgyaltatni nem fognak. Egyébiránt ahhoz sem járulhatok, hogy a" közbirák rendszerint előadók is legyenek; mi nagyobb jártasságot feltételez a’ törvénykezésben. Beszterczebánya város követe Szumrák János: Ezen §-ban rendeltetik: hogy a' bíráskodás a közigazgatástól minden városban egészen elválasztva legyen, és a’ birák a törvényszékeken kívül semmi más közigazgatási ügyekben részt ne vehessenek. — Ámbár a’ nagyobb és gazdagabb városokban, ezen rendeletnek végrehajtása talán könnyen költségek szaporításával történhetik: de a kis városokban szörnyű nagy akadályokra fog akadni; mert kis városokban, hol úgyis a’ közjövedelmek igen kicsinyek, a’ polgároknak nagy terhe nélkül, sem a’ most divatozó tisztviselőknek fizetését felemelni és jobbítani, sem a tisztviselők számát szaporítani nem lehet; egyszersmind pedig a’közbiráknak , ha a' közigazgatásból kirekesztve lesznek , többnyire rendes dolgaik igen csekély számmal lesznek. Az én vélekedésem tehát oda megy: hogy kis városokban csak a’ bíráskodási üléseket a’ közigazgatási ülésektől, — nem pedig a közbirákat a’ közigazgatástól elválasztani, vagy pedig ezt a‘ dolgot a’ helybeli szabályokra utasítani kellene.— A’ mi pedig a’ számadásoknak előleges megbirálását illeti: épen ezt a’ tárgyat a törvényszékekre bízni annál kevesbbé lehet, mert ők, mint rendes birák, úgyis a" számadási perekben ítélni kötelesek , — tehát kétszer egy ügy iránt nem bíráskodhatnak. Kőszeg város követe ISagy Károly: Utasításom a’ 117. §-ra azt tartja, hogy a bíráskodás és a bírói osztályzat minden sz. kir. városban a’ közigazgatási tárgyaktól igenis külünöztessék el; minthogy
