1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
iS Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. Kir városokkal hozván a' kolostor szellemét, azt átültették; (le észrevették már a1 protestánsok a'kolostori szellem kártékony hatását, ’s már is nagy részben kiküszöböltek azt iskoláikból. — Azt mondta a’ főtisztelendő ur, hogy a' protestáns iskolai intézetekkel nem elégszik meg; de higye el, ámbár ott is sok javítani-való van, hogy azokban a' gyermekeknek nevelése mindig czélirányosabban tétetett, mint ott, hol a’ catholicus papok az iskolakormányzók; azért József császár el is mozdította őket az iskoláktól, s mindjárt jól ment a’ nevelés dolga ; mert midőn József császár alatt tanulásra a' normalis iskolákban összeültettek bennünket, minden vallásbeli különbség nélkül együtt voltunk , együtt tanultunk, együtt játszottunk, ’s egymást mint testvérek szerettük; ezen intézet igen szép volt, és ha megmaradt volna, most aligha ismernénk Magyar.prszágra ; azon intézetben azt sem tudtuk, hogy egyik vagy másik mi vallásban van? — hanem egyformán szerettük egymást, ’s mikor József halála következtében el kellett hagyni a’ normalis iskolát, ’s közülünk kitkit megint a' maga külön iskolájába vontak vissza, sírással váltunk el egymástól. —Én mint régi tisztelőjük és barátjok egy j ó tanácsot adnék a" főtisztelendő uraknak: méltóztassanak régi elveiktől elállani, és alkalmaztassák magokat az idő szelleméhez; mert a’ világot a’ papi jártató pántlikákon többé sétáltatni nem lehet; simuljanak jobban a világhoz , — úgy még jó darabig megmaradhatnak; de ha semmit sem engednek, ’s mindig csalt vissza akarják rántani az időt régi állapotjára, — előre megmondom, hogy abból semmi sem lesz , 's a’ római catholicus szent hit megmarad, ’s boldogítani ’s fényleni fog mindörökké, de a' papi hierarchia leszáll, bizonyosan leszáll — már is megnyílt sírjába. Veszprémi káptalan követe Bezerédtj Miklós: Visszatorláskép mondatott: Mátyás ellensége vala a' clerusnak, mert Vitéz esztergomi érseket bezáratta. Többet mondok : haragjában egy másik püspökre még kezét is tette; azonban tudni illik és kell, miért nehezteltek hajdan a’ királyok a' püspökökre? — A’ királyi esküben — gyakori megszegések miatt — a’ nemzet garantiát nem találván a' constitutio megtartására , ez érdemben a' püspököktől kívánt kezességet, azaz ezeknek kelle jót állani, hogy a'fejedelem adott szavát megtartandja , — igy lön : hogy még az Aurea Bullát is két püspök irta alá mint kezes : midőn tehát az illy Féle jótállást magukra vállalt főpapok az esküjükről nem ritkán megfelejtkezett királyokat megintették, ezeknek haragja felgerjedt ellenük; különben Mátyás általában véve a' clerus jogait becsben tartotta , sőt a’ római pápához segítségért nem egyszer jó sikerrel folyamodott. — Nyomadékul emlittetett azon elkopott puszta vád , mintha a’ clerusnak kellene beszámlálni a mohácsi veszedelmet. A mohácsi szerencsétlenségnek több okait más alkalommal már előadván, ez úttal azokhoz csak egyetlenegyet adok, t. i. azt, hogy a" Lajos király udvarában volt protestánsok valának indirecte okai a' mohácsi vésznek; tudjuk ugyanis az ismeretes rákosi és hatvani országgyűlések irataiból, mikép az akkori nemesség még a haza védelméről sem akara mindaddig kellőkép tanácskozni , annál inkább sikeresen intézkedni, mig a’ király udvarából a németeket (kik alatt a' protestánsok értetnek) ki nem hajtja. Innét a’ nemesség idegensége ’s a’ király zászlójának nemkövetése ! — Protestáns atyánkfiái még jó szerivel be sem jöttek hazánkba, 's már is indirecte illy szerencsétlenségnek voltak okai. — Ezek után ismételve kérem a t. KKat és RRet: a' városi iskolák felügyeléséből ne zárják ki az egyháziakat; mert ezek hirdetik azon religiót, mellynek tanjain a' világi hatalomnak 's polgári törvényeknek minden ereje alapszik. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Méltóztassék megengedni a' veszprémi káptalan követe, hogy arra nézve , mit mondani tetszik, röviden feleljek: t. i. hogy Mátyás király miért haragudott a' papokra ? — Ha jól értettem , azt mondta , hogy azért haragudott, mert a’ királyok nem szerették az esküt megtartani, és a’ püspökök erre figyelmeztették. Én a' históriában ellenkezőt találok: hogy t. i. gyakrabban történt, hogy a’ papok nem tartották meg az esküt, mint a’ királyok; hányszor absolválták ők a királyokat a’ hűség esküje alól, és mi lett a’ következése ? — az : hogy az egyes papok nemzeteket tettek hitszegükké, és mennyi pap lett illy utón hitszegővé mint causa causati! — Ki mondta Llászlónak, hogy az esküt, a’békekötést törje meg, mi ötét szerencsétlenné tette? elmondani szükségtelen; mert az ismeretes vers megtanít arra; de különben is azok a’ discussion kívül vannak ; s mellyik universitások jobbak, a catholicusokéi, vagy a protestánsokéi? — erről szó nincs, itt csak a népnevelésröl van szó, és ha áll az, mit egyik káptalani követ ur mondott, hogy ők felügyelői a' népiskoláknak, s nem csak tanítói, most már méltó szemrehányást lehet tenni a1 papoknak , hogy felügyelési joguknál fogva semmit sem tettek, mi kötelességük volt. Az ő felügyelési joguk csak annyira terjed, hogy iskolába eljárjanak, és ott tanítsák a eatechismust, s nem terjed oda, hogy az iskolák valódi szükségéről gondoskodjanak , hanem csak hogy vallást tanítsanak; és ha ők vallásos felügyelői voltak a' népiskoláknak , e jogukat úgy gyakorolták, hogy a rósz iskolák egyedül nekik tulajdoníthatók. Én a felügyelési tágasabb értelemben veszem; hogj ne csak arról gondoskodjanak , hogy csak az taníttassák , mi a’ lélek üdvösségére kívántatik, hanem a közéletre megkívántaié szükséges dolgok is; ebben a’ kiterjedésben pedig az egyház kötelességének eleget nem tett. — Itt a' városokról lévén szó , kívánom, hogy az iskolákra való feliigyelés a’ municipiumokra bizassék , melly által reményiem, hogy a’ czél jobban el lesz érve. Elnök: Tehát marad a’ szerkezet, mint van; és adja az Isten, hogy ezen hoszas viták oda Nézessenek, hogy a’ kiknek kezében van a" nevelés, vagy a kik arról rendelkezni fognak, a hiányokon segítsenek. Olvastatnak a‘ 283. 284. 285. 286. 287. 288. és 289. §-ok, mellyekre nézve észrevétel nem volt. Olvastatik a' 290. §. Soproni) város követe Érti János: A’számadásoknak megvizsgálása, mennyiben a'vizsgálat alatt
