1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 101. ülés

Cl. ülés naplója. Februarius 14-cn 1841. 13 Ságnak befolyása van , a’ városokban ki akarják azt a’ RR. rekeszteni. Azt hiszem, hogy olly elfogult senki Kir. város sincs köztünk , ki el ne ismerné , hogy a’megyei municipalitásnak sok hibája van; de főhibája az, hogyrendezese­­a’ clerusnak nagy befolyása van: következéskép lehetetlen feltennem, hogy ha erről meg vagyunk győ­ződve , itt a’ \ árosok uj szerkezetét és uj rendezetét e’ részben is a’ megyei municipiumokhoz akar­nék assimilálni. En a’ derűst a’ vallás oktatásából kirekcszteni nem akarom , mert azt hiszem , hogy a’ ki Istent nem fél, 's kinek nevelése valláson nem alapszik , az jó polgár nem lehet; de a’ vallás magas fo­galmát nem kell önérdekké alacsonyítani , ’s úgy kell vallást tanítani, mint azt az egyszerű eredeti szent irás 's nem az elmagyarázott szent irás tanítja; a’ vallást emberi czélokra használni ’s a’ vallás ürügye alatt hierarchiai hatalmát fentartani igyekezni nem kell. — Ezeknél fogva a’ szerkezetet, az 1. §-ban az 1791: 26 t. ez. említésének kivételével, egészen pártolom. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: A’ pozsonyi káptalan követének azon előadását, hogy minden szépnek és jónak, mi Magyarországban kifejlődött, a’ clerus által volt megtéve alapja, — szó nélkül nem hagyhatom , és arra azt vagyok bátor felelni, hogy ha ez úgy történt, mondhatom: csudál­­kozni kell rajta, hogy mind azok, mik legújabban kifejlődtek, a’ clerusban a' helyett, hogy segédkezekre találtak volna , ellenzőre találtak. Én ebből nem azt huzom ki, hogy a’ clerus vetette meg alapját mind annak, a’mi kifejlődött; hanem hogy a'mi kifejlődött, ő ellenében’s ellenére fejlődött ki; és ha ez igy van, azt kell hinnem , hogy a’ mit mondott, csak azért mondta, hogy nyoma legyen annak, inikint az egyháziak részéről e’ részben felszólalás történt. — Én azon előadást röviden és kereken úgy értem, hogy a’ magyar clerus igy okoskodik : „íme mi az iskolákat megalapítottuk , és mégis azon iskolában nem az fejlődött ki, a’mit mi akartunk kifejteni, hanem egészen más! — ez kérdésen kívül azért történt, mert a’felügyelési jogot, mellyet eddig mi bírtunk, elhanyagoltuk, és nem vigyáztunk fel úgy , mint kellett volna: jövendőre tehát jobban kell felvigyáznunk, ’s mélyebben kell beereszkednünk a’nevelés dolgába, mint eddig.“ — De mégis, mielőtt a’ clerus ezen okoskodását elfogadnék, meg kell vizsgálni, hogy valljon a’ nevelésre alapítványt lehet-e úgy tenni, hogy az alapító egyszersmind elhatározó, sőt egyedüli hata­lommal bírjon a' nevelési rendszer megállapításában? — Én azt hiszem, hogy az nem lehet; mert a’ ne­velésre tett általános alapítvány nem ollyan , mint egy bizonyos jutalomkérdésre tett privát alapítvány, hanem egyenesen az egész ország közjavát érdekli, és ha illy alapítványhoz olly feltétel köttetnék, hogy annak czélját ’s eszközeit is az alapitó határozza meg, úgy illyen alapítványt a’ status el nem fogadhatna, és az ollyat én, mint törvényhozó tagja ezen táblának, visszaadnám annak, ki azt csinálta; ’s megvallom, hogy a’ pozsonyi káptalani követ ur az által, hogy az alapítványokra hivatkozott, vagy igen sokat mondott ollyat, mit senki elfogadhatónak nem vél egy statusban, vagy nem mondott semmit, a’ mi bizonyítaná azt, hogy a’clerusnak nagyobb felügyelési jogot kellene adni, mint eddig volt. De úgy látszik, hogy a’követ ur azon felügyelési jogot akarja csak gyakorolni, mit eddig is bírt; ’s azon jog tulajdonkép nem is fel­ügyelési jog , hanem csak abban áll, hogy befolyása volt a’ papságnak az iskolákra, nem mint iskolák fölötti tisztviselőnek, hanem csak mint vallásoktatónak; ők maguk sem terjeszkedtek a’városi iskolákban többre, mint hogy a’ catechismust tanították, ’s az universitasban is mindig csak mint vallási tanítók jelen­tek meg, és sehol sem úgy, mint felügyelők ; ők a" felügyelésbe eddig sem folytak be, ’s most ha ezt kí­vánják, azon jogot, mellyet bírtak, nem megtartani, hanem kiterjeszteni kívánják. — Hogy ez most is igy van, azon statisticus adat bizonyítja, t. i. hogy Pesten van 8 iskola, hol semmi befolyással nincsen a’ clerus , hanem van a’ pesti népiskolának saját directora , kinek fizetése van , ’s van egy választmány-for­mában felállított testület, inelly az oktatásra felvigyáz, t. i. hogy elegendő tanítók legyenek, és az oktatás kellőkép eszközöltessék a’tanítók által: ez bizonyítja tehát azt, hogy a’ kormány a’ közvetlen felügyelési a’ municipiumok által gyakorolja. Pest városára nézve több iskolákban gyakorolja a’ felvigyázást és több privát intézetekben is a’ polgármester és annak adjunctusai, kik az iskolai dolgokkal foglalkoznak; az re­ferál a’ helytartótanácsnak is periodice az iskolák állapotjáról. Ez eddig is úgy volt, ’s nem is lehetett más­kép ; mert azon iskolák a’ községeknek és városoknak iskolái, és hogy azok felett közvetlen felügyelést a’ kormány vigyen, az lehetetlen, ’s azért a’ gyakorlat is mutatja azon elvet, hogy a’ kormány a’ törvény­­hatóságok által gyakorolja az iskolákbani felügyelést; itt csak az jő az eddigi szokáshoz, hogy a’ városi sajátságos szerkezet által , melly nekik adva van, ezen feliigyelés még köz-discussio tárgya is lesz, mi által a’ felügyelés jobb leend. — A’ mostani gyakorlatban is azt látom , hogy az egyházi rend korántsem mint felügyelő , hanem mint oktató foly he az iskolák dolgába: én tehát nálok a’ vallási oktatást meg aka­rom hagyni, de a’ felügyelési joggal őket felruházni nem látom szükségesnek, ’s kívánom továbbá is, hogy ezen szerkezet maradjon úgy, mint van. Veszprémi káptalan követe Bezerédy Miklós: A’t. KK. és RR. nincsenek megelégedve a’ clerus­­nak nevelés iránti eljárásával, mert állítólag nyolezszáz évi tapasztalat bizonyítja, hogy a" nemzet ebbeli óhajtásának soha sem felelt meg. Véleményem szerint azonban e’ most nyilvánított elégedetlenség csak egy kis része azon általános elégedetlenségnek, mellyel jelenleg minden fenálló régibb intézetek iránt viseltet­nek. Divat most nálunk: semmivel sem elégedni meg; ’s bátran kérdem: van-e a" hazában csak egyetlen­egy intézmény is, mivel a’ KK. és RR. megelégedve volnának? — A’ kormány s kormányszék tetteit sza­kadatlan gáncsolják; az ország minden itélőszékeit, a’ vármegyéknek, királyi városoknak , kerületek­nek political igazgatásával egyetemben, máskép szándékoznak rendelni, szóval: a’ halomra szaporo- Hlt. Napi. III. köt. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom