1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 104. ülés
CIV. ülés naplója. Februarius 17-én 1844. 123 teszik, úgy más részről mi sem felelünk élesen, és azon keményebb egyéni kinyilatkoztatások is, mellyek Kir. városok ezen modorból kissé félrevágtak, reményiem, elhangzanak s elenyésznek; és igy azt hiszem, hogyrendezeseezen munkálatnak sem olly egyes nyilatkozatok , sem a megyék , sem magok a' városok , de még a’ kormány sem árthat többé , — annyira meg van gyökerezve e’ kivánság a’ nemzetben; ’s miután a’ kormány is királyi előadásai által hivott fel bennünket ezen munkálatra, bizonyos, hogy ezen munkálatnak jövendőjének lenni kell; és miután a’kormánynak és az országgyűlésnek kölcsönös megegyezéséből származik a’ törvény , vagy mi fogjuk megszerezni a' kormány beléegyezését , vagy a’ kormány fog magának többséget szerezni; de törvény minden esetre fog alakulni. Engedjék meg a' t. HR, hogy némelly dolgokra , mellyek itt mondattak — minthogy azoknak a' naplóban nyoma lesz — mennyiben azokra az eddigi szólók által felelet nem adatott, néhány szóval megjegyzésemet megtehessem. — Mi a’ sz. kir. városok követei által elöadatott azon követelést illeti, hogy ők minden városnak individuális voksot kívánnak, és e’részben régi törvényekre, jelesen Ulászló- és az 1608-iki 1. törvényre hivatkoznak: erre nézve a dolog diplomaticus és historicus oldalát kimerítette Bars megye tisztelt követe , és e’ részben csak egy hozzátenni-valóm van: t. i. ha visszamegyünk ama’ régi időkre, a’törvényhozás mezején azt fogjuk találni, hogy azon időben, midőn Ulászló törvénye hozatott, a’ képviselőkről még szó sem volt, maguk a’ megyékre nézve is; — az 1608-iki törvény által a’megyék képviselete is változtatást szenvedett; mert régibb időkben egy megye 5—10 követet is küldött: az 1608-iki törvénynél fogva pedig olly formába alakult a’ képviselet, hogy azontúl minden megye csak két követet küldött, — és ezt is nem individuális szavazattal, hanem úgy , hogy a’ megyének két követe csak egy szavazattal bírjon: ha tehát a’ sz. kir. városok követei régi törvényre támaszkodva, individuális szavazatot kívánnak, akkor az igazság azt hozza magával, hogy másik oldalról tekintve vegyük azt is , hogy az 1608-iki törvény alkotásának idejében a’ megyék képviselete máskint állott, és ehhez képest kell felosztatni a' votumoknak. Ha azt tették volna azon követ urak, akkor lett volna igazságos históriai alapja követeléseiknek; ezt azonban a’ követ urak nem tették, — de mi magunk sem akarjuk tenni, ámbár a' mérleg reánk nézve kedvezöleg ütne ki. Azt hiszem azonban: ezen dolognak régi históriai adatokból merített s azokra épített elintézése most itt rendén nincsen, — és annyival inkább nincsen , mivel azon anomáliákat, mellyek megye és megye közt az országgyűlésem befolyás egyensúlyára nézve fenforognak , szaporítani nem akarjuk az által is , hogy azokat a’ városokra is kiterjeszszük, — hanem inkább náluk akarjuk elkezdeni azokat megszüntetni ’s elenyésztetni, — és letenni annak alapját, hogy idővel azok a’ megyékre nézve is elenyészszenek , és a megyék szavazati joga is biztos és általános elvekre alapittassék; de valamint egy országgyűlési testületet egyszerre reformálni nem lehet, úgy azt hiszem, hogy az országgyűlési testület is egyszerre maga magát sem reformálhatja; mert természetes dolog, hogy' előbb azon erőt, melly az országgyűlési testületnek reformjára szükséges, szaporítani kell, és azután követke zhetik csak a’ fokonkinti reform, — azaz : az erők szaporításának meg kell előzni az egész testületnek reform utjáni átalakulását. — Vannak még némellyek, mellyeket Tolna megye tisztelt követe felhozott , és mellyeket megjegyzés nélkül nem hagyhatok, — nem! pedig azért, mert ha mind azok valóban úgy állanának , miket a‘ tisztelt követ ur mondott, akkor nekünk el kellene csüggednünk, ’s jövőre nézve minden reményünkről lemondanunk, hogy valamit sükerrel tehetünk; mert ha áll az, hogy az aristocratia beteg, hogy az aristocratia romlásnak indult, hogy abban egészséges és ép élet nincsen, akkor azt tartom, hogy azon képviselet is, mellyet most a’ kir. városokra nézve felállítottunk, mivel azon beteg "s romlásnak indult testnek egyik sarjadéka , szinte olly valami, a’ mi nem egészséges, a’ mi beteg, — olly valami tehát, a" mi jövőre nézve nagy remény séget nem nyújt. Ezt azonban nem tartom úgy lenni, és részemről tiszta reménynyel vagy ok a‘ jövőre , — arra nézve, mit a' kir. városokra kiterjesztett képviseletből várok. Továbbá Tolna megye tisztelt követe azt mondá: hogy hazánkra a1 nyomorúság azért következett be? mert a" városok képviselete elnyomatott, és szavazatuknak nem adatott meg azon arány, mellyel az országgyűlésen birniok kellett volna. Úgy vélem, t. HR! hogy Tolna követe a‘ kir. városok szavazatát épen ezen alapokkal roszul védelmezte; mert hazánkban a’ nyomorúság nem a’ legújabb időkben keletkezett, — az régibb időkből veszi származatát, olly időkből, midőn ellenséges indulatok és pártok dúlták fel a' haza kebelét, — és semmi esetre nem esik a’ nyomorúság eredete azon időre, midőn a' kir. városok országgyűlési szavazata megszorittatott; következik ebből: hogy azon sokszor emlegetett históriai alapot egészen félretehetjük , és ahhoz tartsuk magunkat, mit idő és körülmények tiszta felfogása s az országnak szüksége és közérdeke hoz magával. — Azt mondá — mint már emlitém — a’ követ ur: hogy a’ magyar aristocratia meg van romolva, hogy a" magyar aristocratia gyenge. Ha ezen aristocratia csakugyan meg van romolva, akkor örüljön annak a’ követ ur , hogy egyszersmind gyenge ; mert ha erős lenne , és mégis meg volna romolva , akkor nem engedne olly reformokat, mellyek individuális érdekeivel ellenkeznek , — és akkor a’ kir. városok , kiknek most ollyr erős orgánumai nincsenek , hogy az aristocratiát legyőzhessék, szavazathoz soha nem jutnának; mert bizonyos az, hogy ezen 16 városi voks ha ellentétben áll az aristocratiával, annak mostani befolyását gyengíteni fogja: ha tehát az aristocratia rósz, és a’városi élet eleme jó, és ezen kettő egymással ellentétben van , akkor örülnie kell a- követ urnák , hogy az aristocratia, melly rósz, egyszersmind gyenge is; és azért a" követ ur ne vádolja az aristocratiát azzal, hogy gyenge, hanem használja inkább annak gyengeségét, és a’ mit a’ mellett a’ közjóra tehet, tegye meg, — és ne juttassa eszébe, hogy gyenge; mert utoljára az, kinek mindig mondjuk, hogy gyenge, gondolkozni kezd ma-31*
