1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 104. ülés

C1Y. ülés naplója. Februarius 17-én 18+4.

117

mességet, panaszt és óvást nem tesznek, — ugyanazon polgárok képviselőinek tartani és elfogadni Kir. városok kötelességünk. — Csudálom, hogy liberálisnak magát hirdetni szerető követ mikép képes illyes ellen-rendezése vetésekkel előállani. Hány megyének van itt követe, kinek elválasztása egyedül a' föispány jóváhagyásától, pártolásától függ? hogy történnek a’ megyék követeinek választásai? ki avatkozhatik belé? 's mégis szoktuk-e kérdeni: ki választá? — elég, hogy megbízólevelét előmutatja, és helyét elfoglalja. És kérdeni: hát a' megyei követek kit és mit képviselnek? talán csak reá nem fogjuk , hogy a’ népet? — Emlékezem e" helyen néhány angol parliamenti tag okoskodásira , kik 1775. körül az éjszakamerikaiak kitörésekor mindenkép azt akarták kimutatni: hogy az angol alsóházban a’ gyarmatok érdekei is képviselvék, — holott oda egy követet sem kfildhetének. — Vigyázzunk, hogy mi is úgy ne járjunk eme’ képviselőségünkkel, mint az angolok, kiknek agyafúrt fenti okoskodását a" 13 gyarmati tartomány elvesztése követé; önzés, irigység a' néposztályok nevezetesebbjei irányában keserves lakolást vonandnak magok után. Annak bizonyítására: hogy a nemesség milly derekasan felel meg képviselői hivatásának, haliám itt megemlittetni az 1823-iki eseményeket. Ugyan kérem: hagyjanak fel ezen fitogtatással; eljövend az idő, a’ midőn a1 historia tisztába hozva és megvilágositva némelly cselekvéseket, minőkkel az aristocratia most dicsekedni szeret, az okosabb és bátrabb utódok pirulni fognak kérkedési aljasságukon. Lássuk hát: mit tett az aristocratia 1823. és 1825-ben? — Harminczhat megyében — néhány silány repraesentatiót kivéve — minden ellenzés nélkül engede a'törvénytelen parancsoknak, és segédkezeket nyujta azok végrehajtásánál;

13 megye szegült ellene, de mennyire! talán zendülést tön, fegyvert ragada a’ nép védelmére, vagy talán a’népet ellentállásra buzditá ? korántsem; az egész hazafisága az aristocratiának abban állott: hogy bevárá a' katonák elérkezését, és azután megadá magát; — és lön-e ezen sérelem orvosolva a' közelebbi országgyűlésen? távolról sem! sok hangos czifra declamatiók történtek, mellyekért többen később a' kormány által meg is jutalmaztattak , — de az adónak ezüstbeni fizettetése, az ujonczok kiállítása törvényes erőre emeltetett; és a' szegény népnek épen nem adatott alkalom , hogy érdekei képviseltetéseért az aristocratiának köszönetét mondjon. Valljuk meg inkább egész őszinteséggel, hogy mi sem elég erősek, sem elég bátrak nem vagyunk a' nemzet összes érdekei czélszerű kezelésére, — hogy igy felismerve fonák állásunkat, a' népnek az alkotmány sánczaiba fogadásával hovahamarabb a’ pusztulással fenyegető bajt orvosolhassuk. Valljuk meg, hogy patrioticus szint viselő vitatkozásaink nem egyszer a' felett történtek, valljon a' törvények végrehajtásában, a' nyomorult nép keresményei megdézmálásában nekünk kiváltságosoknak legyen-e több befolyásunk? nekünk jusson-e nagyobb konc/,, vagy az idegen érdekek lejtette kormánynak?— Sokszor említem már: mikint én—távol attól, hogy nemzetemet törvényhozásbani részvétének tündöklő nimbusba rejtésével mystificáljam — egész nyilvánossággal fel akarom tárni előtte azon semmiséget, mellybe e1 tekintetben sűlyede. Már a1 múlt kerületi ülésekben bővebben kifejtéin : hogy a’ fejedelem szentesitési jogát, a' Fö-KK. korlátlan vétóját, sőt öntáblánknál is a kormánynak azon minapi rescriptumokkali hatalmaskodó beavatkozását, és az elnöknek minden parliamentalis fogalommal ütköző túlnyom óságát, — továbbá a' íőispányok által a' kormánynak a' követek választásába, az utasítások adásába való befolyását tekintve, hozzá még az országgyűlési tanácskozások eddigiem resultatumát, — 1791-iki jelesb és kivételes!) korszak után alkotott törvényeket szemlélve pedig, tapasztaljuk: hogy a" kormány a’ magyar törvényhozást minden hánykodásai daczára szünetlen reá tudá bírni mind azoknak elfogadására és törvénybe igtatására, mik érdekében valának; és ellenkezőleg a’ nemzet akaratán épült legigazságosabb követeléseit háttérbe tudá és meré szorítani, a' nélkül hogy csak legkisebb kellemetlenség is érte volna , — úgy — mondom — ha mind ezeket fontolóra veszem : nem tartózkodom szemébe mondani magának ezen táblának, mikint sokkal több külsőség , felületesség fekszik állásunkban, mint valódiság, — hogy egész eljárásunk csalóka fény, melly a' nemzetet vakítja, és a’ mellynek végképi kioltásától az idegenek csak azért tartózkodnak, mert könnyebben vélik igy önczélzataikat törvényes köpönyegbe burkoltan elérhetni; mert nem olly feltűnő, nem olly veszélyes az elromlott aristocratia igazságtalan viszonyainak eltűrése mellett az absolut tendentiák létesítését ismételve, ha nem is nyilván, de legalább alattomosan megkísérteni. És miben kereshető főleg az alsóház tekintélye csökkenésének, legméltányosabb követelései hiusultának eredete? Bizonyára leginkább abban, hogy még privilegiatus rendszeréhez képest sincs kiegészítve, hogy a’ táblát képező HR. egyike a1 másikát, holmi — talán annak idejében menthető, de már most épen nem igazolható — űrügylétnél fogva, törvényes jogai gyakorlatából kiszoritá; mi még ősi alkotmányunk értelmében sem képviseljük itt a’nemzetet, vagyis törvényjavaslataink , mint egyedül a’nemesség küldöttei többsége által szerkezetiek , — még aristocraticus ősi institutiók szabályai szerint sem tekintethetnek a’ nemzeti akarat kifolyásának; és igy lehet-e bámulni, hogy a’fejedelem’s a’ felsőtábla nem egyszer, mint scartetákat félreveti? Nincs tehát itt, t. KK. és RR! újításról szó, nem az alkotmány sánczai tágításáról történik itt említés, — hanem elvett jogok visszaadásáról és igazság kiszolgáltatásáról; mivel annál kevesbbé szabad kezünk, minél inkább körmünkre égnek a’ tömérdek szükségek , mellyeknek pótlását kormányunktól kell követelnünk, — és a' melly követelésnek hogy súlya legyen , legelőbb magunk igazaira nézve kell tisztába jöniink, és békeséget szereznünk. Már több gyűléseken át folyvást történtek e’ táblánál a’ törvényhozási viszonyok kiigazítására irányzott fellépesek ; egyfelől néhány nem a’ képviseleti táblához tartozó elemek kiküszöbölése , másfelől ismét a’ városok szavazatának visszaadása siirgettetvén, sajnos, hogy a- rehabilitate nem elözé még meg a' kiküszöbölést; egyesített erővel a' törvényesen kiegészített alsótábla egészen más fordu- RR. JSapl. III. köt. 30