1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 104. ülés

98 ClV. ülés naplója. Februarius 17-én Í8Í\. Kir. városok tezik; mert Fényes statisticája szerint Mosonynak csak 388 nemese és így 97 választója van, és mégis endezese. Ugyanazon szavazattal bir, mint Borsod megye, több mint 32,000 nemesével, és több mint 8,000 választó­jával; Csanádban 463 nemes és 110 választó van, és szinte egy szavazattal befoly a’ törvényhozásba, mint Pozsony megye 32,000 nemesével és 8,000 választójával; Pozsegában létezik 614 nemes személy és 178 választó, Szatmárban van 30,000 nemes és több mint 7,500 választó ; Szerémbcn 730 nemesember és 182 választó van , és Veszprémben 29,000 nemesember ’s több mint 7,000 választó; és igy tovább; — nincs olly kis város, mellynek — a’ választóknak számát tekintvén — meg nem felelne épen olly kis megye , — nincs olly nagy megye , mellynek meg nem felelne épen olly nagy város ; igy Ruszt ellenében áll Mosony, Libetbánya ellenében Csanád , Bélabánya ellenében Pozsega, Zólyom ellenében Szerém, Pozsega város ellenében Esztergom , Bakabánya ellenében Verőcze, Szeben ellenében Békés , és igy to­vább , — Borsod megye ellenében Pest város, Pozsony megye ellenében üebreczen, Szatinár ellenében Szeged, Veszprém ellenében Szabadka, Mármaros ellenében Buda , és igy tovább. — Mindaddig tehát, mig a’ magyar országrendi alkotmány fenáll, mig municipiumok képviseltetve vannak az országgyűlésen, a’ kitett anomáliának mind a’ két részről meg kell maradnia, és azt igazságtalanság nélkül csak az egyik rendnél megszüntetni nem lehet, — annyival kevesbbé, minthogy mindenki átlátja, hogy 16 városi sza­vazat elégséges nem leend, hogy azzal a’ hazát nagy bajaiból kisegíthessük. — Beszterczebányának nagy­érdemű követe a’szomszéd testvérhazának példáját már érintette; én is arra hivatkozom: t. i. Erdélyben a’ nemesség, melly 16,000 személyből áll, az országgyűlésen 25 megyei municipium által képviseltetvén, 25 szavazattal bir, — a’ polgárság mind a’ városokban, mind a’ taxalis helyekben 135,000 főre rúg, és 28 municipium által képviseltetvén, ugyanannyi szavazattal bir; — de ezen méltányos arány nem csak Erdély­ben, hanem széles e’ világon mindenütt létezik, a’ hol egy nemzet, vagy repraesentativ, vagy országrendi alkotmánynyal el van látva; igy Angliában a’ megyék csak 252 tagot, a’ városok 400 tagot küldenek az alsóházba, — pedig a' megyében nem csak a’ nemes, hanem a’ nemtelen is választ; — Bajorországban a’ városoknak képviseltetése a’ nemesekéhez úgy áll, mint 2: 1, — Szászországban úgy, mint 3: 2, — Ba­­denben az alsó kamarában a’ nemesség nincs is képviseltetve, és a’ nemesség egyedül az első kamarában van repraesentálva. — Minthogy tehát a’ fenálló és élő törvények a’ sz. kir. városoknak 47 voksot adnak, — minthogy a’ szavazatoknak ezen száma a’ városoknak népessége tekintetéből, mig a’ magyar országrendi alkotmány fenáll, méltányos, — minthogy végre valamennyi alkotmányos országokban a’ világon illy ked­vező és még sokkal kedvezőbb arány a’ nemesség és a’ polgárság közt létezni szokott: kérem a’ t. KKat és RRet: méltóztassanak küldőimnek indítványát elfogadni. »Soprony város követe Érti János: Megvallom, hogy szándékom volt a’sz. kir. városok szavazat­jogának körülményesebb taglalásába bocsátkozni; minthogy azonban az előttem szólott érdemes követ urak ebben megelőztek, a’ t. KK. és RR. türelmét hoszasabb ismétlésekkel kifárasztani nem akarván, — egy­két eszmének előadására szorítkozom , mellyeket t. i. azok vagy érintetlenül hagytak, vagy egészen ki nem fejtettek: a’ mennyiben van t. i., a’ mit ezen utóbbiakhoz hozzáadni tudok; jelesen Pest városának ér­demes követe már megmutatta, hogy az 1608: 1 t. czikkben felhívott 1514: 3 törvényczikkben nem csak 8, hanem 23 kir. város foglaltatik, — én csak azt adom hozzá: hogy az ország RReinek, midőn az 1687: 17 t. czikkben azt mondták, hogy a’ 4-ik rend a’ többi RRet számmal nem csak utoléri, hanem majd felül­múlja, nem lett volna mit aggodalmaskodniok a' sz. kir. városok és voksaik szaporodásán, ha akkor csak ama’8 város és az időközben szavazati joggal felruházotté város, úgymint: Zeng, Kőszeg, Kismarton, Kézsmárk, Breznóbánya és Ruszt, tehát összesen 14 város lett volna. Egyébiránt midőn az 1608: 1 törv. czikkre hivatkozunk , azt is szokták ellenvetésül felhozni, hogy ezen törvényben nem csak a’ kir. váro­sokról van szó , hanem másokról is , kiknek szavazati jogot kellene adni, értik t. i. az úgynevezett absen­­tiumokat, vagy jelen nem lévők követeit; — igenis ott vannak; ha van joguk, azt meg kell adni; de én csekély véleményem szerint azt tartom, hogy figyelemmel kell lenni arra is, mi következik a’ törvényben az absentiumok votuma említése után , t. i. „more antiquitus consveto.“ Ez a’ mos antiquitus con­­svetus arra vonatkozik , hogy a’kétkamarai rendszernek, melly országunkban nem eredeti, keletkezése előtt, sőt még azután is gyakorta mind a’ négy országos rend együtt tanácskozott, együttszavazott, a szavazatok mind összeszámítottak; — a’ kétkamarai rendszer keletkezése után is ez gyakrabban igy volt; igy p. o. 1600-ban is , a’ mint ez kitetszik Zalatnoky György pécsi püspök és kir. tanácsos Mátyás főher­­czeg-és kormányzóhoz 1600-iki majus 12-én irt hivatalos leveléből, illetőleg jelentéséből, melly igy szól: ^Cum domini praelati, barones una cum aliis regnicolis in palatio archiepiscopali simul fuissent con­gregati, et dominus personalis praesentiae suae majestatis caesareae, Joannes nimirum Joo, ex officio sibi incumbenti vota singulorum colligens , petivisset etiam a’ civibus Modrensibus, qui regalibus literis ad il­lam diaetam vocati fuerant, votum: quo audito magnificus dominus Stephanus Illésházy, et pie defunctus dominus Pálfly et aliqui ex inferioribus magna vi reclamarunt: quod nempe praescripti cives in­ter regnicolas nullam prorsus vocem haberent, quia non essent liberae civitatis cives, nec etiam possessio­­nati, sed solum rustici et ignobiles etc.“ — Hogyan adott alkalmat a’ modoriak ezen megtámadtatása, a bécsi békekötés 5. pontja 6. §-a, az 1608. k. u. 1. t. czikk alkotására? ide nem tartozik ; kitetszik ezek­ből azonkívül az is, hogy a’ sz. kir. városok egyenkint szavaztak: illy esetekben tehát, midőn mind a' négy országos rend vegyes ülésben együtt tanácskozott, és szavazatra került a' dolog , lehetett és volt ’s ma is

Next

/
Oldalképek
Tartalom