1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 100. ülés
C. ülés naplója. Februarius 13-án 1841. 383 után ezek épen olly tökéletes tiszta állású városok, mint a’ többiek , hogy az ország ezen városok sorsáról Kir. városok fendezése e’ helyen ne rendelkezzék, át nem látom. Baranya megye követe Majláth (Jyörgy: Miután Szabolcs megye tisztelt követe reám hivatkozott, bátor vagyok emlékébe visszaidézni azon napot, mellyet említett, és felhozni azt, hogy ezen kérdés nem szavazás utján döntetett el; mert mi a' kérdést szavazásra csak azért nem bocsátottuk , mert az időpontot nem tartottuk alkalmasnak , és más időre halasztani kívántuk; a' dolog tehát elintézve nincsen , és nekünk szabadságunk van akármelly kerületi ülésben újólag ezen tárgyat indítványozni. Mi magát a’ kérdést illeti: a' beczikkelvezés kérdése az elrendezés kérdésétől tökéletesen elválasztható , és tőle egészen független. Nem tagadom , ha egyszer rendezve lesznek ezen városok, mint itt javasoltatik, hogy ez hatalmas indok lesz a beczikkelyezésre; dehogy a‘ kettőt egymástól elválasztani ne lehessen, azt kerekdeden tagadom, már azért is, mert ez a' beczikkelyeztetési törvények szelleméből is világos. Ám mikint alakulnak nálunk a’ kir. városok? először minden más törvényhatóságtóli fűggetlenségöket és saját törvényhatóságukat adja meg a’ privilegium; a' másik sajátsága a‘ kir. városoknak az országgyűlési szavazat, az ország Hiteinek kegyelme; méltóztassanak a' t. RR. akármelly beczikkelyezést keresztülnézni , és meg fogják látni, hogy a' dolog mindig igy történt; de ha igy nem lenne is, egyenesen áll az , mit Arad megye követe mondott: t. i. ha jótékony a’ rendelkezés, igazságtalan volna azt ezen négy városra ki nem terjeszteni; és igy maradjon a szerkezet. Egyébiránt a' képviselők számára nézve utasításom hasonló Somogy megye utasításához : miszerint én is .sokalom ezen munkálatban megállapított számot, és azért azt 60 és 40 közt kívánom raegállapitni. Ezt igazolásom végett a’ naplóba feljegyeztetni kérem. Borsod megye követe Pa/óczy László: Tagadhatlan, hogy ezen négy város ollyas valami, mihez hasonló hazánkban több nem létezik, és talán nem is leszen soha; mert ezen városok valami ollyast képeznek , mit eddigi törvényeink nem ismernek. Valóban azoknak beczikkelyezéseig nem is tudom mikép fogunk felőlük rendelkezni; mert ha kir. városok, miért nem rendelkezünk Sebenigo, Spoleto és egyéb dalmatiai városokról is, mellyek Magyarhonhoz tartoznak? azért, mert azokat előbb inarticulálni kell. Én a'jelen kérdésben nem abból indulok ki, miből Szabolcs tisztelt követe kiindult; mert úgy tudom, hogy gróf Dessen fly családnak pere Eszék ellen nem foly, — sokszor megfordult itt a' dolog, minthogy a' Dessewffy család cserneki uradalmát elvesztette per notam , és a' fiscus azt mondotta , hogy ad viam instantiae relegáltatik, és az országgyűlés határidőt mondott; ha igazsága van , mutassa meg törvény utján, mert in infinitum nem lehet a' várost bizonytalanságban hagyni, — noha mondják, hogy Eszék városának kapuja felett gr. Dessewffy családnak czímere volna. En itt sérelmet másutt látok; ugyanis elnök ő nagyméltósága hazánk aristocraticus rendszerét szokta dicsérni; ez azt hozza magával, hogy mind azon jószágok, mellyek a' koronára esnek , adassanak érdemes hazafiaknak, addig, mig ezen törvény fenáll: igy már most ezen négy város ki van véve ezen törvény rendelete alól, és azt érdemes hazafiaknak adni nem lehet; de legfőbb sérelem itt az: hogy ezen négy várost ő felsége az országgyűlésnek megegyezése nélkül kivette a' megyei hatóság alól; ez valóságos sérelem, és mi ezt mint ollyast nem csak nem bántjuk, hanem szinte canonizálni akarjuk a’ fejedelem tettét az által, hogy ezen városokról rendelkezünk ! — 1825-iki országgyűlési acták közt meg fogják találni: hogy Veröcze megye sérelmet adott be, mellyben arról panaszolkodik, hogy Eszék a‘ megyével ujjat húz , és kéri ezen sérelmét orvosoltatni; erre azt felelte a‘ tábla, hogy miért tetszett Veröcze megyének az országgyűlés hire nélkül kibocsátani Eszék városát hatósága alól? szenvedje tehát tettének következését; és igy kimondotta azt, hogy az országgyűlés hire nélkül semmi községet a' megyei törvényhatóság alól kivenni nem szabad. Ennélfogva ragaszkodom ('songrád megye követének indítványához, és előre kijelentem , hogy a' beczikkelyezéshez, midőn arról szó lesz, nem fogok járulni. Elnök: Ezen juris publici kérdésbe nem akarok bocsátkozni, ebből sem ide, sem oda következést vonni nem lehet. A" később inarticulált városok mind illyen állapotban voltak; először is ö felsége felszabadította az illy városokat, és azután törvényhozási tekintetben az országgyűlés által ülés- és szavazattal ajándékoztattak meg. Mellőzve tehát minden juris publici kérdéseket, azon egyszerű utat vegyük fel, hogy de facto ezen városok külön törvényhatóságot képeznek , és reájok — mint itt előterjesztetett — külön porták vettettek, ujonczokat külön állítottak, és minden tekintetben — az országgyűlési szavazatot kivéve — a' többi kir. városokkal egyenvonalba helyeztettek. — Ennélfogva továbbá is ajánlom a kerületi választmány szerkezete megtartását. Veröcze megye körete *Szallopek Lajos: Azon indítványra nézve, miszerint előadatik, hogy Arad, Eszék , Pécs és Felsőbánya a" szerkezetből kihagyassék, észrevételemet előadni kénytelenittetem. Ugyanis nagy különbséget látok a’ beczikkelyezés és elrendezés között; miután ezen négy városok mint valóságos törvényhatóságok léteznek: minden esetre azokról rendelkezni is kell, hogy valami módon kormányoztassanak : vagy megyei, vagy városi módon; és miután több évek óta mindig sz. kir. városok, es épen azon mód szerint kormányoztatnak, mint a" többi kir. városok: természetes, miután most beczikkelyezett kir. városokról van szó , ezeket is el kell rendezni, mert őket törvénykivüli állapotban hagyni nem lehet; de hogy róluk itt rendelkezni kell, tanúsítja maga a" törvényhozó testület, mert ezen négy 'áros iránt már több ízben rendelkezett: jelesen 1825-ben, midőn az országos összeírás megállapittatott, akkor az ország RRei határozták el, hogy összeírás történjék ezen négy városra nézve is; — igy történt a kato-96*
