1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 98. ülés
332 XCVIIÍ. ülés naplója. Februarius 10-én 18^1. hír. városok j,etne végrehajtani, a' mellyhez sympathia csatlakozik, — mert lám! olly törvényeket végre tud hajtani a1 6niÍ676S6 • kormány, mellyek végrehajtását különös érdekei kívánják; ollyan törvényt pedig, melly érdeke ellen van , akár tetszik a’ nemzetnek, akár nem , végrehajtani nem fog, mert nem akar. — Méltóztassanak továbbá megengedni! de azon vád, mellyet olly bőkezűleg szórunk a’ megyékre, nem áll. Tessék visszamenni az 1840. évi tanácskozásokra: ott az általános emancipatio ellen csak egyetlenegy szó einelkedék, és az volt (iömör vármegye; a’ kir. városok részéről akkor is — tisztelettel legyen mondva! — igen kevesen pártolták az indítványt: hogy tehát azon törvény úgy el van törpitve, a’ mi hibánk az ? — kereken tagadom; meg kell nézni a’ mi törvényjavaslatunkat, ’s látni fogjuk, hogy ez nem a’ mi hibánk volt, hanem a' mélt. Fő-RRké és a’ kormányé. — Ha az úgy jött volna törvénybe, a’ mint javaslatban volt: jót állok érte, hogy azóta minden ellenszegülés nélkül életbe lépett volna. — Hogy tehát ezen törvényczikket, bármilly csekélységnek látszassék is az , nem tudtuk életbe léptetni, annak nem az antipathia vagy sympathia volt oka, hanem a’ nemakarás. Es egy hatalmas kormány meri azt mondani, hogy azon §-nak nem tudna sikert eszközölni — csupán azért, mert Kassa városa bányavárosnak mondta magát? Ha egy privát családnak végrehajtáskor katonaságot tud kirendelni, a’ törvény fentartására annál inkább tudhatta volna a’ maga hatóságát alkalmazni! — Én nem hivatkozom arra, hogy nincs elég sympathia. — Hát az 1790-iki t. czikket a’ protestánsokról — azt hiszi a’ követ ur — sympathia alkotta? hát a’ bécsi és linczi békekötés szinte sympathián alapult ? — igenis, de ollyanon, mellynek átkozott volt az éle. (Kardjára mutat.) Jól tudja a’ követ ur , hogy e’ sympathia mikint mozdittatott elő Angliában és Hollandiában , ’s volna csak egy széles kiterjedésű zsidó nemzet, mellynek olly hatalmas flottája volna, mint Angliának volt, ’s olly vitéz Ruytere, mint Hollandnak, akkor meglátnék, ha e’ szegény széljelszórt népség nem tudna-e akár hollandus aranynyal, akár pedig angol puskaporral sympathiát szerezni maga iránt? — de az illy kellékek hiányzása mellett egy nép , melly gyöngéd nem csak az iga , hanem a’ legveszedelmesebb öldöklő fegyver, a' nemzetek gúnya alatt, természetesen fel nem emelkedhetik, hanem csudálkozni kell lelki erején , hogy mind ezt tudja viselni. És ime! előttünk áll az ügy, a’ szegény megvetett népnek ügye; — hiszen, uraim! ha azon roppant hibák, mellyekkel vádoltatnak, igazak: úgy mondjuk ki kereken, hogy inig hibáikat le nem vetkezik, addig számot ne tartsanak semmire, és jeleljük ki nekik az utat, mellyen járjanak, ha számot akarnak tartani valamire ; de hamis ígéretekkel és kecsegtetésekkel ne ámítsunk senkit; és tessék elhinni, hogy ha az 1840-iki törvényhozás kimondotta volna, hogy szerezze meg magának ezt vagy amazt a’ képességet a'zsidó, a’gúny már most nem lenne ellenük olly nagy mértékben. — Ezen okokból kiindulva, kérem a’ t. KKat és Hitet, és kérem az emberiség tekintetéből: ha nem akarunk nekik semmit adni, legalább gúny tárgyává ne tegyük, ’s keserűséggel ne folytassuk a’tanácskozást; — mondjuk ki szárazon, a'mit kimondani kötelesség; de mondjuk ki azon kímélettel, mellyel az elnyomatott ember iránt viseltetni tartozunk, azon példabeszéd szerint: „afflicto non est addenda afflictio;“ — és ezt alkalmazzuk azon néposztályra, melly ezt tőlünk igényelheti; vagy pedig taszítsuk el magunktól egészen , és vére ne omoljon a' mi védelmünkre, pénze ne folyjon erszényünkbe; de ha ezt elfogadjuk, akkor ne legyünk irántuk szükkeblűek, mert adtak mind azt, mit tőlük Isten ’s ember megkívánhat. Elnök: Sympathiát és antipathiát hallottam itt felhozatni Bihar és Szepes megyei érdemes követ urak részéről. — In abstracto igaz , hogy könnyebb a’ törvényt meghozni, mint azt az életbe átvinni, ’s hogy könnyebb azt végrehajtani, ha az emberek sympathiával viseltetnek iránta , mint ha antipathiával. Hogy pedig a’ zsidók iránt sok antipathia létezik , ennek világos tanúságát itt e’ teremben is látjuk , és hogy az az országban is úgy van, hacsak vakok lenni nem akarunk, szinte meg kell engednünk. Azt tetszett előhozni Bihar követének a’ kormány tekintetéből, hogy az a’ törvényeket végre nem hajtotta. — Nem hiszem , hogy Szepes megye érdemes követe úgy értette volna ezt, mikor azt mondta, hogy a’ törvényt végrehajtani bajos, hanem azt értette, hogy minden ollyan törvénynek, melly iránt a’ népben nincs elég sympathia, sokkal nehezebb a’ végrehajtása. — Engedje meg Kassa városa ! én is tudom hirből, hogy milly ellenkezések voltak a’ múlt országgyűlési törvény végrehajtása ellen Kassa városa részéről; de tetszik, vagy nem tetszik Kassa várasának , ha egyszer a’ törvény meghozatott, a’ kormány a' maga kötelességét teljesíteni fogja. — Azonban más részről meg kell vallani, hogy csakugyan könnyebb teljesíteni egyik törvényt , mint a’ másikat. Már ha a’ zsidókra nézve megnézzük törvényeinket, látni fogunk az első periódusban időket, mellyekben ők a’ más felekezetű emberek előtt tűrve, sőt azok felett helyezve voltak; későbben , minthogy a’ nekik adott törvényes kedvezések idő- és népelleniek voltak, ellenkező elnyomó törvények hozattak; ezeket a’ barbarus századokat ne kövessük ugyan, hanem készítsük el mégis mind a’ zsidóságot , hogy a' megszorított élet neméből következő megrögzött hibáit letegye; mind pedig a’ népet, hogy azután irántok rokonszenvvel viseltessék. — Tetszett továbbá a’ vallási tekintetet is felhozni, ’s talán épen ezen tekintet bizonyítja legjobban , mit tesz a1 bölcs előhaladás. — Igaza volt a’ követ urnák, — voltak ollyan szomorú századok is, hogy ahhoz kellett nyúlni, a’mit mutatni tetszett; de hiszen ahhoz már nem nyúlánk többé. Itt, midőn a’ vallásbeli tárgy előkerül, nemde köz-sympathiára talál az , és miért ? — azért, merta’ nemzetnek gondolkozása e’ részben már kifejlett, és mert azon az utón ment, mellyen mennie kellett, ügy hiszem , hogy e’ vallásbeli tekintetben kiki elismeri, hogy a’ közakarat, a' közszándék általánosan megvan. — Azt tetszett mondani: jeleljük ki az utakat, mellyeken a' zsidóknak elindulni, vagy hibákat, mellyeket nekik el kell hagyni , ha igénylik , hogy itt vagy egészben , vagy nagyobb mértékben
