1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 97. ülés

30*

XCYII. ülés naplója. Februarius 9-én 18**.

hír. városok mert egy várost, mellyben csak 30,000 lakos vagyon, még nagy városnak nem igen lehet tekinteni: azért rendwese. cz£iszerűbb volna talán a’ városoknak osztályonkinti felosztása: t. i. első, második és harmadik osztályba tartozandó városok; —az elsőbe olly városok jöhetnének, mellyekben 30,000 lakos és több is vagyon; a másodikba, mellyekben a’ lakosoknak száma 12,000 és 30,000 között forog; a harmadikba pedig, melylyekben 12,000 lakosnál kevesebb van.

Ttírócz megye követe Rakotrszky Adolf: A’jelenleg felolvasott §-ban foglalt városoknak nagy, közép és kis városokra való felosztása, midőn a népességtől vétetik a' kulcs annak meghatározására, statistical tekintetben küldőim által is helybenhagyatik; de törvényhozási utón hazánk institutional összeférhetönek nem tartják; mert honi törvényünk a‘ nagy, közép és kis városok között szabad királyi városok törvényes szabadalmaira nézve különbséget nem teszen, és ezekben a’ városokat egyenlően részesíti; itt pedig a' népesség a' képviselői testületet növeszti, a’ voks és követek mennyiségét határozza, mint ez a 153. 154. 3S5. és 380. §-okhól nyíltan kiviláglik ; de egyszersmind ezen következéseket veszedelmeseknek is tekintik, miután a’ városok elrendezése a’ kimondott elv szerint a1 megyék jövendő elrendezésének mintául szolgáland, 's igy jövendőre ezen népesség száma a’ megyékben is a' voksoknak és követeknek számát határozná el; mi által törvényes és alkotmányos joguk 's befolyásuk veszedelmeztetnék: azért ezen felosztást küldőim a’ munkálatból kihagyatni kérik, és bátor vagyok a’ nemes megyéket arra figyelmeztetni, ’s egy úttal felszólítani, hogy küldőim törvényes nézeteit osztva, egyszersmind kívánságaikat is pártolni méltóztassanak.

A’ 88. §-ra nézve észrevétel nem volt.

A’ 89. §-ra nézve:

Debrcczen város követe Komlósy László: Midőn a’zsidóknak kir. városokban leendő polgárosítása kerületileg tárgy altatott, már akkor is — utasításomat követve — szavakat emelék polgártársaim nevében , ’s kértem a' t. RRet, hogy ezen igen lényeges kérdést, ha abba csakugyan belé kell ereszkedni, ne a’ városok belszerkezete, elrendezése alkalmával, hanem elkülönítve méltóztassanak eldönteni; de okokkal támogatott előadásom elhangzott siker nélkül, sőt némelly részben keserűen is megrovatott. Több hónapok folyának le azon nevezetes nap óta, — mindenkinek módjában volt e‘ fontos tárgyról gondolkozni, ’s meghatározni a' teendőket. Megvallom, t. RR ! hogy én is ez idő alatt bővebben számot vetettem magammal a’ zsidók polgárosítása iránt, s gondolkoztam e’ fontos tárgyról minden előítélet és elfogultság nélkül, — visszahívtam emlékezetembe mind azon szavakat, mellyeket a’ zsidók polgárosítását szorgalmazó több jeles szónokok előadásomra feleltek , megpróbáltam azoknak saját nézeteimet alárendelni; de — méltóztassanak megengedni! — azon szép és lelkes szavakat valamint akkor, úgy most is győzőknek el nem fogadhatom; megerősítette véleményemet polgártársaimnak azóta érkezett pótló utasítása, igenis, t. RR! mert égető fájdalmat gerjeszte polgártársaim keblében az October 10-én hozott zsidópolgárositási kerületi határozat, mint vészt jósló harang zúgása terjedt el közöttük a leverő hír, ’s feljajdulva küldték hozzánk a’ távolból számos ezerek nevében aláirt nyilatkozatukat, utasítva bennünket, hogy azt a‘ t. RR. elébe juttassuk, melly eredeti aláírásokat már kir. személynök ő nagyméltóságához, mint a' t. RR. elnökéhez , beadván, — mielőtt az felolvastatnék, szavakat emelek a’zsidók polgárosítása ellen, — szavakat, mellyeket a’ hazafiságban 's nemzetiségben soha hátra nem maradó 's békeszerető 50,000 magyar ajkú lakos viszhangja kisér ; ’s kinyilatkoztatom itt a’ haza szent színe előtt nevükben azt, miképen ők a' zsidók polgárosítását mind idöelöttinek tartják, mind pedig azt hiszik,hogy ezen eszme nem csak a" királyi városokat, hanem egész hazánkat tekintőleg veszedelmes. — Én azt hiszem, hogy a’ zsidók emancipatiója vagy statuspolgárrá-télele, azaz tökéletes hazafiúi, polgári jogokkal való felruházása, nem olly csekély kérdés vagy tény, mellyet egy pár szóval a’ törvénybe csak mellékesen ’s mintegy odavetöleg kimondani és meghatározni lehetne; mert ha azt akarjuk, hogy bármelly törvény czélját érhesse, hogy az egész nemzetre jótékony hatású legyen , — a’ jövőre nézve pedig — mit törvényhozónak mint czélt mellőzni nem lehet, nem szabad — hasznos gyümölcsöket teremjen, el kell elébb készíteni a’népet a" törvény felfogására, mint készíti a’ kertész a’ földet plántáinak ; mert készületlen föld bármilly jó magot is meg nem terem; és ha más országban létező bármelly institutiót kívánunk hazánkba átszivárogtatni , ha az még netalán a' nép jellemével , szokásaival merőben ellenkeznék , lassan kell azzal bánni, — nem pedig akár az egészre, akár annak valamelly részére erőszakosan reá tolni; mert ez esetben holt betű marad a’ törvény, s teljesedésbe nem mehet, — a' nem sikerült próbatét pedig inkább árt az ügynek, mint használ. Illy általános nézetből indulva ki , méltán merem azt állítani, hogy a’ zsidóknak kir. városi polgári jogokban lehető részesítése olly tény, mire sem a’ kir. városok polgárai még előkészítve, sem magok a’ zsidók arra megérve nincsenek. Nem csak a’ kir. városi polgárok, hanem az egész hazának különböző hitvallású, nyelvű lakosi — igen keveset véve ki — a’ zsidók, azoknak szokásai, vallásos szertartásai, sőt épen hitelvei ellen is előítélettel és a’ legnagyobb elfogultsággal viseltetnek, ’s hasonlóképen a’ zsidók — talán egyet sem véve ki — fanaticus gyülölséggel kisérik a’ keresztyéneknek minden hitelveit’s minden szertartásait; már pedig küldőim azt hiszik, hogy a’ status olly politicai test, mellynek eszméje a' belső egységben, — t. i. az egyes részeknek és tagoknak összeillő egyformaságában határozódik, — egymáshoz nem illő heterogen részek erős egészet soha elő nem állítanak: a’ statusnak ezen ideája természetesen azt igényli, hogy a’ status polgárai, a’ fóczélra való előtörekedést tekintőleg, ha nem tökéletesen egyformák , legalább egymástól távol ne álljanak; mert különben elvész az egészet összetartó erő, ’s jótékony hatása nem lesz az álladalomra; ’s kér-