1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 96. ülés

282 XCYI. ülés naplója. Februarius 8-án 1844. Sz. kir. vá­rosok rendc zése. ben jártas zsidók részesülhessenek, az idegeneknek bevándorlása pedig egyáltalában jövendőre nézve gá­­toltatik.“ — A’ belföldi zsidóknak megtelepedését én kétségbe nem vettem; és igy nem áll Szeged városa követének azon észrevétele , mintha én a’ belföldi és meghonosult zsidókat a’ letelepedésben szorítani kí­vánnám. Nem áll azon városi követ urnák még az az észrevétele is, mellyel személyemre czélzott, hogy t. i. igen fáj neki egy olly követtől a’ zsidók ellen szót hallani, ki a’ vallás tárgyában szabadon nyilatko­zott. Ha valaki méltányolja a’ vallási tekintetet: én bizonyosan nem tekintek a’ vallásbeli különbségre, any­­nyival inkább, mivel a’ mit érzek szívemben, azt szám is nyíltan kimondja, ’s a’ mit kimondok, azt szí­vemben is érzem; — én a' zsidót politicai, — nem vallásos állásban tekintem; noha — mellékesen legyen mondva — Szeged városa követét utasítom a’ pesti rabbinak Schwab Arszlánnak azon munkájára, mit a’ magyar tudós társaság tagja Bloch Móricz magyarra fordítva adott k' 1840-ben; a’ 36-ik lapon kimonda­­tik, kogy vannak a’ Thalmudban sok olly szigorú nyilatkozások, mellyek egy tisztább morál törvényszéke előtt meg nem állhatnak; a’ mi pedig a’ tiszta morál törvényszéke előtt meg nem állhat, az a’ status czél­­jával sem egyezhet meg. Én tehát ha óhajtóm is a’ vallási egyenlőséget, a’ minthogy senkinek is érdemét ez oldalról nem mérem: de részemről egy kicsit mégis óvatos vagyok az ollyan vallás irányában, melly a’ status czéljaival ellenkezik. Erről azonban — ha szükség leend — máskor bővebben fogok szólani Zemplén megye követe Lómjay Gábor: Ugocsa megye tisztelt követének előadását én is pártolom. Nehézséget látok abban, hogy a’ ki le akar telepedni, az becsületességéről bizonyitólevelet mutasson be; de abban, hogy ha valaki kir. városban le akar telepedni, előbb bejelentse magát, nem látok semmi nehézsé­get ; sőt azt hiszem, hogy a’ rend megkívánja, hogy ez szorosan meg is történjék; mert ha ez áll a’ falukra és mezővárosokra nézve, hogy senkit megtelepedni engedni nem fognak bejelentés nélkül, annyival inkább kell állani ennek a’ kir. városokra nézve. A’ rend tekintetéből tehát ezen kívánságát Ugocsa megyének pártolom. Bihar megye követe Beöthy Ödön: A’ sz. kir. városokban köztudomás szerint ezen már most is se­gítve van ; mert ha jól vagyok értesülve, a’ rendőrségek már mindenütt fel vannak állítva, hogy semmiféle házi gazdának senkit befogadni nem szabad a’ nélkül, hogy az iránt a’ városba jelentés ne tétetnék; a’ ven­dégfogadókban pedig csak a’ lisztét kell megtekinteni, a1 mellyre minden utas nevét feljegyezni tartozik. A’ politiának kell őrködni a’ fölött, hogy kik és mennyi számmal érkeznek a1 város falai közé? („Maradjon!“) Olvastatnak a’ 43. és 44. §-ok. l'gocsa megye követe Szentpály László: Küldőim határozatát utasításomnál fogva bátor vagyok a’ t. KK. és BR. elébe terjeszteni, hogy t. i. miután a’ szerkezetben ez van mondva: „külföldiek ha meg­­honosultak volna“, —méltóztassanak megengedni, hogy a’ meghonosulás föltétele is hozzá tétessék; valamint küldőim utasítása az is, hogy a’ városi polgárosodásra 5 éves lakás tétessék és a’ magyar nyelv tudása kötelességül. Sáros megye követe Semsey Albert: Küldőim kívánsága az, hogy világos honosítási törvény al­kottassák. JSyitramegye követe Batthyányi Ferdinánd: Én is azt kívánom küldőim részéről, hogy 10 évi lakás után azok, kik külföldről bejönnek, és bizonyságlevelet hoznak magokkal, honfiaknak tekintessenek. Elnök: Azt én is osztom mind politicai , mind törvényes tekintetből, és elkerülhetetlen szükségesnek látom , hogy a’ t. KK. és RR. a’ honosítási törvénynyel foglalatoskodjanak, és igen természetes, hogy erre külön törvényt kell alkotni, mert még erről nincs törvény , ’s csak intimatum által van a’ 10 év kiszabva. Komárom megye követe Ghyczy Kálmán: Később ezen munkában kimondatik, hogy polgár nem lehet, ki le nem telepedik, e’ szerint azok, kik hivatalaik- vagy szolgálataiknál fogva laknak a' városban, polgárok sem lehetnek, — kérdem: hogy azon férfiakat, kik a’ város körületében csupán hivatalos és szolgálati viszonyaiknál fogva laknak, és a’ város bíráskodása alatt állanak, hogy lehessen azon jogtól, hogy polgárok lehessenek, megfosztani? — mert azon biróságválasztási jogtól fosztatnak meg, melly leg­becsesebb .ninden jogaink között. Hogy tehát azok , kik a' város hatósága alatt állanak, azon jogtól, hogy birájokat választhassák, és a’ közdolgok befolyásában részt vehessenek, meg ne fosztassanak , kihagyni kí­vánom ezen § szerkezetéből , hogy azok letelepedetteknek ne tekintessenek, kik a’ város körületében hi­vatalos vagy szolgálati viszonyaiknál fogva laknak. Győr megye követe Balogh Kornél: Utasításomnál fogva Komárom vármegye követének ezen indít­ványát részemről is pártolom. Elnök: Minden tekintetben figyelmet érdemel ezen dolog; hanem némi tekintetben összeköttetésben van a’ büntetőtörvénynyel. Már nem tudom, hogy fognak rendelkezni a’ t. KK. és RR. ott, hogy a' város hatósága büntető tekintetben kiterjedjen-e mindenre, vagy nem? — mert ha kiterjed, akkor az, mit Komá­rom megye mondott, igazságos. — Ha ott az végeztetik el: akkor azt tartom én is, hogy a' polgári és vá­lasztási jogoktól megfosztani őket nem lehet. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Azon elv, mellyet ö excellentiája megemlített, és Ko­márom megye kimondott, hogyha egész kiterjedésében vétetik , ’s egész következetességgel fogadtatik el, nem csak azt javasolja , hogy felfelé kell terjeszteni a’ választási jogot, hanem hogy lefelé is ; mert ha valakinek polgári joga csonkítására szolgál az, ha a’ bírák választásában részt nem vesz, akkor minden la­kos polgári jogának csonkítására szolgál ez , és akkor a' választási jogot minden lakosnak meg kell adni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom