1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 96. ülés
XCYÍ. ülés naplója. Februarius 8-án 1844. 271 's igy annak a’szerkezetből ki kell maradni; de ha a’ bekebelezés többség által elfogadlalik is, azoncnriákra nézve, s*. kir. váró. mellyek a’ város határán vannak, semmi esetre kiterjeszteni nem lehet. („Maradjon!“) »okrendezése Elnök: Tehát marad a’ 9. §. A’ 10. §-ra észrevétel nem volt. A’ 11. §-ra nézve: Győr táros kötete Zánlhó Mihály: A’ 11. §-ra nézve küldőim a' nemes udvarlelkekel nem csak megszerezhetni, hanem eladás esetére előjoggal (jure praeemlionis) megtarthatni is kívánják. Soprontj megye kötete Hohonczy Ignácz: Pótló utasításomnál fogva ezen szakaszra nézve három észrevételem van: t. i. küldőim úgy veszik fel a’ dolgot, hogy miután Magyarországban minden tér valamelly törvényhatóság alá tartozik, és minden téren — bárminő legyen az — bizonyos telkek fekszenek, küldőim abban meg nem egyeznek, hogy magányuton történhessék a’ bekebelezés; hanem azt kívánják, hogy az, az illető törvényhatóság közbenjárásával történjék. Továbbá fen kívánják tartani küldőim az „amortisations“ törvényt, és a’ kikebelezésre nézve azt kívánják, hogy a’ szabad kir. városok vagy közczélra fordítsák az olly megvásárlóit telkeket, vagy privát kezekre bocsássák. Harmadszor ezen bekeblezetl telkekre nézve az ösiség törvényét fenlartani óhajtják. Nyílra megye kötete Batthyányi Ferdinánd: Küldőim is a’ curiákra nézve nem egyeznek meg azon elvben, melly ezen szakaszban elöadalik; hanem kívánják, hogy a’ dolog közbenjárás utján intézhessék el. Pozsony megye kötete Jankó Mihály: Ismétléssel nem kívánván untatni a1 f. RRet, utasításomat röviden előadom. ’s kijelentem, hogy az előbbi alkalommal előadott okaimnál fogva a’ bekebelezést nem egyedül magányuton, hanem törvény utján kívánom elrendeztetni. — A’ másodikra nézve pártolom Soprony megye indítványát: hogy midőn valamelly város nj bekebelezés által valamelly telekhez jut, azt azonnal magánykézre bocsássa, és olly birtok semmi esetre a’ város tulajdonába mint holt kézbe ne jöhessen. A’ 12. 13. 14. 15. és 16. §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 17. §-ra nézve: Elnök: Ha a’ t. KK. és RR. szükségesnek találják is ezen curiákra nézve a’ kisajátítási elvet meghatározni, nem látom semmi okát, miért határoznának itt más eljárási módot, mint az 1836—i törvényben, más nagyobb tárgyakra nézve, a’kisajátítás tekintetében megállapítva van. Ez nem egyébre szolgálna, mini az eddigi tanácskozások hoszabbitására és az 1836: 25 lörvényczikknek, kis idő folyta múlva, minden ok nélküli megváltoztatására. Eddig csak az inclavált helyekre nézve neveztettek ki törvény állal országos biztosságok; de egyes curiákra nézve miért legyen szükség hasonló intézkedésre, át nem látom; olly dolgoknak ide országgyülésrei hozása, kivált a’ mostani ’s legközelebbi időkben, midőn az országos ülések a’ legfontosabb tárgyakkal fogják foglalatoskodlatni az ország RReit, — nem czélszerü. („Maradjon!“) Komárom megye kötele Ghyczy Kálmán: Én azt, hogy a’ bekebelezés a’ curiákra szinte úgy, mint más kivételes telkekre nézve, a’ törvényhozás közbejöttével történjék, szükségesnek tartom; mert a’ curiák szinte ollyan inclavált telkek a’ városi territóriumban, mint a’ többi kivételes telkek, mellyekre nézve excellenliád sem ellenzi, hogy a’ bekebelezés törvényhozás utján történjék; és azért, ha ezekre nézve a’ bekebelezés törvényhozás közbejöttével történendik, nincs ok, hogy a’ curiákra nézve más intézkedés miért tétessék. — Egyébiránt kötelességem ez alkalommal küldőimnek azon kívánatét is előterjeszteni, hogy a’ törvényhozás határozata mellett foganatosítandó kisajátítás által is bármelly harmadiknak jogai ne sérlessenek, ne csonkittassanak. A’ 18. 19. 20. 21. és 22. §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 23. §-ra nézve: Eperjes táros kötete Podhorányi Károly: A’ szőnyegen lévő 23. §-nak tartalmára nézve küldőim kívánják, hogy azon elveknél fogva, mellyek általuk az 5. és 6. §§-ra nézve felállittattak, a’ városok körűidéhez tartozó részek tőle eine választathassanak, és ki ne kebelezlethessenek; nevezetesen pedig a1 29. §-ban érintett kisajátítást csak mindenképi kárpótlás ’s hatóságuk fentartása mellett vélik eszközölhetőnek. A’ 24. §-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 25. §-ra nézve: Elnök: Ezen 25. §-ra nézve kénytelen vagyok észrevételt tenni, hogy ez mindig és mindenütt az administratio, vagy akárhogy nevezzem, a’ végrehajtó hatalomnak teendői közé tartozik; gyakran az illyeneknek szüksége szempillanatnyi; az effélékkel soha sem foglalatoskodott semmi törvényhozás a’ világon, és hogy épen a’ t. KK. és RR. foglalatoskodjanak azzal, midőn különben is annyi dolguk van, át nem látom. Előre látható, hogy az illy kérdések hoszasabb vitatkozásra fognak alkalmat adni, mellyek utoljára is bajosan fognak czélra vezetni. („Maradjon!“) A’ 26. és 27. §§-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 28. §-ra nézve: Elnök: Kénytelen vagyok meggyőződésem-’s helyezelemnél fogva észrevételt tenni. A’várak és hadi erősségek mind törvényeinknél, mind a’ dolog természeténél fogva a’ fejedelemnek egyenes rendelkezése alá tartoznak, és a’közcsendnek, bátorságnak,különösen a’külső ellenség elleni fentartása tekintetéből szükségesek;—azt tartom, hogy az, mit e’ § rendel, adminislrationalis utón jobban megtörténhetik, és ez ismét ollyas valami, mit más törvényhozásoknál bajosan fogunk feltalálhatni. („Maradjon!“) — Akár in massa tessék mondani, hogy „maradjon“: az elöltem nem argumentum, ’s én azt mondom, hogy czélravezelönek nem tartom, az időt illyenekkel ok nélkül tölteni. Csongrdd megye kötete Klauzál Gábor: Elnök ö nagyméltóságának ezen aggodalmát eloszlatja maga azon 68*
