1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 92. ülés
XCII. ülés naplója. Februarius 3-án 1814-. 195 azokban olly egyének , kik egyenesen hivatalos állapotra'készültek , kevesebben vannak, ezek pedig ezenlzenet »' n. hivatalos élet nemére vannak szorítva. Vegyük a’ dolgot gyakorlatilag: egy szorgalmas szegény polgárnakbeiszeíkezcto több gyermeke van, a’ legügyesebbet legnagyobb megerőltetésével hivatalos életre tudományosan felnevel- arin*zaav”al“ teti, ’s egy ollyan ember, a' ki azért, hogy tisztviselő lehessen, minden tehetségét elköltötte ’s feláldozta,gyáb'an. ha három-négy év múlva hivatalából — talán factiók által — ismét kiesik, ez által állapotja roszabb lesz , mint azé , kit apja csizmadiának nevelt. En azt tartom , t. KK. és RR ! ezen szempontokat nem szabad elmellőznünk, ha meg akarjuk nyerni mind azt, mit a’ városok belszerkezete által elérni óhajtunk , és törvényhozói tekintetben is a’ röviden megérintett módon szerkezeti választó polgárság által elválasztott követ minden esetre, legalább úgy, ha nem jobban, fogja itt a’városi érdeket képviselni, mint akárki, a’ ki más érdekeket képvisel. Pest város követe Koller Ferencz: A’ városok szavazási jogára nézve ez úttal nem szólok, majdan akkor, midőn annak helyén érdemileg fog tárgyaltatni. Mielőtt a’városok elrendezésébe bocsátkoznánk, engedjék a’ t. RR, hogy két kérést terjeszszek elő. Az első illeti a' most felolvasott nunciumot. — lla tekintem azon felirási javaslatot az ország előleges sérelmei és kivánati tárgyában a’ k. kir. előadásokra, mellyet a’ t. KK. és RR. mindkét tábla egyeztével ő felsége kegyes színe elébe már felterjesztettek: annak egyik pontja, inellyben a’ szabad kir. városokról van szó , ekkép hangzik : „hogy a’ jelen országgyűlésen a’ sz. kir. városok belső elrendezéséről ’s országgyűlési állásukról czélszerűen rendelkezni lehessen , ez alkalommal is tehát a" sz. kir. városokról mind belszerkezetükre , mind országgyűlési szavazatukra nézve egymással legszorosabb kapcsolatban levő elrendezését legsürgetősebb teendőink közé számítják.“ A’ most felolvasott izenet pedig, melly a’ városok belszerkezetét a’ főtáblához kisérendi, e’ két záradékot foglalja magában , — ugyanis először azt mondják a’ t. RR: „hogy az országgyűlési szavazat kérdését a’ kir. városok belszerkezetének elrendezésével válhatlan kapcsolatban tekintik;“ de ez még hagyján! hanem tovább az mondatik: „sőt a' belszerkezet iránti megegyesülést a’ kir. városok országgyűlési .szavazatjogának megállapítására mulhatlan föltételnek nyilvánítják.“ Ez egészen mást mond, mint a" t. RR. a’ kir. előadásokra felterjesztettek; ez sérelmes visszalépés, melly ellen nyilatkoznom kell, nehogy ha ezen munkálatból törvény nem lenne, a' városok törvényes voksa veszélyeztessék, és alkotmányos állásuk valamikép kétségbe vonathassék. Figyelmeztetem tehát a’ t. RRet: ne méltóztassanak a’ nunciumból egykor olly következést vonni, mintha a kir. városok szavazata e’ munkálattól függne; e’ tekintetben az élő törvényekhez és a’ törvényes szokáshoz ragaszkodom. — Második kérésem megelőzőleg a’ belrendezést tárgyazza. Küldőink első utasításukban ez országgyűlésre nekünk meghagyták, hogy a' városok coordinatióját pártoljuk, mert a’ városok czélszerű elrendezésétől várják leginkább a’ sz. kir. városok nemzeties felvirágzását ’s azok által a’ hazának jövendő boldogulását. Mi híven megküldöttiink küldőinknek mindent, mié’ tárgyban szerkesztetek; megküldöttük először azon munkálatot, mellyet „Vázolat“ nevezete alatt néhány városi követek készítettek ; meg a’ kerületi választmány munkálatát mindkét kiadásban; meg végre azon munkálatot, mellyet több városi követ dolgozott ki, melly a’ t. KK. és RR. előtt ismeretes, és nyomtatásban is kijött; — és küldőink tárgyalván mind ezen munkálatokat, azt tapasztalták, hogy a’ legutóbbi, t. i. a’ városi követek által kidolgozott elrendezési javaslat legczélszerűbb, és a’ polgárok életének, kivánataiknak leginkább megfelelő; mire nézve ezen munkálatot vévén fel e’ tárgyban adott utasításuk alapjául, nekünk meghagyták : mikint mi a’ t. KKat és RRet arra birnók , hogy ezen munkálatot is egy úttal országos tárgyalás alá venni méltóztatnának. Ezen utasításomnál fogva kérem a’ t. RRet: méltóztassanak ezen említett városi követek munkálatát is tárgyalás alá venni, vagy legalább pro lecto elfogadni, és a’ naplóba igtatni. Különben kénytelen leszek az egész munkálatot, szakaszról szakaszra — mint utasításom parancsolja — felolvasni. Legyenek meggyőződve a' t. KK. és RR, hogy kérésemnek, mikint azt legalább a' naplóba kívánom igtatni, semmi mellékes czélzata nincsen, én az által könnyebb hozzászólhatás tekintetéből , hogy néha arra hivatkozhassam, csak a’ tanácskozást akarom siettetni. Eperjes város követe Podhorámji Károly: Midőn a’ törvényhozó testületnek egyik része, Magyarország 4-ik rende, törvényesen koronázott királyai hitével erősített alkotmányos jogainak mintegy ujraszületését a’ t. KK. és RR. körében e’ mai napon kieszközölni törekszik, hogy egyszersmind az 15I4-ik évi 3-ik, 1608-iki 1-ső ’s egyéb törvényczikkek tartalmai teljesítését szorgalmazza, nem hiszem, hogy ezt valaki a’ t. KK. és RR. köréből tagadhatná. Ezeket feltételkép előrebocsátván, noha én azoknak képviselői körében, kik a’ nemzet bizalma által e’ helyre érdemesitvék, a" törvényhozási politicának tömkelegébeni járatlanságomat önkényt megvallanám: engedjék meg azonban a’ t. KK. és RR, hogy azokra, mellyeket megemlíteni hivatásom parancsol, csekély észrevételeimet röviden kiterjeszszem. Ugyanis, miután a'polgári élet viszonyaival megismerkedém , az vala benső meggyőződésemnek rendszere , hogy az uralkodók koronáinak biztossága a’ népnek egységén alapszik, ’s ez az országok boldogságának egyetlen talpköve, melly ha egyszer becsét vesztvén , és az ellenséges erők viszonti súrlódása által gyengittetvén, sarkaiban megrendittetik, egyszersmind bármilly tartósnak látszó országok szerkezete romlásnak indul; mit senki, a’ki azok alakulásának viszontagságait egy kis figyelemmel kisérte, tagadni nem fog. Ezen political helyzetnek örvényét Magyarország szerencsésen uralkodó fejedelmei bölcs kormánya alatt mindeddig dicsőségesen elkerülvén, ’s egyedül alkotmánya fegyverei által századok óta támogatatván, a’ rendek viszonyos egyetértése mellett hatalmasan állott ellene azon viszontagságoknak , mellyeket más nemzetek vérontásokkal sem 49*
