1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 39. ülés
10 XX.X1X. ülés naplója. September 6-án 1843. Bfin(e(5(örvénvkönyv I-ső része. caetero faciat. — § 1. Et si quae praeter eorum scitum faceret, nullius sint vigoris atque firmitatis.“ A’ 7-ik czikkben pedig az mondatik, hogy a' ki a’ tanácsban törvénytelen tanácsot ád, „idem teneantur praescripti domini assessores, in generali diaeta perenne semper ventura, universis dominis praelatis et baronibus ac caeteris regnicolis ex nomine manifestare quem ibidem, tamquam reipublicae libertatisque regni proditorem et turbatorem, in rebus et persona juxta sua demerita iidem puniendi habeant facultatem“. — Még jobban kiterjedett ezen törvény a’szerencsétlen Lajos alatt 1519-ben. Lajos törvénye e’tekintetben — az 1519: 39 — azt mondja: „ut omnia praemissa robur sortiantur firmitatis“ ’stb. 'S benne kineveztetik négy püspök, 5 four ’s 16 magunk forma ember , — „q ui apud m aj e s t at em regi am jurati maneant, et consilio regis et in judiciis decernendis sibi assistant, ad c uncta officia et danda et auferenda cum majestate regia auth oritatem ha beant, et generaliter summa omnium rerum suae maj estatis et regni apud eos man e at“’stb. — Ennél a’fejedelmi hatalom megszorításában tovább menni bajosan lehet; de megjött csakhamar az 1526-iki szerencsétlen év; ott az első czikkben mondatik: „universi domini praelati, barones et regnicolae in praesenti diaeta generali festi Beati Georgii martyris in campo Rákos celebrata unanimi consensu concluserunt, et regiae majestati supplicaverunt, ut majestas regia dignaretur authoritate et potestate sua, quam habet, uti, munia que ad gubernationem regni pertinentia maturo consilio agere, et administrare.“ A’ második czikkben: „ultra electionem palatini electio omnium aliorum officialium snoru m, quocunque nomine vocentur, ad m a j e s t a t em suam pertineat.“ A’ 3-ik czikkben: „thesaurarius probus per regiam majestatem eligatur.“ A’ 6-ik czikkben: .de omnibus proventibus regiis et dissipationibus in iisdem factis veritas inquiratur, et quicunque reus fuerit repertus, juxta sua demerita sine ullo favore (jure tamen et justitia mediante) puniatur“. A’7-ik czikkben: „thesaurarius factores probos et fideles eligat“. A’ 26-ik czikkben: „Ut majestas sua litteras proscriptionales contra Stephanum Werbőczy et Micha él em Zobi (első nevezetek az 1519: 39 törvényczikkben az equestris tanácsnokok között) suos in fi dei es jubeat extradari, et ipsos proscriptos juxta eorum demerita puniri mandet“. — Tek. KK. és RR! méltóztatnak látni, mikép a' eonsiliariusok befolyásának, melly a" kérdésbe-vett kiterjedésben Ulászló alatt kezdődött, annak fia Lajos alatt törvény által vége lett, de már későn , mert az ország jövedelme el volt költve, a' nemzet feloszolva, s elerőtlenitve, s elkövetkezett hazánk gyásznapja, Szent János fővétele napja. Ez volt, a- magyar királyi tanácsot tekintve, Ulászló törvényeinek eredete , folyamata és vége, 1507-től 1526-ig; akkor legalább—minta' törvénykönyv előadja, és hazánk történetének legszomorúbb 19 éve bizonyítja — a tanács által megszorított királyi hatalom, tanácsosi felelősség, az ellenhágók elleni barbarus büntetés keserű gyümölcsöket termesztett; és ez volt nálunk — a' mennyiben világosan beszélnek törvényeink — a" királyi tanácsnak első epochája. Már most, az idők során menve, a' mi a’ királyi hatalmat illeti: arról világos tiszta törvény van , az I-ső rész 3-ik czímének 6-ik §-a, és a' II—ik rész 3-ik czímének 2-ik §-a, melly' azt mondja: „verum posteaquam ad fidem catholicam sunt conversi (hungari), et reges sponte sibi ipsis elegerunt, tam condendae legis, quam etiam cujuslibet possessionariae collationis atque o mnis j u d i ca ndi p o t es ta t is f a c ul t a s i n j ur i s d i c t i o n e m sacrae regni hujus coronae, qua cuncti reges Hungáriáé coronari solent, et subsequenter principem ac regem nostrum legitime constitutum simul cum imperio et regimine translata est“. Mégis rendesnek látszik , hogy ezelőtt 3 századdal a’ régi Werbőczy már tudta a’ francziák híres subdistinctióját: „regner“ és „gouverner“, t. i. mit tesz kormány ózni és uralkodni ? s mit tesz a' fejedelemről azt mondani: uralkodik és kormányoz. Azt tudják a’ t. KK. és RR, ’s mondanom nem szükséges, hogy a’hol felelős ministerium van , ott a’fejedelem „regit“, séd non „gubernat“, — uralkodik, de nem kormányoz; nálunk mind a’ kettő megvan. Az 1526: l és 2 törvényczikkeket a’ király hatalmára nézve már fentebb említettem. — 1548-ban 1. Ferdinánd panaszkodék , hogy nincs elegendő hatalma; erre nézve az 1548: 14 t.cz. igy szól: „Agnoscunt ordines et status regni majestati regiae, domino eorum c 1 e m e n t i s s i m o , debitam ab omnibus obedientiam praestari debere, quod si qui i no b e d i e n t e s fuerint, majestas regia, tamquam verus rex Hungáriáé, ordinaria auctoritate sua potest in eos animadvertere pro merito c uj u s q u e“. — Továbbá a’ 15-ik czikkben az ország azt mondja ő felségének: „anny i hatalma van , hogy csak éljen vele, minden engedetleneket megzabolázhat“.— Az 1563-iki decretum lioszú különböztetését adja a‘ mandátumoknak , ’s különösen a’ 79-ik czikk igy szól: „Secundi ordinis mandata s u n t illa, quae sua majestas dare solet ad suos officiales. §. 1. ()ui quidem, tamquam speciales, et suae majestati adstricti, immediate subjecti servi tor es, non paruerint, dignetur sua majestas pro ea, quam plenam habet, potestate illos ad se recte vocare , et pro delicto merito statim punire.“ — Az 1625: 4 t. ez. ezeket megerősíti, ’s ez azon hatalom, mellyet a’ fejedelemnek törvényeink adnak. — Mármost a magyar tanácsnak 2-ik epochájára átmenvén, ez az ausztriai ház alatt kezdődik; az ausztriai ház uralkodása
