1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1843 / 8. ülés
VIII. ülés naplója. Junius 22-én 1843. 85 Mi elnök ő nagyméltóságának azon előterjesztését illeti, hogy azon felírás kezdődjék az öröm és köszönet Felirat az kifejezésével: azt tartom, sokkal jobb lesz, ha ott marad, a’ hol most ki van téve; sokkal töhhpf nv„n v í, elöle?es sélanak értéké azon helyen, minthogy az országnak állasa nem olly kellemes, mint kívánni lehet; annálfogva vána,ok s sem elnök ö nagyméltósága, semKrassó megyének indítványához nem állok, hanem a'mellett szavazok, hogy sók tárgváa’ felírás maradjon úgy, mint most szerkesztve van; — kívánom továbbá, hogy a’ kir. előadások Csongrád ^ megye érdemes követe előadása szerint a kir. meghívólevelekbe jövendőre mindig befoglaltassanak Tcmes megye követe Vukovich Szabbás: Küldőim méltanyláttal és örömmel fogadták az előadásokat , és örvendtek azon, hogy a' kormányt azon ösvényen látják valahára, mellyen a’ nemzet eszméivel ’s óhajtásaival találkozik; azonban örömük teljes nem volt, mert zavarta őket a’ fájdalom, mell vei látniok kellett, hogy azon kir. előadásokban a’ nemzet sérelmei és sebei, mellyek iránt annyiszor felpanaszolkodott a’ trónhoz , nem csak orvosolva nincsenek, hanem meg sem emlittettek: pedig küldőim azt hiszik, hogy addig akármelly jótékony törvény alkotásához teljes buzgalommal nem foghatunk, mig a’ régi törvények eltapodása helyre nem állittatik ; — annakokáért küldőim mindenek előtt kívánták volna följelenteni a’ sérelmeket , és azok közé különösen kijelelni a vallásos dolgokat, a' nemzetiség ügyét, és azon illyr mozgalmakat , mellyekben a’ kormánynak, ha nem is cselekvő , de a' nemzetre nézve szinte olly vétkes nemleges része minden esetre van. Ezek között a’ só dolgát kívánták küldőim kiemelni, mellyre nézve a kormány a’ nemzet világos jogát, ezen szent tulajdonát, minden törvényes okra való hivatkozás nélkül, puszta önkénynyel tartóztatja vissza. Küldőim ezen tárgyra nézve mindenek előtt felírást szorgalmaznak , ’s azt hiszik , hogy elérkezett azon idő, hogy a' nemzet nem csak merő könyörgésekkel járuljon a' kormányhoz, hanem a’ felíráshoz olly biztosítékot, záradékot kössön, mellyek a’ törvényen túl ne menjenek, de mindent foglaljanak magokban, mihez a' nemzetnek törvény szerint joga van,— szóval: küldőim alkotmányos nemzetjogának tekintvén: az adót, mellyel a'status szükségei láttatnak el,—megajánlani, vagy megtagadni, kikötötték, hogy az adó megajánlása a- főbb sérelmek orvoslásához elválhatlan föltételül csatoltassék. — Illy értelemben kívánták volna küldőim szerkeszteni az első felírást; — de miután azt el nem érhettem, és egyébiránt is azt hiszem, hogy a’KK. és HU. tanácskozásai folytában időt és módot találandok, annak idejében ezen tárgyakat föleleveníteni, és irántok külön felírást sürgetni, — ezen tárgyon kívül még van egy másik, melly küldőim figyelmét különösen magára vonta, és mellyre az ország figyelmét is felhitta körlevelében, — t. i. értem a’ katonaság zabolátlan állását, mellytől a" hazának annyi szenvedése volt; ismeretesek azon kicsapongások, mellyek két év előtt megyénkben történtek, mikép öletett meg megyénknek egy tagja a' nélkül, hogy az, ki a' tettet elkövette, legkisebb törvényes büntetéssel is sujtatott volna; — annak idejében ezen egész eset orvoslását bátor leszek előterjeszteni; addig pedig, mivel csakugyan reményem nincs, hogy azt, mit az első felírásba óhajtanék betétetni, keresztiilvihessem, pártolom a’kerületi ülésben szerkesztett feliratot úgy, mint áll; — nem fogadhatom el sem azt, mit elnök ő nagyméltósága, sem azt, mit Krassó tisztelt követe előterjesztett. Egyébiránt, hogy azon felírás értelme még világosabb legyen, és abból valaha ne következtessék azt, hogy a‘nemzet az 1791 : 13 t. czikkelynek azon értelmet tulajdonítja, miszerint mindenek előtt a' kir. előadásokat kell tárgyalni, megyém részéről elfogadom. Bihar megye követe Beöthy Ödön;IMográd megye érdemes követének óvását illetőleg, nagyméltóságodnak hozzánk intézett szivreható szavaira: megvallom, ha olly kemény kéreggel nem volnának idegeim körülövezve, tudnillik a' kötelesség érzetével, magam egyéniségét tekintve, reá is állanék nagyméltóságod nézetére; azonban akkor, midőn jelen állásomra léptein, azon kötelességeket is magaméivá tettem, melylyek a' követi állásnak sajátjai, tudnillik : mindenkor a' hon érdekében munkálni, és annak javát, boldogságát kellőleg előmozdítani. Azt hiszem, a’ nélkül hogy azon bizodalomnak, melly jelenleg a' kormány és nemzet közt csírázik 's tenyészik, legkevesbbé is ártani kívánnék, hogy épen ezen elvből indulva ki, lehet és kell a’ felírást igy szerkeszteni. — Miután elnök ő nagyméltósága maga is említette, én is édes-örömest tanúsítóm, hogy a’ legközelebb múlt országgyűlés berekesztése óta a’ vallás dolgán ejtett sérelmeket és néinelly más tárgyaknak kellő szigorúsággal el nem intézett részeit kivéve, kevés sérelmekkel jelentünk meg ez országgyűlésen; ’s azt hiszem, a’ nélkül hogy e’ jelen tárgyban nyilvánítások történnének, azon magas polczon álló egyének , kik ezt tették, ha soha semmi köszönet vagy méltánylás nem történik is részükre, önmaguk kebleiben találhatják fel jutalmuk legszebbikét; és épen ezen szempontból indulva ki, midőn a’ nemzet azon sérelmeket, mellyek súlyát hosszú idők óta érzi, orvoslás végett most terjeszti fül királya elébe, kérdem : lehet e a’ törvényhozó testnek bizodalmát szebben tanúsítani a’ kormányférfiak irányában , mint épen az által, hogy igy lépett föl? Azt hiszem továbbá a’felirat szerkezetére nézve, miszerint úgy van, hogy abban változtatást tenni felfogásom szerint nem lehet; mert elősorolja a’ nemzet abban azon súlyokat és sérelmeket, mellyeknek orvoslását igen forrón kívánja; elősorolja pedig mint olly dolgokat, meliyeknek elintézése nélkül biztosan előhaladni nem lehet; miután azokat elősoroló: akkor elvon azon elmélkedéstől, s hegedni hagyja a" sebeket,— az előtte lévő kir. előadások fontosságából indulva ki, azonnal hálás köszönetét szavaz. — Hogy a’ sérelmek kétszer vannak megemlítve, az nem árt; mivel az első részében csak megemlítve vannak, a" végin pedig el vannak számlálva, hogy mikint és miért kellene azokat or\osolni. Küldőim a’ kir. előadásokat igen nagy örömmel fogadták, és nekem meghagyták, hogy ebbeli örömüket az országgyűlési test előtt ne csak nyilvánítsam, hanem az ő felségéhez terjesztendő felírásba be is igtassam; de mind a’ mellett is az öröm korántsem ragadó azon fokra küldőimet, hogy megfelejtkeztek \olna arról, HH. Napi. I. köt. 22
