1843-1844 Jegyzőkönyvek 1. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1843 / 18. ülés

176 XVIII. ülés naplója. Julius 8-án 18*3. a' mellett ö felségének azon k. k. ígéretét, hogy az uralkodóházbeli gvar nvelv többi főherczegek- és herczegnökre is a’ magyar nyelvbeni oktatás kiterjesztessék, a KK. és RR. tör-Törvényja-nyelvet sajátukká tenni tartoznak; vaslata ma- ., . fAi,or<>zeffftk_ és herczeenőkr „többi főherczegek" kitöröltetni kivá­tárgjaban. yény be igtatják“ (helyes !). Krassó megye követe Kiss András: Ezen szavakat. nőm ; hanem inkább azt mondanám : „minden herczegek“ (maradjon !). Olvastatik a’ 3-ik §, mellyre nézve észrevétel nem lévén , — Olvastatik a’ 4-ik §. Arad megye követe Török Gábor: E’ §-ba be kellene tenni: „Magyarországban és a’kapcsolt részekben“. A’ 2-ik §-ba ez be van téve; az 5-ik §-ban is külön van említve Horvátország; a’ 4-ik §-ban pedig sem a’ kapcsolt részek, sem Horvátország említve nincsenek: azért be kellene Írni: „Magyarországon és átkapcsolt részekben minden pénz magyar jelekkel és magyar körülírással jőjön ki“. Elnök: Horvátországnak nincs saját pénze; mert a mi van, az itt veretik. Arad megye követe Török Gábor: Tehát szakaszszuk kétfelé azon §-t; ha a’ pénzekre nézve nem áll észrevételem: áll a' lobogókra és czímerekre nézve. Csongrád megye követe Klauzál Gábor: Ezen módosítást el lehet fogadni. Ugocsa megye követe Butykay Menyhért: Kénytelen vagyok visszatérni. Méltóztassanak fi­gyelembe venni! a’ 2-ik §-ban az mondatik : „mellyekre nézve a’jelen törvény 5. 6. és 7-ik §-ai vagy ki­vételt, vagy különös rendelkezést tesznek“; — méltóztassanak az 5. 6. és 7-ik §-okat átolvasni: ott kivétel nincs; mert határozottan mondatik: hogy Horvátországnak minden törvényhatóságai magyar nyelven leve­lezzenek : ez tehát nem kivétel. — A’ 3-ik §-ra nézve kérésem az: hogy a mennyiben küldőim nyilvános utasítása azt tartja , hogy a’ törvénykönyv magyarra fordittassék , a törvény tanítása szintén 'oda tartozik ezen 3-ik §-hoz, hol az oktatásról van szó; következésképen alkalmasabb időben küldőim utasítását elő nem adhatom, mint most: kérem tehát, hogy a' törvények magyar nyelvre áttétessenek. Elnök: Arra nézve, mit a tisztelt követ ur az 5. 6. és 7-ik §-ról mondani méltóztatott, már vissza­menni nem lehet. Mit utóbbi utasításánál fogva előadni tetszett, az helyet foglaland a’ naplóban. Borsod megye követe Palóczy László: Az mondatott, hogy az 5. 6.’s 7-ik §-okban nincs kivétel; én pedig azt mondom, hogy a1 6-ik §-ban van kivétel; mert a‘ 3-ik §-ban az mondatik : hogy a’közoktatási nyelv az anyai nyelv legyen; a’6-ik §-ban pedig Horvátországra nézve mondatik: hogy a’ magyar nyelv Horvátországnak minden köziskoláiban rendesen taníttassák; ezek pedig különböző dolgok. Továbbá a’ 2-ik §-ban az állíttatott: hogy mindenféle hivatalok magyarul levelezzenek; az 5-ik §-ban pedig az: hogy Horvátországban minden törvényhatóságok, itélöszékek és közhivatalnokok Magyar­­ország kormánya- és itélőszékeivel magyar nyelven tartozzanak levelezni. — Ennélfogva ezen rendelke­zésben is van kivétel, ’s azért a’ szerkezet megmaradhat. Ung vármegye követe Horváth Simon: A’ 2-ik §-bani ezen hivatkozást az 5. 6. és 7-ik §-okra szintén kihagyandónak találom; — az okok a’ kerületi ülésben elöadattak, t. i. mert az által a‘ tör­vénynek nagyobb erőt adunk. Szeréin megye követe Zsitvay József: Nem szólaltam volna fel többé a"szőnyegen levő törvény­­czikk szerkezete iránt, ha nemes Arad megyének nagyérdemű követe nem hozta volna indítványba, hogy a’ 4-ik §-ba ezen szó „vezessenek“ után e' szavak igtattassanak be: t. i. „nem csak Magyarországban, hanem minden hozzá kapcsolt részekben is a’ polgári“ ’stb. Mert ez által először az fog következni, hogy Horvát és Tót országokban is, mellyek szinte a" részek közé számiáltatnak, a’ ma­gyarországi czímer és nemzeti színek mindig használtassanak ; holott tudva van , hogy mind Tót-, mind Horvátországnak maga tulajdon nemzeti czímerei és színei vannak, mellyeket ők minden alkalommal zászló­ikon , föképen insurrectiókor, banális installatiókor , de még a’ magyar király koronázása alkalmával is, használni szoktak. — De másodszor az is fogna következni, hogy jövendőre még ezen részeknek tulajdon nemzetiségi joga is, mellynek gyakorlatában sok századok óta a‘ magyar korona alatt is voltak, egészen megszűnnék. Hogy tehát ez meg ne történjék, és tovább is Magyarország részeinek nemzeti színei és czí­merei fentartassanak, és jövendőre is használtassanak, a’ 4-ik pont mostani szerkezetét, mellynek úgy, mint van , illy sértő értelme nincsen, megtartatni kívánom. Verőcze megye követe Szallopek Lajos: Szeréin vármegye előttem szólott tisztelt kö­vetének előadását pártolom. Pozsega megye követe Farkas Sándor: Hasonlóképen pártolom Szeréin vármegye tisztelt követének előadását. Torna megye követe Soltész János: Mi Ugocsa tisztelt követének előadását illeti: az első részt érintetlen hagyom, mert a’ szerkesztés kielégít; a" második részt pártolni kötelességem tartja, azon oknál fogva, mert a magyar törvénytudománynak alapját teszi a' magyar törvénykönyv; másodszor: mert küldőim utasítása, hogy ezen törvénykönyv magyar nyelven szerkesztve adassék ki. Azért a’ törvény­­könyvnek magyar nyelvre fordítását indítványozni kötelességem. \ eszprém megye követe Zsoldos Ignácz: Mi azon több részről nyilvánított óhajtást illeti, hogy a törvénykönyv magyar nyelvre fordittassék: örömmel jelentem a' t. KKnak és RRnek , hogy e részben többet tenni eddig nem lehetett, mint a mennyit tett az academia, mellynek törvényes osztálya a’ Hármas-könyv fordítását már elvégezte (éljen!).

Next

/
Oldalképek
Tartalom